hirdetés
hirdetés
2021. szeptember. 20., hétfő - Friderika.
hirdetés

Milyen antibiotikummal kezeljük a húgyúti fertőzéseket?

A foszfomicin és a nitrofurantoin a nem-komplikált húgyúti infekciók kezelésében elsőként választandó szerek. Míg a foszfomicin jól tolerálható hatóanyag, addig a nitrofurantoin szedése különös odafigyelést igényel.

A húgyúti fertőzések tünetei könnyen felismerhetők: a szúró fájdalommal, csípő, égető érzéssel társuló vizeletürítés csak viszonylag kis mennyiségű vizelet távozásával jár.

Bár a tünetek az antibiotikum adagolás megkezdését követően gyorsan enyhülnek, az alkalmazott antibiotikumok mellékhatásaival, interakcióval tisztában kell lenni.

Egyre inkább terjedőben a rezisztencia

A nem-komplikált húgyúti infekcióknál általában már a kórokozó mikrobiológiai tenyésztését megelőzően elkezdik az antibiotikum-terápiát. Az antibiotikumok kiválasztása empirikus alapon történik, és olyan hatóanyagok közül ajánlott válogatni, amiknél a rezisztenciarátákat tekintve legalább az esetek 80 százalékában kedvező terápiás eredmény várható. Mint az a német Robert-Koch Intézet adataiból kiderült, az elmúlt években a ciprofloxacin épphogy meghaladta ezt a limit-értéket.

Kiemelendő, hogy a legújabb S3-as irányelv nem elsőként választandó antibiotikumként kezeli a ciprofloxacint és a többi fluorokinolon vegyületet, hangsúlyozva azt, hogy a nem-komplikált húgyúti fertőzések kezelésére egyéb, kifejezetten erre az indikációra alkalmas antibiotikumok állnak a rendelkezésre. A mindennapi gyógyszerfelírási gyakorlatban ez még sajnos nem tükröződik tökéletesen, és ez is az egyik oka annak, hogy a hatóanyaggal szemben jelenleg tapasztalható, viszonylag nagymértékű rezisztencia kialakulhatott.

Elsőként választandó antibiotikumok

Az említett S3-irányelv három hatóanyagot nevez elsőként választandóként a nem-komplikált húgyúti fertőzések kezelésére: a foszfomicint, a nitrofurantoint és a pivmecillinámot.  Ez utóbbi, béta-laktám struktúrájú hatóanyag készítménye hazánkban nincs forgalomban.

Foszfomicin: egyszeri adagolás, jó tolerálhatóság

Foszfomicinből mindössze egyszeri 3000 mg-os dózis alkalmazása már hatásos a nem-komplikált húgyúti infekciók kezelésében. A gyógyszer bevétele kapcsán lényeges felhívni a beteg figyelmét arra, hogy a készítményt lehetőleg éhgyomorra vegye be, ilyen módon is segítve a felszívódását.

A foszfomicin mellékhatásspektruma kedvező: esetenként fejfájás, szédülés, gyengeségérzet fellépésével, valamint ritkán gasztrointesztinális diszkomforttal és a vagina szuperinfekcióival lehet számolni. Az interakciók tekintetében megjegyzendő, hogy a foszfomicinnek a bélperisztaltikát fokozó szerekkel (domperidon, metoklopramid) való együttes adása kontraindikált.

Jó tolerálhatósága ellenére a mikrobiológusok óva intenek a foszfomicin túl gyakori alkalmazásától: ők inkább „tartalék-antibiotikumként” tekintenek a foszfomicinre, ami akár súlyos, MRSA-infekciók esetében is jól jöhet, napi 20 g-os dozírozásban.

Nitrofurantoin: többféle, esetenként súlyos mellékhatás léphet fel

A nem-komplikált húgyúti fertőzések kezelésére általában napi 200–400 mg nitrofurantoin adagolását rendelik el, 3–4 részre elosztva, 5–7 napon keresztül. A nitrofurantoin szedésekor mind az allergiás, mind a pszeudoallergiás reakciók jellemzők, és a betegek mintegy 10 százalékát érintik. Beszűkült vesefunkció (60 ml/perc/1,73 m2 alatti glomerulus filtrációs ráta) esetén a hatóanyag nem alkalmazható. Továbbá, az X-kromoszómához kötötten, recesszíven öröklődő, a világszerte több millió embert érintő glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz- (G6PD-) hiány esetén – a hemolitikus anémia veszélye miatt – a nitrofurantoin alkalmazása kontraindikált.

Expediáló gyógyszerészként fel kell hívni a beteg figyelmét arra, hogy a nitrofurantoin-alkalmazás alatt jelentkező köhögés, mint potenciális mellékhatás. figyelmeztető jel. A nitrofurantoin ugyanis szubakut vagy krónikus tüdőgyulladást válthat ki, ami a gyógyszer szedésének a felfüggesztése nélkül súlyos (tüdőfibrózis), illetve halálos kimenetelű lehet. Emellett polineuropátia, májkárosodás, bőrpanaszok is jelentkezhetnek, amik súlyossága általában a gyógyszerszedés időtartamával függ össze, emiatt sem javasolt a hatóanyag hat hónapon túli alkalmazása.

Dr. B. L.
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés