Jelentősen csökkent az utóbbi években az átoltottság aránya Szlovéniában. Az Országos Közegészségügyi Intézet (NIJZ) közelmúltban végzett vizsgálata szerint a szlovén anyák kevesebb mint fele bízik a védőoltásokban.

Közegészségügyi veszélyt jelent a védőoltások számának csökkenése, a legnagyobb kihívást a lakossági bizalom visszaesése jelenti, amely már jelenleg is érezteti a hatását.

A kanyarós esetek számának növekedése miatt az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége tíz pontban sorolja fel javaslatait az átoltottság mértékének javítására.

Hiánycikk többek között szamárköhögés és a gyermekbénulás elleni vakcina, de a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni oltóanyag sem jut el a háziorvosokhoz, derül ki a HírTV összeállításából.

Mindössze egy év alatt háromszorosára nőtt a kanyarós megbetegedések száma az EU-ban. Az Európai Parlament (EP) egészségügyi szakbizottsága szorosabb uniós együttműködést javasol, írja a KamaraOnline.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón jelentette be, hogy 2019. január 1-jétől felkerül az életkorhoz kötött, ingyenes védőoltások közé a bárányhimlő elleni vakcina.

Megerősítésre szorul az oltási tanácsadói rendszer, amely megsínylette a háttérintézmények többszöri átszervezését – derült ki többek között a Magyar Gyermekorvos Társaság (MGYT) háttérbeszélgetésén, amelynek témája a hazai védőoltási rendszer volt.

A kullancsok Európa egyre nagyobb részét hódítják meg, birtokba vették a magas hegyeket, s a skandináv államokat is. Nálunk régóta itthon vannak.

A Világgazdaság úgy tudja, 2018 szeptemberétől változás lesz: már a kilenckomponensű hatóanyaggal oltják a HPV-fertőzés elleni iskolai oltási programban a 12 éves hetedikes lányokat.

A felnőttkori oltások ütemezésének ajánlása már 2015-ben elkészült, szakmai értéke az életkor szerinti szűrővizsgálatokéval vetekszik, hiszen mindkettő a betegségmegelőzés leghatékonyabb és leginkább költségkímélő módja.