hirdetés
hirdetés
2022. december. 07., szerda - Ambrus.
hirdetés

Rezisztens kórokozó - állatról emberre

Az állategészségügyi antibiotikum felhasználás közegészségügyi veszélyére hívta fel a figyelmet a Haszon Agrár Magazinban dr. Jerzsele Ákos.

hirdetés

Bár az antibiotikumok felhasználása hozamfokozás céljából 2006. január 1-je óta tilos az Európai Unióban, sajnálatos módon egyes, nem EU-s országban ez mindmáig engedélyezett, holott a kis dózisú, tartós antibiotikum-használat a rezisztencia kialakulásának igen kedvező körülményeket teremt – írja a cikkben a SZIE-ÁOTK Gyógyszertani és Méregtani Tanszék munkatársa.

Az emberre veszélyes rezisztencia kialakulását segíti egyebek mellett az is, ha rezisztens baktériumok (vagy csak a reszisztenciát kódoló gének) kerülnek állati eredetű termékek – hús, tej, tojás, méz – közvetítésével a fogyasztók szervezetébe - számol be az újság.
Tehát közegészségügyi veszélyei is vannak az antibiotikumok állatgyógyászati felhasználásának. A rezisztens kórokozó átkerülhet az emberre közvetlen érintkezés útján (pl. az állatok lefogásával), illetve közvetve, állati eredetű termék által.

Ha ugyanis nem megfelelő hőkezelésnek vetik alá a húst, a tojást (nem főzik meg kellően), úgy az állatokból származó rezisztens baktériumok a fogyasztó bélflórájában megtelepedhetnek. Vagy rezisztenciagéneket adhatnak át a bélflóra más tagjainak. A tej esetében ennek a pasztörizálás elterjedése óta kisebb a jelentősége.

Fontos említeni a trágyázással történő terjedést. Ezzel a rezisztens bélbaktériumok az állatokból a növényekre és a természetes vizekbe is eljuthatnak, ami szintén fertőzési forrás lehet az emberek számára. Mindezek miatt az állatgyógyászatban felhasznált antibiotikumok mennyiségét jelentősen csökkenteni kell.
 
Közellenségek

Közegészségügyi szempontból az egyik legfontosabb az állatorvoslásban elterjedt – baktérium a Staphylococcus aureus – tájékoztat a szerző, majd a továbbiakban részletezi: a meticillin-rezisztens S. aureus (MRSA) és S. pseudintermedius (MRSP) törzsek ugyanis igen elterjedtek a haszonállat- és társállatgyógyászatban egyaránt. Ezek a törzsek rezisztensek az összes plaktám antibiotikumra (penicillinek, cefalosporinok, monobaktámok, karbapenemek), és további antibiotikum-csoportokkal szemben is ellenállók lehetnek. Az ilyen multirezisztens kórokozók többsége nem pusztítható el fluorokinolonokkal (pl. ciprofloxacin), makrolidokkal (pl. azitromicin) vagy aminoglikozidokkal (pl. gentamicin) sem.

Ezek a törzsek háziállatról emberre terjedve bőrbetegségeket okozhatnak, és fiataloknál, időseknél – vagy immungyenge pácienseknél – akár súlyos, szisztémás fertőzéseket is. A kezelés pedig nagyon nehéz a kórokozó csökkent érzékenysége miatt. Emiatt fontos, hogy az MRSA-t vagy MRSP-t hordozó állatokat hatékonyan gyógykezeljük, és annak időtartama alatt a higiéniai szabályokat szigorúan betartsuk.

A legutóbb az MRSA egy kifejezetten veszélyes, multirezisztens típusa, az MRSA CC398 bukkant fel brit szupermarketek pultjain kínált húsokban. Ezt egyértelműen vissza lehetett vezetni az antibiotikumok túlzott használatára a sertéstelepen.

Jóval gyakoribb, és komolyabb problémákat okoz az Escherichia coli (és a vele egy családba tartozó baktériumok, pl. a Klebsiella pneumoniae). Ez a legtöbb háziállatfaj béltraktusában megtalálható. Nagyon változékony, gyorsan adaptálódó baktérium lévén a legtöbb antibiotikummal szemben gyorsan rezisztenssé válhat. Úgynevezett (3-laktamáz enzimeket termel, ezek el tudják bontani a f3-laktám antibiotikumokat. A kevésbé "veszélyes" enzimek csak a szélesített spektrumú penicillinek (pl. amoxicillin) elbontását teszik lehetővé. Ám az ún. szélesített spektrumú plaktamázok (extended spectrum beta lactamases, ESBL) képesek hatástalanítani a legújabb hatóanyagokat: a 3. és 4. generációs cefalosporinokat és a monobaktámokat is.
 
Emberre is átterjednek

Ezek a Gram-negatív baktériumok emberre is átterjedhetnek, és súlyos emésztőszervi, húgyúti fertőzést, gyakran vérfertőzést okozhatnak. A fenti, a kórházi ellátásban gyakran használt antibiotikumokra pedig nem reagálnak. Mindezek miatt a 3. és 4. generációs cefalosporinok állatgyógyászati felhasználását korlátozni kell, hiszen ez a legfőbb oka az ESBL-termelő törzsek szelekciójának.

Az E. coli emellett egy másik, a humán gyógyászat számára létfontosságú hatóanyagcsoport, a fluorokinolonok (enrofloxacin, marbofloxacin, difloxacin, danofloxacin) ellen is egyre gyakrabban fejleszt ki rezisztenciát – mind sertéseknél, mind a baromfipraxisban. Ezek a rezisztens mikrobák embereket fertőzve szintén súlyos, nehezen kezelhető kórképeket hozhatnak létre – tájékoztatnak a Haszon Agrár Magazin cikkében.  Az antibiotikumokat elsősorban a bakteriális megbetegedések gyógykezelésére szabad használni – vonja le a cikk szerzője a következtetést. A megelőző célú alkalmazást jelentősen csökkenteni kell. Kivételt képezhet ez alól az ún. metafilaxis (állománybeli megelőzés és kezelés egyszerre). Ilyenkor egy állományban a beteg állatokat kezeljük, és indokolt esetben az egészséges jószágot is megelőzésként antibiotikummal etetjük vagy itatjuk – részletezi a cikk szerzője.

Összefoglalva a rezisztencia kialakulásának visszaszorításához fontos a pontos diagnózis, a baktérium ismerete, az érzékenységi vizsgálat elvégzése. Majd ezek alapján a legkevésbé értékes hatóanyag kiválasztása, amelynek megfelelő dózisával kellő ideig kell végezni a kezelést – zárja elemzését dr. Jerzsele Ákos.
 

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés