hirdetés
hirdetés

Új szakirányok, bővülő alap-szakképesítések

Versenyt generál az új szakképzési rendszer

Új képzési struktúrában tanulhatnak szeptembertől a szakgyógyszerészek. Egy ősszel hatályba lépett miniszteri rendelet szerint ugyanis változik az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés megszerzésének rendszere.

hirdetés

A munkaerő-piac változásai hatással voltak a gyógyszerészek képzési rendszerére. A szakma egyetértett azzal, hogy véget kell vetni a tudományterületi felosztású szakirányoknak, ehelyett munkakör-orinetált képzési irányok kellenek. Ezt az igényt tükrözi immáron követelményként egy tavaly szeptemberben megjelent jogszabályi változtatás. Az emberi erőforrások miniszterének 22/2012. rendelete érinti a szakorvosi, a szakfogorvosi, és a klinikai szakpszichológusi szakképesítés megszerzését is, de a gyógyszerészek esetében hoz komoly változást a rendszerben.

Szakmai összefogás
A rendelet kialakításában az egyetemek mellett a szakmai érdekképviseleti szervezet (Magyar Gyógyszerészi Kamara), a tudományos társaság (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság) és a gyógyszerészet területén működő szakmai kollégiumok egyaránt részt vettek.

Az új szisztéma szerint három szakirányon belül húsz alapképzésből, illetve később hét ráépített szakképzésből választhatnak az egyetemre jelentkezők (lásd a tábálaztokat)

 Az európai országok gyakorlata igen különböző, ám ott ahol létezik szakosodási lehetőség három szakterület („community pharmacy”, hospital/clinical pharmacy”, „industrial pharmacy”) mindenütt adott. Ezt a metódust követtük mi is, így nem csak a gyógyszerészdoktori diploma, de a szakképzési rendszerünk is „eurokonform” lehet, azaz értelmezhetővé válik külföldön is.

Szakgyógyszerészi alap szakképesítések

 

Szakirányok

Szakképesítés megnevezése

Képzési idő

Törzs-képzés

Szak.

gyak.

1. Gyógyszer-ellátási szak-gyógyszerészet

1.1. Gyógyszertár üzemeltetés, vezetés

36 hó

12 hó

24 hó

1.2. Gyógyszerészi gondozás

36 hó

12 hó

24 hó

1.3. Gyógyszerkészítés

36 hó

12 hó

24 hó

1.4. Gyógyszertári minőségbiztosítás

36 hó

12 hó

24 hó

1.5. Fitoterápia

36 hó

12 hó

24 hó

1.6. Gyógyszerügyi szakigazgatás

36 hó

12 hó

24 hó

1.7. Farmakológia, farmakoterápia

36 hó

12 hó

24 hó

2. Kórházi-klinikai szak-gyógyszerészet

2.1. Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet

36 hó

12 hó

24 hó

2.2. Klinikai laboratóriumi gyógyszerészet

58 hó

24 hó

34 hó

2.3. Klinikai mikrobiológiai laboratóriumi gyógyszerészet

60 hó

24 hó

36 hó

3. Ipari szak-gyógyszerészet

3.1. Gyógyszertechnológia

36 hó

12 hó

24 hó

3.2. Gyógyszerellenőrzés

36 hó

12 hó

24 hó

3.3. Minőségbiztosítás

36 hó

12 hó

24 hó

3.4. Nem klinikai és klinikai gyógyszerkutatás, farmakológia

36 hó

12 hó

24 hó

3.5. Gyógyszer-engedélyezés

36 hó

12 hó

24 hó

3.6. Farmakovigilancia

36 hó

12 hó

24 hó

3.7. Hatóanyagkutatás és gyógyszerkémia

36 hó

12 hó

24 hó

3.8. Növényi alapú szerek fejlesztése és előállítása, farmakognózia

36 hó

12 hó

24 hó

3.9. Biológiai gyógyszerek fejlesztése és előállítása, gyógyszer-biotechnológia

36 hó

12 hó

24 hó

3.10. Radiogyógyszerészet

36 hó

12 hó

24 hó

 

Szakgyógyszerészi ráépített szakképesítések

 

Szakképzés megnevezése

Bemeneti szakképesítés

Képzési

idő

1. Onkológiai gyógyszerészet

Kórházi-klinikai gyógyszerészet

(36 hó) +24 hó

2. Infektológiai gyógyszerészet

Kórházi-klinikai gyógyszerészet

(36 hó) +24 hó

3. Pediátriai gyógyszerészet

Kórházi-klinikai gyógyszerészet

(36 hó) +24 hó

4. Gyógyszer-információ és terápiás tanácsadás

Kórházi-klinikai gyógyszerészet

(36 hó) +24 hó

5. Parenterális gyógyszerelés

Kórházi-klinikai gyógyszerészet

(36 hó) +24 hó

6. Toxikológia

Kórházi-klinikai gyógyszerészet, Klinikai laboratóriumi gyógyszerészet

(36-58 hó) +24 hó

7. Klinikai radiogyógyszerészet

Kórházi-klinikai gyógyszerészet

(36 hó) +24 hó

(Forrás: 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet)

Alaposan végiggondolt jogszabály

Hasznos volt az új szabályozás – állítja Noszál Béla, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja. A rendelet pontosan azt tartalmazza, amit a szakma szükségesnek ítélt a tudomány fejlődése alapján. Ugyanakkor úgy véli, hogy nincs szó áttörést jelentő változtatásról. Elismerte, hogy a szakirányok hármas tagolódása korábban nem létezett, de a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán szakgyógyszerészi alap szakképzésekből és a ráépített szakképzésekből csaknem annyi volt, mint most a rendelet szerint, illetve csak némileg kevesebb. A bevezetésről szólva elmondta: az akkreditáció és az indulás még nincs harmóniában, ugyanis egy „ex-lex” helyzet alakult ki. Tavaly szeptemberben ugyanis a karon a régi rend szerint elindították a szakképzéseket, miközben igyekeztek megfelelni az azóta megjelent miniszteri rendeletnek, vagyis törekszenek a jogszabályi konformitásra.

A puding próbája…

Azért az új rendszerrel kapcsolatban vannak még megválaszolatlan kérdések és problémák. Tavaly áprilisban, a Gyógyszerészet című szaklapbanReform előtt a szakgyógyszerész-képzés: mi a gyógyszerészek véleménye?” címmel Bozó Tamás és Fittler András egy elemző cikket publikált, mely alapos körültekintéssel sokféle aspektusból vizsgálja a kérdést. (Gyógyszerészet 56. 232-239. 2012.) Az érvek és ellenérvek felsorakoztatása mellett gyakorlati gondokat is felvetettek, eszerint a képzőhelyeknek nehézséget jelentett valamennyi szakirány meghirdetése, hiszen a kevésbé népszerű szakképesítések oktatása a jelentkezők alacsony száma, esetleg teljes hiánya miatt nem gazdaságos. Egyes szakirányok már korábban sem voltak indíthatóak, mivel nem volt megfelelő végzettségű oktató. A szakgyógyszerész-jelöltek számára gondot okozhat a jogszabályi előírásoknak megfelelő munkahely megválasztása is, mivel a munkahelyen való szakmai irányításért és képzésért felelős tutor kis (egyre kisebb) valószínűséggel rendelkezik a jelölt által választani kívánt szakvizsgával – írták. A korábbi rendelet megváltozott, azonban a jelenlegi helyzet is számos, részben hasonló kihívást rejt.

De még ennél is nagyobb probléma – és ezt egy kutatás eredményeivel is igazolták –, hogy a gyógyszerészek jelentős része úgy érzi, „bármennyire is fontosnak tartják a gyógyszerészek a szakmai fejlődést, kézzelfogható haszon, világos jövőkép, megszerezhető kompetenciák nélkül senkitől sem várható el, hogy egy pénzét, idejét nem kímélő vállalkozásba kezdjen”. Erre figyelmeztetett Prof. Dr. Erős István is, aki az új szakképzési rendszerről szóló jogszabály előkészítésekor a Magyar Gyógyszerészi Kamara Oktatói Állandó Bizottságának vitaindítóját publikálta Sokszínűség versus kompetencia, avagy a szakgyógyszerész-képzés színe és fonákja” címmel. A tanulmányában azt írta: „valamennyi szakirány mellé minden uniós tagországban kompetencia és magasabb bér társul. Így megvalósul az a fontos elv, hogy szakfeladatot csak az arra kiképzett szakember láthat el, és megvalósul a kvalifikáltabb szakemberek magasabb anyagi megbecsülése is. Nálunk mindkét tényező hiányzik.”

Pillanatnyi helyzetkép

Idén, a szeptembertől induló tanévtől azonban tisztulhat a kép. A legelőrehaladottabb állapotban a Pécsi Tudományegyetem áll, nem csak elméletben, gyakorlatban is startra kész a szakgyógyszerész képzési rendszerük, ráadásul a pécsi képzőhely akkreditációja már meg is történt.  A Gyógyszerésztudományi Szak által meghirdetett képzésekről szóló információ már elérhető a szak honlapján. A Gyógyszerellátási szakgyógyszerészet szakirányon belül öt, a Kórházi-klinkai szakgyógyszerészet szakirányon belül valamennyi, a rendelet által lehetővé tett képzési elérhető. Az Ipari szak-gyógyszerészet szakirányán belül 4 területen – gyógyszertechnológia, gyógyszerellenőrzés, minőségbiztosítás, valamint hatóanyag-kutatás és gyógyszerkémia – indul oktatás, 90 költségtérítéses és 2, állam által finanszírozott hallgató számára.

A Szegedi Tudományegyetemen tavaly 67 hallgató kezdte meg a törzsképzést – ezt Háznagyné Dr. Radnai Erzsébet, a Szak- és Továbbképzési Iroda vezetője és Dr. Csóka Ildikó, a szakképzés dékáni megbízottja mondta el a PharmaOnline kérdésére. Mivel az új szisztéma gyakorlatorientált, így a tartalmi elemek szükségszerű megújítása mellett igyekeznek a pedagógiai módszertan terén is fejleszteni. Így esettanulmányokkal, önálló feladatmegoldásokkal, referátumokkal, interaktív tréningekkel tarkított képzés zajlik a hagyományos előadásforma mellett – állítják a szakképzésért felelős vezetők.  Az, hogy jelenlegi hallgatóik mely szakokat választják, még nem tudni, jelenleg is zajlik az igények felmérése. Az biztos, hogy valamennyi, a rendelet által meghatározott képzési formát akkreditálják, így valamennyi hallgató igényét ki tudják elégíten.

A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán is zajlik a képzések akkreditációjának előkészítése, és most döntenek az adott szakirányok oktatóinak személyéről.  A Kar dékánja, Vecsernyés Miklós szerint Gyógyszerellátási szakgyógyszerészeti és a Kórházi-klinikai Szakirányon belül az szakképzési képzési formák nagy része akkreditálva lesz Debrecenben. Az egyetem speciális kitörési pontja lehet az ipari gyógyszerészet, hisz a Debreceni Egyetem a TEVA-val közösen kihelyezett gyógyszeripari tanszéket hozott létre, mely jelentősen segítheti az ipari szakirányok akkreditációjának elindítását. 

És a jövő?

Pillanatnyilag az új szakképzési rendszer éles próbájának lehetünk tanúi. Vélhetően az új szisztéma a jelenleginél sokkal erősebb versenyt generál majd az egyetemek között, már csak azért is, mert az ország négy egyetemén pillanatnyilag mindösszesen 8 hallgató képzését finanszírozza az állam. Így egyáltalán nem mindegy, hogy egy-egy képzőhely milyen színvonalú oktatást kínál majd piaci áron hallgatói számára. Erősségek-gyengeségek: a hallgatók a munkaerő-piaci visszajelzések alapján súlyozzák majd egy-egy képzőhely érték.

Bozó Tamás-Fittler András és Prof Dr. Erős István felvetésein ma is érdemes gondolkodni, hisz a szakma most már kényszerpályán halad. A szakképzésen túl a ráépített szakképesítések és a kötelező továbbképzés rendszere is újabb feladatot ad az oktatáspolitikusok számára. Úgynevezett bemeneti szakvizsgája is leghamarabb 3 év múlva lesz a jelölteknek – így van egy kis idő. Kérdés azonban, hogy a szerteágazó problémahalmazra ennyi idő alatt lehet-e elméleti, de leginkább gyakorlati megoldásokat kidolgozni.

És akkor még egyszer megismételnénk egy fontos gondolatot a felmérésből: „bármennyire is fontosnak tartják a gyógyszerészek a szakmai fejlődést, kézzelfogható haszon, világos jövőkép, megszerezhető kompetenciák nélkül senkitől sem várható el, hogy egy pénzét, idejét nem kímélő vállalkozásba kezdjen”.

Ez pedig már nem csak a szakmán, az egészségpolitikusokon is múlik!

 

 

 

PharmaOnline
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés