hirdetés

Barátunk az Aloe

Az Aloe verát világszerte és évezredek óta használják medicinális és szépészeti célokra egyaránt. Mit mondanak a modern kutatások, valóban használható gyulladásgátló, antidiabetikus, lipidcsökkentő, rákellenes, rejuvenáló célból egyaránt?

hirdetés

Az aloe-termékeknek manapság óriási a piacuk, éves szinten 13 milliárd dollárnyit adnak el belőlük, írja a New Scientistben Stephanie Pain. Az aloe felhasználása igen széles körű: kezelnek vele bőrbetegségeket, pl. ekcémát vagy égési sérülést, emésztőszervi panaszokat, így székrekedést vagy fekélyeket, gyógyítanak vele bakteriális, virális és gombás fertőzéseket, tumort és cukorbetegséget, használja a kozmetikai ipar napozás utáni bőrnyugtatóként vagy izzadásgátlóként, és az élelmiszeripar is egyre többet használ belőle, pl. joghurtokba téve akarják kihasználni egészségnövelő, immunerősítő hatásait.

Honnan származik a növény, mi az oka, hogy világszerte épp ez a fajtája terjedt el ennyire – holott több mint 500 egyéb aloe-faj is van, sokuk hasonlóan nedvdús, gélszerű beltartalmú levelekkel rendelkezik, és 25%-uk esetében már a modern tudomány is igazolt gyógyhatást -, és mi igaz a neki tulajdonított, igen széles körű medicinális hatásokból?

Mint Maharjan Radha és Nampoothiri Laxmipriya biokémikusok írják szabadon hozzáférhető cikkükben a Journal of Traditional Complementary Medicine ezévi első számában megjelent szisztematikus áttekintésükben (Evaluation of biological properties and clinical effectiveness of Aloe vera: A systematic review), az Aloe verában (hivatalos nevén: Aloe barbadensis Miller) eddig több mint 200 különböző biológiailag aktív összetevőt mutattak ki, és bár többszáz egyéb aloe-faj is van, főleg hármat árulnak a globális kereskedelemben, így az A. verán kívül az Aloe ferox és az Aloe arborescens nevű változatokat.

 

Dioszkoridész kedvenc gyógynövénye

Az aloét minden valószínűség szerint évezredek óta használják gyógyszerként, de az első összefüggő, hosszabb feljegyzés használatáról i. sz. 65-ből származik, ekkor írta Dioszkoridész De Materia Medica című művét, amelyben a görög sebész beszámol a gyógynövényekről összegyűlt tudásáról. Mint Stephanie Pain írja már idézett New Scientist-cikkében, Dioszkoridész Néró hadseregével utazva kezelte a katonák betegségeit, és kedvenc gyógynövényét, az Aloe verát sok különböző célból használta, így kezelt vele torokgyulladást, fekélyes nemi szerveket, keléseket és aranyeret is.

Manapság világszerte használják az Aloe verát, azonban eredete a közelmúltig ismeretlen volt, mivel nagy népszerűsége miatt eredeti termőhelyén valószínűleg kipusztult, azonban könnyű termeszthetősége miatt ma szinte mindenhol termesztik. Ironikus módon, napjainkban az Aloe vera az egyetlen aloe-faj, amit nem fenyeget a kipusztulás.

 

Gyógynövény-evolúció

Mint arról a New Scientist-cikk beszámol, Olwen Grace, a londoni Royal Botanic Gardens botanikusa és Nina Rønsted, a koppenhágai természettudományi múzeumának gyógynövény-evolúcióval foglalkozó szakembere és munkatársaik utánajártak, honnan is származik ez a növény: összegyűjtöttek az előfordulása legszélesebb területeiről, 200 különböző helyről példányokat, majd azok DNS-szekvenciáit összehasonlítva fel tudták állítani a növény családfáját, így kiderült, hogy az első aloék 19 millió évvel ezelőtt Dél-Afrikában jelentek meg, az egyre szárazabbá váló klíma miatt északabbra húzódtak, majd 5 millió éve átjutottak az Arab-félszigetre, itt alakult ki az Aloe barbadensis Miller, és a későbbiekben, az ember megjelenésével, illetve az Arab-félszigeten átmenő ókori kereskedelem következtében ez az aloe-faj terjedt el világszerte (Evolutionary history and leaf succulence as explanations for medicinal use in aloes and the global popularity of Aloe vera; BMC Evolutionary Biology). A növény egyébként igen jól bírja a hosszas szállítást, levágott levelei sokáig frissek maradnak és hajtásai sokáig életben maradnak víz vagy föld nélkül is.

 

Szinte csodaszer

A modern kémiai elemzések szerint az aloe valóban roppant sokoldalú növény, a benne levő aminosav, anthraquinonok, enzimek, hormonok, szterolok, vitaminok, poliszaccharidok következtében tényleg használható sokféle medicinális célra. A már idézett szisztematikus összefoglaló szerint különböző sejtvonalakon folytatott, illetve állatkísérletekben igazolták gyulladásgátló, antimikrobiális, antivirális, immunmodulátoros, sebgyógyulást elősegítő, hepatoprotektív, gyomorfekély-ellenes, tumorellenes, antidiabetikus, antihiperlipidémiás, antioxidáns hatását, és toxikus hatást csak igen magas dózisoknál észleltek. (Az egyéb gyógynövényekben is előforduló anthraquinon-összetevő hepato- és nefroprotektív, rákellenes, antimikrobiális és gyulladásgátló hatását vizsgálták talán a legszélesebb körben: Zhou és munkatársai: Rhein: A Review of Pharmacological Activities; Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine.)

Jelenleg az FDA gyógyszerként mint laxatív szert, továbbá keserű ízesítőként ismeri el, és folyamatban vannak FDA által elfogadott humán vizsgálatok, amelyek rák- és AIDS-ellenes hatását kutatják. Mint Radha és Laxmipriya megjegyzi: itt az ideje, hogy a tudomány alaposan szemügyre vegye ezt az igen sokrétű gyógynövényt, és modern eszközökkel kimutassa biológiailag aktív összetevőinek hatásmechanizmusát, valamint kiterjedt klinikai vizsgálatokkal megtegye a szükséges lépéseket, hogy új gyógyszereket lehessen generálni belőle.

 

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

Ajánlott

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

Évi negyvenmilliárd forintot költenek vitaminokra és legalább ugyanennyit az interneten kínált csodaszerekre a magyar vásárlók – derül ki a Magyar Idők összeállításából.

Az idei őszi tanulmányutat a Déli-Börzsöny területén tartja az MGYT. Találkozás 2017. szeptember 30-án (szombaton) 10.30 órakor a zebegényi vasútállomás előtt.

hirdetés
Annak érdekében, hogy ne a betegellátásra fordított értékes időt pazarolja el, sok gyógyszertárvezető úgy dönt, hogy ezt a feladatot akkor végzi el, amikor a gyógyszertár egyébként is zárva tart, például vasárnap vagy munkaszüneti napokon. De vajon be lehet-e osztani jogszerűen az alkalmazottakat ezeken a napokon?