A hazai gyártóknak húszmilliárd forintba kerül a szerializáció, Illés Zsuzsanna, a Humvo elnöke a Világgazdaságnak azt mondta, ezt a kutatás-fejlesztésre szánt pénzből tudják kigazdálkodni.

A gyógyszerellátásban bekövetkező fennakadások elkerülése érdekében – az Unió tagállamainak többségéhez hasonlóan – az OGYÉI átmeneti intézkedéseket tart szükségesnek meghatározni.

Az azonosítási rendszer működtetésének költsége a forgalombahozatali engedély jogosultjait terheli, a beruházási költségek bőven meghaladják rendszer üzemeltetési költségeit, írja a Pénzcentrum.

2019. február 9. után egyetlen vényköteles doboz gyógyszer sem hagyhatja el a gyárakat egyedi azonosító nélkül, bár még mindig sok a rendezésre váró kérdés, amelyeket Illés Zsuzsannával, a MAGYOSZ igazgatójával vettünk sorra.

A HGYSZ a legújabb salátatörvény azon gyógyszerellátást érintő rendelkezéseit veszi sorra, melyek nem a homeopátiához kapcsolódnak. A rendelkezések 2019. január elsejével léptek hatályba.

A törzskönyvezett, de nem forgalmazott, illetve a kis forgalmú készítmények forgalomba hozatali engedélyének tervezett törléséről érdeklődik a gyógyszerhatóság, a kérdőív itt is elérhető.

A kórháziak meglehetős távolságtartással figyelik az új gyógyszerbiztonsági rendszert, amelyre se pénzük, se elegendő munkatársuk, se megfelelő műszaki felkészültségük nincs.

Tisztázatlan felelősségi és kompetenciakérdések, munkaerőhiány, rendezetlen finanszírozási és infrastrukturális helyzet – ezek is jellemzik a kórházi gyógyszerészetet, így a feladat nem egyszerű: rendszerszintű átalakítás kell.

Az internetes gyógyszer-kereskedelem már a spájzban van, igaz, most még csak az USA-ban. De mintha az egyedi dobozazonosítóval már az unió is a váltásra készülődne.