A WHO által azonosított, tizenhat legnagyobb egészségügyi rizikót jelentő betegség közül tízzel jelenleg nem foglalkoznak a gyógyszerfejlesztők, írja összeállításában az Infostart.

Százmillió fontos (40 milliárd forint) adományból új kutatóintézetet nyit az Oxfordi Egyetem az antibiotikum-rezisztencia feltartóztatására, adta hírül a BBC News.

Az elemzés szerint az eredmények arra utalnak, hogy a növekvő átlaghőmérséklet támogatja az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok gyarapodását.

Nehéz hónapok elé nézünk, a koronavírus-járvány árnyékában közeleg az influenzaszezon, a megbetegedettek közül pedig sokaknak az influenza szövődményeként kialakuló bakteriális tüdőgyulladással is meg kell majd birkózni.

A jelenleg használatos, akár több napot is igénybe vevő teszt helyett már 30 perc alatt eredményt mutató gyorsteszt segíthet meghatározni, hogy melyik antibiotikum típusra rezisztens az adott baktérium.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói olyan új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki, amelyek az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján hatásosak lehetnek az MRSA-fertőzéssel szemben.

Az influenza és az annak szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás fokozott kockázatot jelent az idősebb korosztály számára, így az influenzaszezon közeledtével a védőoltással már megelőzhető légúti fertőzésekre érdemes figyelni.

Amíg a köpetürítéssel járó köhögést „támogatni”, a száraz köhögést elnyomni kell. A természet számos hatékony megoldást kínál e célra.

A felső légúti gyulladásos megbetegedések a leggyakoribb kórképek közé tartoznak, amivel a betegek orvoshoz fordulnak. A felső légúti fertőzéseket többnyire vírusok okozzák, ezért a terápia során nincs szükség antibiotikum alkalmazására, a kezelés a tünetek enyhítéséből áll.

Bár az antibiotikumok a vírusos fertőzésekre nem jelentenek gyógymódot, az új koronavírus okozta légúti fertőzés gyakran bakteriális tüdőgyulladáshoz vezet, írja a Qubit.