hirdetés
hirdetés
2020. július. 06., hétfő - Csaba.
hirdetés

Állati mérgek a gyógyítás szolgálatában

A tradicio­nális kínai orvoslás 36 olyan állatfajt tart számon, amelyek valamely testrésze vagy testnedve gyógyszerként szolgálhat az ember számára, írja összeállításában a Népszava.

hirdetés

Az ájurvédikus gyógyászat kígyómérget ajánl az ízületi gyulladásokra, Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában a tarantula csípését alkalmazzák a tumorok, a fogfájás, az asztma kezelésére. Ezeknek a gyógymódoknak a nagy része évezredes hiedelmeken alapszik, és jelentős részüket nem igazolta a tudomány. Sok közösségben ugyanakkor tovább élnek, ez pedig állatok értelmetlen leöléséhez, akár kihalásához is vezet. Sőt, jelenlegi ismereteink szerint a mostani világjárvány kitörésében is szerepe lehetett egy ilyen babonának. A veszélyeztetett tobzoskák pikkelyei­nek ugyanis szintén gyógyhatást tulajdonítanak Kínában, éppen ezért a tiltások ellenére sok helyen fogva tartják őket, a denevérek mellett pedig ez a másik faj, ami szerepet játszhatott az új koronavírus emberre való átterjedésében. A tudósok szerint amennyiben ezek a hiedelmek nem oszlanak, és egyes közösségek továbbra is kizsákmányolják a vadállatokat, további halálos vírusokat szabadíthatnak az emberiségre.

A példákból ugyanakkor jól látszik: nem új az ötlet, hogy az állatokban keressük bizonyos betegségek ellenszereit. Jó hír viszont, hogy ma már ehhez egyetlen példányukat sem kell bántani, a DNS-ük is elég a kutatáshoz. Így adott a lehetőség, hogy molekuláris szinten vizsgálva őket, felelősen használják fel az állatokban található gyógyító vegyületeket – hívja fel a figyelmet a Népszava szerint a BBC Future friss cikke.

A növényekből már több mint száz éve képesek a tudósok izolálni bizonyos vegyületeket, majd gyógyszerré alakítani őket, az állatokban található molekulákkal viszont eddig meggyűlt a bajuk. Márpedig, ahogy egyre több kórság származik az állatoktól, az új gyógymódok jelentős része is tőlük jöhet.

„A növényeket régóta használjuk, de az állatokkal csak a felszínt karcolgattuk. Most egyetlen hónap alatt vegyületek százait szűrhetjük ki belőlük, másfél évtizede ez elképzelhetetlen volt” – nyilatkozta Christine Beeton, a Baylor College of Medicine immunológusa az új technológiákról, amelyek lehetővé teszik a DNS kémiai struktúrájának alaposabb megismerését. Ő azt tanulmányozza, a különböző állati méreganyagokból származó peptidek hogyan használhatóak olyan autoimmun betegségek esetében, mint az ízületi gyulladásokat okozó rheumatoid arthritis vagy a szklerózis multiplex. Ezek a bizonyos peptidek ugyanolyan építőelemekből állnak, mint a fehérjék, de sokkal kisebb láncokat alkotnak, így sokkal specifikusabban lehet „célozni” velük, a kutató szerint kevesebb mellékhatással kell számolni az ezekből alkotott gyógyszerek esetében. Korábban ezekhez a vizsgálatokhoz szabályosan „meg kellett fejni” a kígyókat, skorpiókat, csigákat vagy éppen szalamandrákat a mérgükért, most már elég az adatok között bányászni, hogy megtalálják a speciális tulajdonságokkal rendelkező peptideket.

(forrás: Népszava)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés