Az oltásellenesség világszerte erősödik, miközben a kanyaró és a szamárköhögés egyre több nyugati országban üti fel a fejét, derül ki a Magyar Idők összeállításából.

Ha megvalósulnak a magángyógyszerészek elképzelései, a patikusok is aktív szerepet vállalhatnak akár a krónikus betegek gyógyszereinek felírásában, vagy a vakcinák beadásában – derült ki a többi közt azon a sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették a „Kedvenc Patikám” cím elnyerésére indított szavazás megkezdését.

Az önkéntes, térítésmentes védőoltást 2018. szeptember 17-ig igényelhetik a 12. életévüket betöltött, 7. osztályos lányok szülei a gyermek által látogatott általános iskolában vagy gimnáziumban.

A 2017-18-as tanévben 10 ezer leány szülője nyilatkozott úgy, hogy nem kéri a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltást hetedikes lányának – közölte a Világgazdasággal az Emmi.

A harmadik kanyarós megbetegedést regisztrálták Horvátországban az idén, kettőt az elmúlt héten, írta a helyi sajtó hétfőn.

Jövőre hazánkban is a kötelező, térítésmentes oltások közé kerül a bárányhimlő elleni vakcina, ám a védelmet azoknak a gyerekeknek is biztosítani kell, akik az állami oltóprogramban nem kapják meg a védőoltást.

Bár az oltásellenes hangulat hazánkban lecsengőben van, az iskolai oltóprogram kezdetekor nagy harcot kellett vívni az oltásellenesekkel, írja a 24.hu.

A védőoltásokkal kapcsolatos tévhitek és a megtévesztő állításokra alapozott oltásellenesség egyik fő oka, hogy egyre kevésbé ismerjük a vakcinákkal megelőzhető fertőző betegségeket.

Jelentősen csökkent az utóbbi években az átoltottság aránya Szlovéniában. Az Országos Közegészségügyi Intézet (NIJZ) közelmúltban végzett vizsgálata szerint a szlovén anyák kevesebb mint fele bízik a védőoltásokban.

Közegészségügyi veszélyt jelent a védőoltások számának csökkenése, a legnagyobb kihívást a lakossági bizalom visszaesése jelenti, amely már jelenleg is érezteti a hatását.