Bélbetegségekben és a széleskörben használandó antibiotikum terápiával összefüggésben megjelenő hasmenésre, illetve a bél immunrendszerének károsult működésére gyors és hatékony megoldást nyújt egy gombafajta, a Saccharomyces boulardii. Hatásosságát évtizedek óta bizonyítja, amit klinikai tanulmányok tudományosan alá is támasztanak.

A Sacharomyces boulardii (Sb) élesztőgombát  Henri Boulard izolálta először 1923-ban licsi és garcinia trópusi gyümölcsökből. Boulard azt is megfigyelte, hogy a dél-kelet ázsiai országokban ezeknek a gyümölcsöknek a héját rágták, hogy enyhítsék a kolera tüneteit. Az elmúlt évtizedekben igazolódott, hogy ennek az élesztőgombának jelentős probiotikus hatása van.

Az utóbbi évtizedekben egyre több publikáció jelenik meg a szervezetünkben előforduló mikroorganizmusokról, a mikrobiomról, valamint a különböző betegségek és a mikroflóránk felborulása közötti összefüggésről.  Nem véletlen tehát, hogy mind prevenciós, mind terápiás célzattal befolyásolni szeretnénk a bennünk élő mikroorganizmusok összetételét, például a bélflóránkat.

Az antibiotikum rezisztencia folyamatos növekedése jelentős népegészségügyi problémát jelent világszerte a legújabb globális elemzés alapján. Ebben elsősorban az antibiotikumok indokolatlan alkalmazása játszik szerepet, de fontos tényező használatuk az állattenyésztésben, valamint olyan bakteriális probiotikumok alkalmazása, amelyek mobilis formában tartalmazzák az antibiotikum rezisztencia géneket. Ez utóbbi miatt indokolt a Saccharomyces boulardii használata, hiszen az gombaként nem ad át rezisztencia gént a patogén baktériumoknak.

Szervezetünkben a baktériumok egyre ellenállóbbá válnak a ma használt antibiotikumokkal szemben. Erre figyelmeztet legújabb jelentésében a Citi Global Perspectives & Solutions (Citi GPS).

A Qubit azt írja, az elmúlt évtized közepére kiderült, hogy a glifozát és az azt tartalmazó készítmények számos más egészségkárosító hatásuk mellett befolyásolhatják az Escherichia coli és Salmonella enterica baktériumfajok antibiotikum-rezisztenciáját.

Sabine Pelsser, az antimikrobiális rezisztenciával és az emberi táplálkozással foglalkozó egység vezetője áttekintést ad a jelenlegi helyzetről, és ismerteti, hogyan küzd az Európai Bizottság korunk „csendes világjárványa”, az antimikrobiális rezisztencia ellen.

Az antibiotikumok megfontolt alkalmazása nemcsak orvosi kérdés, hanem mindnyájunk közös felelőssége, ami ágazatok közötti összefogást kíván, mondta az országos tisztifőorvos.

A kutató az általa kifejlesztett új eljárással kimutatta, hogy az antibiotikum-keverékek hatékonysága sokszor nagyságrendekkel gyengébb, mint az önállóan alkalmazottaké.

Sejtek ajtaján bejutó hatóanyagok, hatékonyabb antibiotikumok és a gyógyszerfejlesztéseket felgyorsító mesterséges intelligencia– ezt kutatják a L’Oréal-UNESCO díj idei nyertesei.