Covid utáni alvászavar még akkor is előfordulhat, ha a betegség könnyű lefolyású volt, hiszen ez kifejezetten gyakori utóhatása a koronavírusnak. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológusa, szomnológus az okokról, a gyakori alvászavarokról és a diagnosztizálás lehetőségeiről beszélt.

Hiába az alvás nélkül töltött órák, a függőségtől és a mellékhatásoktól tartva mégis ódzkodunk attól, hogy vényköteles altatókat kezdjünk szedni. Alvásra azonban mindenkinek szüksége van.

Hatvan éves kor felett egyre gyakoribbá válik a nocturia nevű jelenség, ami az éjjelente legalább kétszer jelentkező vizelési ingerre utal, és amelynek kezelési lehetőségeiről dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa beszélt.

Az inszomnia kezelésére számos gyógyszer áll rendelkezésre, azonban a minden szempontból tökéletes készítmény megtalálása nem könnyű feladat.

Az alvás-ébrenlét jelentősége felértékelődött, ami nem véletlen, hiszen a XXI. század leggyakoribb betegségei – így vagy úgy, de – kapcsolatban állnak a megzavart alvással és a megzavart cirkadián ritmussal.

A terhesség alatti el- és átalvási zavarok mind az anyára, mind a megszülető gyermekre nézve kockázatot jelentenek.

Az idei első lapszámunkban megjelent cikkek elolvasását követően 2 (távoktatás keretében megszerezhető) kreditpontot szerezhet, ha helyesen válaszol a kérdésekre. 

A cirkadián ritmus megzavarása több gyakori, és egyre növekvő népegészségügyi jelentőségű betegség kialakulásának kockázatát növeli.

Finn kutatók már a pszichózis első epizódját ki tudják mutatni fMRI segítségével, míg egy magyar gyógyszergyár készítménye a skizofrénia negatív tüneteinek megszüntetését ígéri.

Az antikolinerg szerek, a kolineszteráz-gátlók és a pszichotróp medikáció kockázat-haszon aránya megváltozik idős korban, és e szerek alkalmazása fokozhatja a mortalitást.