hirdetés
hirdetés
2020. október. 25., vasárnap - Blanka, Bianka.
hirdetés

Velünk élő HIV: bármennyire is ismerjük, meggyógyítani ma sem tudjuk

A HIV-fertőzöttek száma – ahogy a világban – hazánkban sem csökken, a fertőzöttek között azonban egyre több a 18-20 éves fiatal. A rendszeres szűrés, a rendelkezésre álló gyógyszeres terápia és a krónikus betegek megfelelő gondozása nyomán viszont egyre kevesebb az AIDS-beteg.

hirdetés

Magyarországon eddig 3965 főt betegített meg a HIV, amellyel immár harminc éve élünk együtt – derült ki dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főorvosának minapi előadásából.

A magyar fertőzöttek 10-15 százaléka nő, akik heteroszexuális kapcsolatban kapták el a múlt század második felében ismertté vált kórokozót. A világ összes országában jelenlévő vírus itthon is a homoszexuális férfiak között a leggyakoribb, a betegek 80-85 százaléka közülük kerül ki. A heteroszexuális fertőzöttség bőven tíz százalék alatt marad, azonban a fertőzöttek egyre fiatalabbak. A 18-20 éves meleg fiúk jellemzően bárokban, szórakozóhelyeken kapják el a vírust, és bár az ország valamennyi megyéjében találni betegeket, Budapesten és az ország középső részén koncentrálódnak az esetek.

Míg a Baltikumban és Oroszországban az intravénás droghasználók számának robbanásszerű növekedése nyomán járványszerűen terjed a fertőzés, idehaza mindössze 13 olyan HIV-fertőzöttet gondoznak, akik ilyen úton fertőződtek meg, ők jellemzően külföldről már betegen tértek haza.

Helyenként rendkívüli gyorsasággal terjed

Bár a majmokról, mutáció során az emberre átterjedő vírusra hatnak a gyógyszerek, de harminc év elteltével sem sikerült védőoltást kifejleszteni ellene. Így Magyarországon évente 200-300 új fertőzöttet azonosítanak, azonban az AIDS végstádiumába mindössze ötven beteg jut el, jellemzően azért, mert nem vettek részt szűrésen, vagy túl későn fordultak orvoshoz. Közülük 10-15-en meg is halnak. Bár Közép-Európában alacsony a fertőzési arány, kiterjedt járványok jellemzőek a balti államokban és Oroszországban, ahol a gyógyszerek is nehezen hozzáférhetőek. Ezeken a területeken és Afrikában az új esetek aránya 80 százalék.

A betegség védekezés nélküli szexuális kapcsolat során fertőz elsősorban, férfi és nő, férfi és férfi között. Rendkívüli gyorsasággal terjed ott, ahol burjánzik az intravénás kábítószerezés, és a szerekhez nem egyszer használatos eszközöket vesznek igénybe a függők.

A szerzett immunhiányos szindrómában a beteg szervezetének valamely pontján, így az agyban, vesékben, belekben folyamatosan jelen van a vírus, ám a testnedvekben, nyálban, vizeletben, székletben nincs, így ezekkel a testnedvekkel ugyanúgy nem fertőz, ahogyan a szúnyogok sem terjesztik.

Kiemelkedő jelentősége van a tesztelésnek, hogy a fertőzöttek időben kezeléshez jutva – bár krónikus betegként – megfelelő minőségű életet élhessenek. Míg a szabadon megvásárolható otthoni gyorstesztek három hónap elteltével mutatják ki a fertőzést, ma már rendelkezésre állnak olyan gyorstesztek is, amelyek 2-4 hét elteltével detektálják az IgG, IgM típusú antitestek jelenlétét a vérben, majd megerősítő vizsgálatokkal zárható ki, vagy erősíthető meg a fertőzöttség ténye. Szlávik János azonban elmondta azt is, hogy a betegek tesztje a gyógyszeres kezelés mellett sem válik negatívvá, ezt a jelenséget egyedül csontvelő-átültetett betegeknél tapasztalták, de náluk sem gyakorlatszerűen.

Van terápia, de…

Az AIDS betegek és elhunytak száma 1995 óta idehaza is jelentősen csökkent, köszönhetően a rendelkezésre álló gyógyszeres terápiának. A gyógyszerfejlesztés első lépése egy 1987-ben megjelenő hatóanyag (AZT), amely ugyan lassította, de nem állította meg a vírus terjedését a szervezetben. Az áttörést a nagy aktivitású antiretrovirális terápia (HAART) jelentette 1995-ben, majd a kétezres évek közepétől sikerült egyetlen tablettába „tömöríteni” azokat a hatóanyagokat, amelyekkel a fertőzés bár megállítható, de meg nem gyógyítható. A gyógyszer Magyarországon gyakorlatilag ingyenes.

A ma már kevés mellékhatással járó terápiának köszönhetően a HIV-fertőzöttek túlélése akár 40-50 év is lehet, azonban a főorvos hangsúlyozta azt is, hogy a kórkép önmagában növeli kardiovaszkuláris betegségek, a máj- és veseelégtelenség, a központi idegrendszeri problémák, és egyes daganatok kialakulásának kockázatát.

Ritka az a beteg, akinél nem tapasztalnak nyirokcsomó-nagyobbodást, lázat, ízületi fájdalmakat, ami idővel elmúlik, visszahúzódik. A HIV direkt hatása, amikor a vírus a neuronokat károsítja, és úgynevezett HIV demenciát okoz. Az AIDS-hez társuló, de jól kezelhető szövődmény a toxoplazma okozta tályog az agyban. A betegeknél még mindig a leggyakoribb a Pneumocystis okozta tüdőgyulladás, amely 2-3 hét alatt gyógyítható. A rizikócsoportba tartozó fiataloknál jelentkező övsömör jellemzően utalhat az immunhiányos állapotra. A Kaposi-szarkóma a leggyakoribb AIDS-hez társuló daganat, amely citosztatikumokkal jól gyógyítható. Nem jó prognózisú azonban a pácienseknél ugyancsak sokszor kialakuló Non-Hodgkin limfóma: négy betegből 2-3 meghal.

Egyre ritkábbak azonban ezek a megbetegedések, mint Szlávik János elmondta, egy jól kezelt HIV-esnél opportunista fertőzéssel, daganattal nemigen találkoznak. Ehhez azonban az kell, hogy a fertőzést a lehető legkorábban felismerjék. A főorvos ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenki, aki úgy gondolja, hogy megfertőződhetett, teszteltesse magát a betegek fogadására kijelölt centrumok valamelyikében Budapesten, Pécsett, Debrecenben vagy Miskolcon.

Ma még világszerte több tízmillió AIDS beteg él, és több százezren halnak meg a kórban. Mindezzel azonban továbbra is együtt kell élnünk, míg megnyugtató megoldás nem születik a gyógyítására.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés