Az inszomnia kezelésére számos gyógyszer áll rendelkezésre, azonban a minden szempontból tökéletes készítmény megtalálása nem könnyű feladat.

Az alvás-ébrenlét jelentősége felértékelődött, ami nem véletlen, hiszen a XXI. század leggyakoribb betegségei – így vagy úgy, de – kapcsolatban állnak a megzavart alvással és a megzavart cirkadián ritmussal.

A terhesség alatti el- és átalvási zavarok mind az anyára, mind a megszülető gyermekre nézve kockázatot jelentenek.

Az idei első lapszámunkban megjelent cikkek elolvasását követően 2 (távoktatás keretében megszerezhető) kreditpontot szerezhet, ha helyesen válaszol a kérdésekre. 

A cirkadián ritmus megzavarása több gyakori, és egyre növekvő népegészségügyi jelentőségű betegség kialakulásának kockázatát növeli.

Finn kutatók már a pszichózis első epizódját ki tudják mutatni fMRI segítségével, míg egy magyar gyógyszergyár készítménye a skizofrénia negatív tüneteinek megszüntetését ígéri.

Az antikolinerg szerek, a kolineszteráz-gátlók és a pszichotróp medikáció kockázat-haszon aránya megváltozik idős korban, és e szerek alkalmazása fokozhatja a mortalitást.

A zavart alvás és a nappali fáradtság a leggyakoribb panasz a menopauza során. A peri- és posztmenopauzában lévő hölgyek esetében az alvással kapcsolatos problémák jóval gyakoribbak, mint premenopauzában.  A menopauza tüneteinek részeként a zavart alvásról a 40–60 éves hölgyek 54-57 százaléka számol be.

Az alvás a legnehezebben vizsgálható élettani működések közé tartozik. Az álmok szimbolikáját pedig különösen óvatosan kell kezelni, és nem szabad messzemenő következtetéseket levonni belőlük a betegre nézve, inkább a saját álmaihoz való viszonyával érdemes foglalkozni.

A szomorúság, a bánat az emberi élet természetes velejárói, amelyek a szervezet vé­de­ke­zési reakciójaként ér­tel­mezhetők.