Az orvosi gyakorlatban tüneti és önálló fejfájásokat különítünk el, amelyek közül a tüneti fejfájások megszűnése a kiváltó ok kezelésétől várható. Az önálló fejfájások közé tartozik a migrén, a tenziós fejfájás, illetve több ritkább fejfájáskórkép is.

Minden fájdalom megérdemel legalább egy alapos kivizsgálást. Amennyiben ennek során nem igazolódik megszüntethető ok, valóban a hatékony tüneti kezelés a megoldás.

Egy friss meta-analízis eredményei szerint krónikus migrén esetén mérsékelt, de szignifikáns hatással rendelkezik a „botox” injekció. Epizodikus migrénnél nincs szignifikáns profilaktikus hatás.

Az idei második lapszámunkban megjelent cikkek elolvasását követően 2 (távoktatás keretében megszerezhető) kreditpontot szerezhet, ha helyesen válaszol a kérdésekre. 

A Német Neurológiai Társaság és a Német Migrén- és Fejfájástársaság szakértői arra jutottak, hogy a krónikus fejfájást gyakran maguk a fájdalomcsillapítók okozzák, írja a Faktor.

A Nemzetközi Fejfájás Társaság 2013-as osztályozásában elsődleges és másodlagos fejfájásbetegségeket, valamint fájdalmas cranialis neuropathiákat különböztet meg, ezek gyógyszeres terápiáit vettük sorra.

A migrénes rohamok kezelése döntően fájdalomcsillapítók, NSAID-ok és triptánok alkalmazásán nyugszik, míg a profilaxis céljára különféle hatásmechanizmusú szerek javasolhatók.

A fejfájás legtöbbször önálló betegség, de más betegségek vagy sérülé­sek tünete is lehet, írja az OTSZ Online.

A migrén a primer fejfájásbetegségek egyik csoportja. Pontos patomechanizmusa nem ismert, így jelenleg oki terápia nem áll rendelkezésre. A páciensek ellátása során rohamoldásra vagy megelőző kezelésre van lehetőség.

A migrénprofilaxist szolgáló molekulák közül jelenleg a kalcitonin gén-rokon peptid ellenes antitestek állnak a kutatások középpontjában – belőlük lehetnek a jövő gyógyszerei.