Hankó Zoltán az Aréna című műsorban a kisebb települések ellátásáról, az elektronikus egészségügyi térről, és arról is beszélt, hogy a diagnosztizált betegek nagy része nem működik együtt az őt kezelőkkel.

A kórháziak meglehetős távolságtartással figyelik az új gyógyszerbiztonsági rendszert, amelyre se pénzük, se elegendő munkatársuk, se megfelelő műszaki felkészültségük nincs.

Tisztázatlan felelősségi és kompetenciakérdések, munkaerőhiány, rendezetlen finanszírozási és infrastrukturális helyzet – ezek is jellemzik a kórházi gyógyszerészetet, így a feladat nem egyszerű: rendszerszintű átalakítás kell.

Pozsgay Csilla, az OGYÉI főigazgatója szerint vannak olyan lehetőségeink, amikkel továbbra is vonzó környezetet teremthetünk a klinikai vizsgálatok terén a gyógyszerfejlesztő cégeknek – a részletekről a PharmaOnline-nak adott interjút.

A gyógyászati segédeszközök (gyse) patikai foglalásának kérdése is szóba került a gyógyszerészi kamara áprilisi elnökségi ülésén.

A Patika-csoport hírlevele Hankó Zoltánnal, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökével közöl interjút.

Volt, aki novemberben dobta be a törölközőt a szoftvergyártók közül – hangzott el az IME egészségügyi szaklap szerdai konferenciáján, ahol a négy hónapja használt Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT) szerzett tapasztalataikról beszéltek az érintettek.

Az ÁEEK munkatársai több helyről kaptak jelzést arról, hogy a TAJ kártya + hagyományos személyi alapján egyes gyógyszertárakban nem akarják kiadni az e-receptre felírt gyógyszereket.

Gyógyszertáron kívüli forgalmazásnál a személyi feltételek között nem szerepel, hogy az eladónak bármilyen képzettséggel kellene rendelkeznie a gyógyszerek kiadásához, írja a HGYSZ-blog.

Akár többször is vissza kell menniük a betegeknek a gyógyszert felíró orvoshoz, mert az e-recept nem korrigálható, amennyiben például más hatóanyag-tartalmú szert tart a patika, írja a Szabad Föld.