hirdetés
hirdetés

A melatonin terápiás alkalmazása – új és újabb indikációk

A legújabb kutatási eredmények alapján a biológiai óra befolyásolásán túl egyéb indikációkban is felmerülhet a melatonin farmakoterápiás alkalmazásának lehetősége.

hirdetés

A melatonin szervezetben kifejtett legkülönfélébb hatásainak a megismerése a természetes eredetű vegyület egyre több területen való alkalmazhatóságának kipróbálására sarkallja a kutatókat.

 Ennek eredményeként:

 A melatoninnak az időskorúak és a gyermekek insomniáinak a kezelésében, a jetlag okozta időzavar orvoslásában, illetve a normálisnál hosszabb cirkadián ritmussal rendelkezők belső órájának a „javításában” van szerepe.

  • Bár a legkülönfélébb alvászavarok kezelésében voltak próbálkozások a melatoninnal,- a molekula mentális problémákra, illetve fejlődési zavarokra visszavezethető alvási nehézségek kezelésében való eredményességét támasztja alá a legerősebb evidencia. Példaként említhetők az autista gyermekek, akiknél a normálisnál alacsonyabb melatonin-szintek jellemzők. Esetükben a melatonin meghosszabbítja az alvással töltött időt, és csökkenti az alvás közbeni ébredések számát. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy betegség, illetve gyógyszermellékhatás okozta alvászavarok kezelésénél a melatonin nem bizonyul hatásosnak.

  • A kemoterápia, illetve a radioterápiás kezelés mellett alkalmazott melatonin a daganatok többféle típusainál (pl. vastagbél-, mell-, vese-, agy- és tüdődaganatoknál) bizonyult eredményesnek. Egy 2005-ös meta-analízis alapján „nagy potenciált” jósolnak a melatoninnak a rák terápiájában, hozzátéve, hogy ezt megelőzően még további, széleskörű vizsgálatokra van szükség.
  • A radioaktív sugárzásból viszonylag nagy dózisnak kitett személyeknél (pl. radioterápiát kapó betegek, sugárveszélyes munkahelyen dolgozók) a melatonin antioxidáns tulajdonsága használható ki.
  • A fejfájás, különösen a cluster-típusú fejfájás kezelésében való alkalmazásának eredményességét alacsony fokú evidencia támasztja alá. A kedvező hatás valószínűleg a citokin-termelés fokozására és a hormon antioxidáns tulajdonságára vezethető vissza.
  • A fülzúgás és fülcsengés kezelésében is hatásos lehet a melatonin adagolása, feltételezhetően az alvásminőség javítására és a vegyület gyökfogó hatására visszavezethetően.
  • A melatonin-termelődés a kor előrehaladtával csökken, ez még inkább kifejezett a Parkinson-kóros betegeknél. Egyes vizsgálatok a kórképpel járó kognitív hanyatlás lassításával hozzák összefüggésbe a melatonint.
  • A melatonin pozitív hatással lehet a fertilitásra. Egyes vizsgálatok az in vitro fertilizáció alatti melatonin-alkalmazást megnövekedett terhességi rátával kapcsolják össze, mások a férfiak melatonin-szedésének a spermiumok minőségére kifejtett kedvező hatásáról számolnak be.

Nagyon kevés a mellékhatás, de interakciókkal számolni kell

A melatonin alkalmazását a legtöbb vizsgálat csak rövid távon (maximum 3 hónap), kis dózisban követte nyomon, ennek során súlyos mellékhatásokat nem írtak le, és a tapasztalt mellékhatások (fejfájás, álmosság, hányinger) gyakorisága megegyezett a placebo-ágon regisztrált mellékhatás-gyakorisággal. Néhány másik vizsgálat számolt be az időseknél való melatonin-alkalmazással összefüggésben fokozott véralvadásról, a bőr pigmentációs zavarairól, valamint nyugtalan láb szindrómáról.

Tekintettel kell lenni arra, hogy az egyéb gyógyszerek (pl. benzodiazepinek, kodein, barbiturátok) (mellék)hatásaként jelentkező fáradtságot fokozhatja a melatonin. Emellett, a véralvadásgátlókat szedő betegeknél, illetve az ACE-gátlókat használóknál is óvatosságra intenek a melatonin szedését illetően.

 

(Forrás: MNT)

Dr. B. L.
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés