hirdetés
hirdetés

A bélflóra, a táplálkozás és a mentális egészség kapcsolata

A bélflóra egyensúlyának felborulása anyagcserezavarokkal, autoimmun és idegrendszeri kórképekkel hozható kapcsolatba, amik a bélflóra védelmére, az egészséges táplálkozásra irányítják a figyelmet.

hirdetés

A bélcsatorna mikróbákkal való kolonizációja a születéskor kezdődik. Az anya egészsége, a szülés (hüvelyi vagy császármetszés), majd a csecsemőtáplálás módja döntően befolyásolja az intesztinális flóra kialakulását. Az élet első néhány évében létrejövő bélflóra az alapvető jellemzőit a felnőtt korra is megőrzi. Bár a felnőtteknél a mikrobiom viszonylagos stabilitást mutat, a földrajzi tényezők, a táplálkozás, a fizikai aktivitás mértéke és bizonyos gyógyszerek (pl. antibiotikumok) hatással vannak rá.

Az „egészséges”, optimális összetételű bélflóra – a genetikai és környezeti tényezők változatosságával magyarázható interperszonális különbségek miatt – nem pontosan definiálható fogalom. Igazolt azonban, hogy az adott egyénnél megszokott egyensúly felborulása számos megbetegedéssel – köztük anyagcserezavarokkal, autoimmun, gasztrointesztinális és idegrendszeri kórképekkel – hozható kapcsolatba.

 

A bél és az agy közötti kommunikáció

A bél és az agy közötti kétoldalú kommunikáció a központi és az enterális idegrendszer, a hormon- illetve az immunrendszer közvetítésével, valamint neurotranszmitterek révén valósul meg. Mivel a bélbaktériumok az elfogyasztott tápanyagok optimális biohasznosításáért is felelősek, a táplálkozás is hatással van az agyra. A központi idegrendszer egyik kulcsfontosságú neurotranszmittere, a mentális egészséget befolyásoló szerotonin szintézise például a mikrobiom szabályozása alatt áll: a szerotonin-szintézis prekurzora, a triptofán plazmaszintjét a bélflóra mikrobái tartják a megfelelő értékek között.

           

Az „áteresztő” bélfal következményei

A bélfal megnövekedett áteresztőképessége a bélfunkció károsodásának egyik jele. A mikrobiom a bélfal permeabilitásának szabályozása révén döntő hatással lehet arra, hogy milyen molekulák jutnak be a véráramba – köztük például olyan potenciálisan káros, gyulladáskeltő anyagok, mint a Gram-negatív baktériumok lipopoliszacharidjai. A bélflórával összefüggő „proinflammatorikus” teóriát igazolja, hogy Parkinson-kórban és sclerosis multiplexben szenvedő betegek szérumában a fokozott bélpermeabilitásra utaló lipopoliszacharidok és antitestek mutathatók ki.

Egyes elméletek szerint a bélből az agyba kerülő gyulladáskeltő anyagok állhatnak azoknak a neurológiai betegségeknek a hátterében, ahol bizonyos fehérjék negyedleges struktúrájának a kialakulása, az ún. protein-folding szenved zavart.

 

Az idegsejteket védő bélflóra

Állatkísérletekkel igazolták, hogy a táplálkozás az intesztinális mikrobiom közvetítésével immunrendszeri károsodásokhoz és fokozott oxidatív stresszhez vezethet, ami neurodegeneratív betegségekkel hozható kapcsolatba. Feltételezik, hogy Alzheimer-kór esetén az idegsejteket védő neurotrophinok csökkent mennyisége hátterében is a bélflóra károsodása állhat. Úgy tűnik továbbá, hogy a bélflóra életkori változásai az öregedéssel összefüggő szellemi hanyatlással is összefügghetnek. E feltételezést erősítheti az a megfigyelés, amely szerint az egészséges táplálkozás védelmet nyújthat a kognitív hanyatlással és a depresszióval szemben.

 

Diszbiózisok és neuropszichiátriai kórképek

A diszbiózisok és a neurológiai-pszichiátriai kórképek közötti ok-okozati kapcsolat iránya ma még nem tisztázott: kérdéses, hogy a megváltozott mikrobiom befolyásolja-e az idegrendszeri kórképek kialakulásának valószínűségét és azok súlyosságát, avagy a mentális kórképekkel társuló stressz vezet-e a diszbiózis kialakulásához. Igazolt azonban, hogy bizonyos környezeti faktorok – például az egészségtelen táplálkozás – mind az agy mind a bélrendszer működését kedvezőtlenül befolyásolhatják.

Számos neurológiai betegségben, köztük sclerosis multiplex, autizmus spektrum zavarok és Parkinson-kór esetén kimutatható a bélrendszer károsodása – akár a gasztrointesztinális diszkomfort, akár a bélflóra megváltozása. Az emésztőrendszeri diszbiózissal összefüggő proinflammatorikus állapot az autoimmun betegségekkel is kapcsolatba hozható.

 

A mikrobiomot kedvezően befolyásoló életmód

Bizonyos makro- és mikrotápanyagok, így például az ómega-3-zsírsavak és a cink testi és szellemi egészségre kifejtett pozitív hatása igazolt. Az egészséges mikrobiom kialakulását serkentik az erjesztett tejtermékekben található probiotikumok, az emészthetetlen rostok és a flavonoidok. A zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű gabonatermékekben gazdag táplálkozás kapcsolatot mutat a bélflórabeli Bacteroidetes törzsek nagyobb arányú jelenlétével; e baktériumok pedig a rövid szénláncú zsírsavak termelése révén gátolják a bél gyulladásos folyamatait. A sport és a mérsékelt megterheléssel járó fizikai munka mind a bélflórára, mind az agyműködésre kedvező hatást fejt ki. A fizikai aktivitás során az idegsejteket védő faktorok fokozott, míg a gyulladást jelző markerek csökkent termelődése figyelhető meg.

 

Dr. B. L.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés