hirdetés
hirdetés
2020. október. 25., vasárnap - Blanka, Bianka.
hirdetés

Antibiotikum-ökológia

A környezetszennyezés is felelős a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának növekedéséért, azonban az epesavakat átalakító bélbaktériumok pusztulása végzetes lehet. A másodlagos epesavak pótlása segíthet a Clostridium difficile elleni küzdelemben.

hirdetés

A University of Georgia ökológusai felfedezték, hogy nemcsak az antibiotikum-túlhasználat áll a patogén baktériumok növekvő antibiotikum-rezisztenciájának hátterében, hanem a környezetszennyezés is hasonló hatású.

J. Vaun McArthur és munkatársai egy olyan földrajzi területen tesztelték hipotézisüket az USA Dél-Karolina államában, ahol nukleáris fegyverek készítéséhez szolgáló anyagokat állítottak elő az 1950-es években, ezért zárva volt a nagyközönség előtt, még mielőtt az antibiotikumok széles körű használata elindult volna a medicinában, illetve az állattenyésztésben. A terület folyóiba így nem került antibiotikum-tartalmú szennyvíz, és az ott megfigyelt változások egyéb okok következtében alakultak ki.

A kutatóknak az Environmental Microbiology című szaklapban publikált tanulmánya – Patterns of Multi-Antibiotic-Resistant Escherichia Coli from Streams with No History of Antimicrobial Inputsszerint az antibiotikummal nem szennyezett patakokból származó vízminták 95%-ában az E. coli baktériumok a vizsgált 23 féle antibiotikum közül legalább 10-re rezisztensek voltak, köztük a legalapvetőbb szem-, orrmelléküreg- vagy urológiai fertőzéseket okozó fajokra ható antibiotkumokra, így a gatifloxacinre és a ciprofloxacinra is. A legnagyobb mértékű antibiotikum-rezisztenciát azokban az E. coli-mintákban találták, amelyek az ipari szennyeződésnek leginkább kitett patakokból származtak – ezekben a vízmintákban jellemzően a legmagasabb volt a fémszennyezettség (pl. kadmium, higany). Mint McArthur elmondja, az, hogy az ipari szennyeződés hozzájárul a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának fokozódásához, megmagyarázza, hogy a jelenség miért fordul elő olyan széles körben.

 

Terápiás hatású epesavpótlás

Egy másik kutatócsoport – Casey M. Theriot és munkatársai (North Carolina State University és University of Michigan) – felfedezte, hogy a normális körülmények között a vastagbélben élő szimbionta baktériumok által átalakított epesavak (szekunder vagy másodlagos epesavak) akadályozzák a patogén Clostridium difficile növekedését. A kutatók eredményeiket az Amerikai Mikrobiológus Társaság lapjában tették közzé.

Ismert, hogy bizonyos antibiotikumok használatának következtében megnő a Clostridium difficile infekciók kialakulásának veszélye, különösen a hospitalizált betegek körében, azonban ennek hatásmechanizmusára csak most derült fény. Mint Theriot elmondja, az egészséges bélflóra azáltal akadályozza meg a C. difficile fertőzést, hogy a máj által termelt és a bélbe jutó (elsődleges) epesavakat átalakítja, e szekunder epesavak pedig direkt módon akadályozzák a C. difficile spóráinak növekedését.

A kutatók egérkísérletekben metabolomikai eszközökkel vizsgálták az állatok vastagbéltartalmának primer és szekunder epesavai (összesen 26 féle) és a C. difficile spórák növekedése közötti kapcsolatot, így fedezték fel, hogy a bizonyos széles spektrumú antibiotikumokkal (cefoperazon, clindamycin, vancomycin) kezelt állatok belében szignifikáns mértékben csökken a Lachnospiraceae és a Ruminococcaceae családba tartozó szimbionta baktériumok száma, és ennek következtében az általuk termelt szekunder epesavak (DCA, LCA, UDCA, HDCA és ωMCA) mennyisége. A szekunder epesavakat tartalmazó béltartalom megállította a hozzáadott C. difficile spórák növekedését, míg a szekunder epesavak hiányában a patogén növekedésnek indult. A szekunder epesavak fiziológiás koncentrációban történő pótlása in vitro képes volt a C. difficile spórák növekedésének megakadályozására. Theriot mindehhez hozzáteszi: eredményeik csak az első lépést jelentik annak megértésében, hogy a bél-mikrobióta hogyan befolyásolja az epesav-összetételt a bélrendszerben, illetve mindez milyen hatással van a C. difficile fertőzésen kívül pl. a metabolikus betegségekre, így az elhízás és a cukorbetegség kialakulására (Antibiotic induced alterations of the gut microbiota alter secondary bile acid production and allow for C. difficile spore germination and outgrowth in the large intestine; mSphere).

 

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés