Hatvan éves kor felett egyre gyakoribbá válik a nocturia nevű jelenség, ami az éjjelente legalább kétszer jelentkező vizelési ingerre utal, és amelynek kezelési lehetőségeiről dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa beszélt.

Az inszomnia kezelésére számos gyógyszer áll rendelkezésre, azonban a minden szempontból tökéletes készítmény megtalálása nem könnyű feladat.

Az alvás-ébrenlét jelentősége felértékelődött, ami nem véletlen, hiszen a XXI. század leggyakoribb betegségei – így vagy úgy, de – kapcsolatban állnak a megzavart alvással és a megzavart cirkadián ritmussal.

A terhesség alatti el- és átalvási zavarok mind az anyára, mind a megszülető gyermekre nézve kockázatot jelentenek.

Az idei első lapszámunkban megjelent cikkek elolvasását követően 2 (távoktatás keretében megszerezhető) kreditpontot szerezhet, ha helyesen válaszol a kérdésekre. 

A cirkadián ritmus megzavarása több gyakori, és egyre növekvő népegészségügyi jelentőségű betegség kialakulásának kockázatát növeli.

Finn kutatók már a pszichózis első epizódját ki tudják mutatni fMRI segítségével, míg egy magyar gyógyszergyár készítménye a skizofrénia negatív tüneteinek megszüntetését ígéri.

Az antikolinerg szerek, a kolineszteráz-gátlók és a pszichotróp medikáció kockázat-haszon aránya megváltozik idős korban, és e szerek alkalmazása fokozhatja a mortalitást.

A zavart alvás és a nappali fáradtság a leggyakoribb panasz a menopauza során. A peri- és posztmenopauzában lévő hölgyek esetében az alvással kapcsolatos problémák jóval gyakoribbak, mint premenopauzában.  A menopauza tüneteinek részeként a zavart alvásról a 40–60 éves hölgyek 54-57 százaléka számol be.

Az alvás a legnehezebben vizsgálható élettani működések közé tartozik. Az álmok szimbolikáját pedig különösen óvatosan kell kezelni, és nem szabad messzemenő következtetéseket levonni belőlük a betegre nézve, inkább a saját álmaihoz való viszonyával érdemes foglalkozni.