hirdetés
hirdetés

A nátha XX. századi kezelésének talán legbizarrabb gyógyszere

Viperin kígyóméreg kenőcs, a nátha gyógyszere, amit karra kellett kenni. Dobson Szabolcs legújabb írása a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság honlapján.

hirdetés

Az Orvosi Hetilapban és más szaklapokban 1938-1941 között számos alkalommal reklámozták a Viperin kígyóméreg kenőcsöt. A kenőcsöt Magyarországon a Pápay-féle Oltóanyagintézet és Szérumtermelő Részvénytársaság gyártotta és kézieladásban, azaz vény nélkül lehetett kiszolgálni. Túl a meghökkentő alkalmazáson, azaz, hogy egy kar bőrébe dörzsölt kenőcs a hirdetések szerint gyorsan megszünteti a náthát, két feltűnő dolog figyelhető meg: a hazai szaklapokban nem jelent meg tudományos ismertetés a készítményről, csak hirdetések, a készítmény nem szerepel az “ A Magyarországon forgalomba hozható, törzskönyvezett gyógyszerkészítmények hivatalos jegyzéke (M. Kir. Állami Nyomda, Budapest, 1937) ”, sem pedig a “ Gyógyszerkészítmények III. hivatalos jegyzéke – (M.Királyi Orsz. Közegészségügyi Intézet, 1943) ” kötetben. Törzskönyvi engedélyéről nincs adat.

A szálak Ausztriába vezetnek egy Adolf Mechner nevű orvoshoz. Ki volt Ő?  Népszerű orvosi praxisa volt a Taborgasse 64. szám alatt, ahol lakott is. (...) Mechner 1944 decemberében megszerezte az amerikai orvosi működési engedélyt és nyugdíjbavonulásáig Brooklynban praktizált magánorvosként. 1988-ban halt meg, 91 éves korában.

A Viperin kenőcsről Mechner írt egy cikket 1936-ban a Wiener Medizinische Wochenschrift-ben (1936 III). Ezen felül az Archiv für Ohren-, Nasen – und Kehlkopfheilkunde című szaklapban jelent meg Jozef Jeschek osztrák orvos beszámolója a Viperin kenőccsel végzett klinikai kísérletekről, amelyeket a bécsi Egyetemi Fül-Orr-Gége klinikán végeztek. Ezek rhinitis vasomotorica (10 beteg), coryza (10 beteg), rhiniti s chronica (8 beteg) esetén kedvező eredménnyel zárultak. Sem Mechner, sem Jeschek nem tudott experimentális bizonyítékokat szolgáltatni a vélt hatás vélt mechanizmusáról. Mechner szerint érösszehúzó távolhatás alakul ki az orr nyálkahártyájában, míg Jeschek egy orrnyálkahártyára kifejtett távolhatás mellett egy ezt tartóssá tévő központi idegrendszeri hatást is feltételezett.

A Viperin kenőcs 1941 után eltűnt.

A teljes cikket itt olvashatja

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés