hirdetés
hirdetés

Szezonális, tartós vagy atópiás

Szemen látható, szemmel látható allergiás panaszok

Az allergiás tünetek a szemet sem kímélik. A kötőhártyát, szaruhártyát vagy szemhéjat érintő panaszok a leggyakoribb szemészeti problémák közé tartoznak. A szemet érintő allergiás panaszokat az esetek döntő többségében vény nélkül kapható patikaszerekkel próbálják orvosolni az érintettek.

hirdetés

Az USA Allergológiai, Asztma és Immunológiai Szakmai Kollégiuma (ACAAI) szerint egyetlen vényre felírt szemészeti antiallergiás gyógyszerre negyven vény nélküli készítményekkel történő öngyógyszerelés jut (1). Mivel az arányok hazánkban is hasonlóak lehetnek, a gyógyszerészek tanácsadó tevékenysége ezen a területen kiemelten fontos.

Allergiás kötőhártya-gyulladás

A különféle kültéri vagy beltéri allergénekre visszavezethető szezonális allergiás kötőhártyagyulladás mellett létezik az allergiaszezontól független, tartós allergiás conjunctivitis is, illetve atópiás, vernális, valamint óriás papillás szaru- és kötőhártyagyulladás. Az esetlegesen megjelenő papillák, óriáspapillák a szemhéj belső felét nagymértékben egyenetlenné tehetik, így a szaruhártya hámját ledörzsölve annak hámhiányát, gyulladását is okozhatják. A szemet érintő allergiás kórképek általános tünetei hasonlóak, a szem vörössége mellett annak váladékozása és viszketése a vezető panaszok (2, 3).

Allergiás szemhéjgyulladás

Előfordulhat, hogy a légköri allergének, a kozmetikumok vagy egyéb ágensek kiváltotta allergiás tünetek a szemhéjra lokalizálódnak, arra a bőrterületre, ami egyébként egyben a legvékonyabb bőrt is jelenti az emberi testen – például a háton a bőr vastagsága 20-30-szorosa is lehet szemhéj bőrének. Az allergiás reakcióra a szemhéjbőr vörössége, duzzanata, illetve annak az elvékonyodása, pergamenszerűvé válása hívja fel a figyelmet. A szemhéj duzzanata olyan fokú is lehet, hogy a betegnek nehéz felfelé tekintenie, vagy a szemrés alig nyílik ki. Emellett, a beteg az érintett területen erős viszketést és hámlást tapasztalhat (2, 3).

Elsősorban helyi kezelés javasolandó

A szemet érintő allergiás panaszok egyes esetekben komplex allergiás tünetegyüttes részeként jelentkeznek (ld. allergiás rhinoconjunctivitis). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az allergiás rhinitis ellátásáról 25. ajánlása alapján „Az orális és intranasalis antihisztaminok elsőként választandó szerek felnőtt- és gyermekkorban enyhe fokú allergiás rhinitisben, és közepes/súlyos fokú intermittáló allergiás rhinitisben, ha a vezető tünet a tüsszögés, orrfolyás, szem-, orr-, torokviszketés” (4).

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A szemet érintő panaszok azonban kizárólagosak vagy dominánsak is lehetnek, és az irányelvben említett viszketés jelentette panaszokon túl egyéb tünetek (váladékozás, szemvörösség stb.) formájában is jelentkezhetnek. Ezekben az esetekben elsősorban lokális antiallergiás készítmény alkalmazásával kell a kívánt terápiás eredmény elérésére törekedni.

Hízósejt stabilizálók és antihisztaminok ajánlhatók

Az allergiás kötőhártyagyulladás kezelésében alkalmazható hatóanyagok között főként H1-antihisztamin és hízósejtstabilizáló hatóanyagok találhatóak. A hízósejtstabilizáló hatóanyagok (pl. kromoglicinsav, lodoxamid) a hisztamin és a leukotriének felszabadulását akadályozzák meg a hízósejtekből, és ilyen módon mérséklik az allergiás reakcióra jellemző tüneteket. A H1-antihisztaminok (pl. antazolin, azelasztin, emedasztin, epinasztin) a hisztamin H1-receptorokhoz való kötődését gátolják. A ketotifen és olopatadin, bár az antihisztaminerg hatásmechanizmusú szerekhez sorolhatók, hízósejt stabilizáló hatásokkal is rendelkeznek (2,3,5,6).

Odafigyeléssel alkalmazandó szteroidok, immunszuppresszánsok és vazokonstriktorok

Az említett hatóanyagcsoportokon kívül – elsősorban terápiarezisztens esetekben − immunmodulánsok, az immunszuppresszáns ciklosporin, valamint lokálisan alkalmazott kortikoszteroidok is rendelhetők (3).

A kortikoszteroidok (pl. a szemcseppként alkalmazott dexametazon vagy fluorometolon) az immunválasz korai (ödéma, exszudáció, fibrinképződés, kapilláristágulat, a fehérvérsejtek migrációja és fagocitáló aktivitásuk) és kései (kapilláris és fibroblaszt proliferáció, kollagénlerakódás és hegesedés) reakcióit egyaránt hatékonyan enyhítik (6). Szem előtt kell azonban tartani, hogy mellékhatásukként szürkehályog vagy zöldhályog alakulhat ki, továbbá a kortikoszteroidok immunrendszert gyengítő hatása az opportunista fertőzések kialakulásának is kedvez (6).

Allergiás szemészeti panaszok esetén felmerül az alfa-szimpatomimetikum hatóanyagú (pl. nafazolin, tetrizolin), vazokonstriktor szemcseppek alkalmazása. Ezek a készítmények a kitágult kapillárisok szűkítésével hatnak a szem duzzadása és vörössége ellen. Bár a betegek a rövid időn belül elérhető kedvező terápiás eredmények miatt elégedettek a készítmények használatával, hangsúlyozandó, hogy alkalmazásuk csak akut allergiás panaszok fennállása esetén lehet célravezető, a maximum öt napig tartó kezelési idő betartása mellett. A vazokonstriktor szemcseppek hosszú távú csepegtetése gyógyszerfüggő kötőhártya-gyulladást eredményezhet, továbbá fokozhatja a száraz szem szindróma tüneteinek súlyosságát (2, 3, 6).

A szemhéjon megjelenő allergiás tünetek enyhítése

Allergiás szemhéjgyulladás esetén a lokális kezelési lehetőségek meglehetősen szűkösek. Antihisztamin hatóanyagú szemkenőcs sajnos nem áll rendelkezésre. A kortikoszteroidot is tartalmazó szemkenőcs (tobramicin plusz dexametazon kombináció) használata, illetve a szisztémásan adagolt H1-antihisztaminok célravezetők lehetnek.

Klinikai vizsgálatok az antiallergiás hatású lokális készítményekkel

Egy 2015-ben publikált Cochrane review az allergiás kötőhártya-gyulladás kezelésében alkalmazható hatóanyagok és fix kombinációk terápiás hatékonyságát összegzi 30 korábbi vizsgálat (n=4344; vizsgálatonként 30-519 fő, 4 és 85 év közöttiek) eredményeit felhasználva. A Cochrane review-ban alapul vett klinikai vizsgálatok legtöbbje egy adott hatóanyag placebóvel szembeni hatását vizsgálta. A vizsgálatok időtartama egytől maximum nyolc hétig terjedt. Az allergiás kötőhártya-gyulladás javulását egy tünetegyüttes pontszám, azaz a különböző, az allergiás kötőhártya-gyulladásra tipikusan jellemző tüneteket és azok súlyosságát figyelembe vevő, a terápiás hatás kvantifikálására alkalmas pontszám segítségével értékelték (3, 5).

A placebo-kontrollált vizsgálatok eredményeinek összegzéseként elmondható, hogy az antihisztamin vagy hízósejt-stabilizáló hatóanyagot tartalmazó topikális készítmények nagyobb terápiás hatékonysággal rendelkeznek, mint a hatóanyag nélküliek. Az antiallergiás topikális készítmények mindegyike enyhülést eredményezett az allergiás kötőhártya-gyulladás panaszait illetően a placebo kezeléssel szemben. Nem jelenthető ki azonban egyértelműen, hogy a vizsgált kettő hatóanyag csoport valamelyik képviselője szignifikánsan hatékonyabb lenne az allergiás szempanaszok kezelésében egy másik ugyanezen csoportba sorolt hatóanyagnál (3, 5).

Az allergiás kötőhártya-gyulladás terápiájában topikálisan alkalmazott antihisztaminok és hízósejt-stabilizálók jól tolerálhatóak a szem számára; azok tolerálhatósága a placebo kezelésével összemérhető. A szemet érintő irritációk, mint a szúró érzés, könnyezés és a látás elhomályosulása, amik a topikális készítmények alkalmazását követően rövid időre felléphetnek, valamennyi kezelésben részesülőnél közel azonos arányban figyelhetők meg (3, 5).

Konzerválószert nem tartalmazó szemcseppek

A legtöbb tartósítószerrel készült szemészeti készítményben a konzerválószer a benzalkónium-klorid, aminek a krónikus használata száraz szem szindrómához és szemfelszíni panaszok kialakulásához vezethet (7). Azoknak a betegeknek, akik lágy kontaktlencsét viselnek, konzerválószer-mentes készítményt érdemes ajánlani. A lágy kontaktlencsék és konzerválószert tartalmazó antiallergiás szemcseppek együttes alkalmazása ugyanis lokális irritációt vonhat maga után. Fel kell hívni a betegek figyelmét arra, hogy az antiallergiás szemcsepp becseppentésekor nem szabad semmilyen kontaktlencsét sem viselniük. Az antiallergiás szemészeti készítmény gyártójának ajánlása alapján a kemény kontaktlencsék egy adott időtartam (terméktől függően kb. 15 perc) elteltével ismét visszahelyezhetőek a szemre. A lágy kontaktlencsék ellenben csak konzerválószertől mentes szemcseppek alkalmazását követően helyezhetőek vissza (2, 3, 7).

Napjainkban már számos gyártó kínál konzerválószert nem tartalmazó szemcseppet; ezek egyadagos kiszerelésben vagy speciális csomagolásban kerülhetnek forgalomba, és mivel konzerválószert nem tartalmaznak, tolerálhatóságuk jobb, mint a tartósított készítményeké (6, 7).

További tanácsok a tára mellől

Amennyiben valamilyen pollen okozza a szem allergiás panaszait, az allergén növény kerülése önmagában nem célravezető. Kimutatták, hogy a növények pollenjei a szél szárnyán akár 100 kilométeres távolság megtételére is képesek.

Lehetőleg ne kapargassa, vakarja a szemeit az allergiás beteg! Kerülje a smink, és a szemkörnyéken alkalmazandó kozmetikumok viselését, illetve próbálja minimalizálni azt az időt, amíg kontaktlencsét visel!

A szemhéj irritációja, gyulladása esetén a hialuronsavat és hámregeneráló vitaminokat tartalmazó, a csukott szemhéjakra fújandó szemhéjspray-k is alkalmazhatók, amik hozzájárulhatnak a szemhéj szöveteinek a hidratálásához és azok rugalmasságának növeléséhez.

1. táblázat: A lokális ödéma-csökkentő és allergiaellenes szemészeti készítményekben alkalmazott hatóanyagok (6) alapján

Hatásmechanizmus

Példa hatóanyag

H1-antihisztamin

antazolin

azelasztin

emedasztin

epinasztin

H1-antihisztamin hízósejt-stabilizáló hatással

ketotifen

olopatadin

Hízósejt stabilizáló

nátrium-kromoglikát

lodoxamid

Alfa-szimpatomimetikum

nafazolin

tetriozolin

Irodalom:

1. https://www.medicalnewstoday.com/releases/207904.php; 2018. febr. 6.

2. Hinneburg I, Günther J. Evidenzbasierte Selbstmedikation, Augentropfen bei Konjuntivitis, https://www.pharmazeutische-zeitung.de/index.php?id=63098, 2018. febr. 7.

3. Shaker M, Salcone E. An update on ocular allergy. Curr Opin Allergy Clin Immunol. 2016;16:505-10.

4. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az allergiás rhinitis ellátásáról; EK 19. szám (2015. XI. 30) 2616. old.

5. Castillo M, Scott NW, Mustafa MZ, Mustafa MS, Azuara‐Blanco A. Topical antihistamines and mast cell stabilisers for treating seasonal and perennial allergic conjunctivitis. Cochrane Database, Syst Rev. 2015; doi: 10.1002/14651858.CD009566.pub2.  

6. https://www.pharmindex-online.hu/, 2018. február 8.

7. Chapman JM, Cheeks L, Green K. Interactions of benzalkonium chloride with soft and hard contact lenses. Arch Ophthalmol. 1990;108:244-6.

Dr. Budai Lívia PhD, Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészeti Intézet
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés