hirdetés
hirdetés
2020. július. 06., hétfő - Csaba.
hirdetés

Magnézium: szerteágazó hatás, különféle kombinációk

Noha az emberi szervezetben mindössze körülbelül 24 gramm elemi magnézium van jelen, és a hazai ajánlásoknak megfelelően naponta „csak” 375 mg magnéziumbevitelre van szükség, a magnézium a szervezet második legfontosabb intracelluláris kationja, ami több mint 600 biokémiai reakcióban vesz részt.

hirdetés

A magnézium kulcsfontosságú ásványi anyag, aminek a szerepe a legkülönfélébb élettani működésekben nyilvánul meg (1−3):

Magnézium szükséges a(z)

  • megfelelő izomműködéshez
  • megfelelő idegműködéshez
  • szívritmus fenntartásához
  • csontszilárdság fenntartásához
  • vércukorszint szabályozásához
  • vérnyomás fenntartásához
  • energiatermelő folyamatokhoz
  • fehérjeszintézishez (1, 2).

Változatos hiánytünetek

A magnézium sokoldalú fiziológiás szerepéből eredően az ásványi anyag hiányállapota változatos panaszokkal, tünetekkel járhat együtt (1).

  • Központi idegrendszeri szinten a magnéziumhiány szorongásban, depresszióban, fejfájásban, alacsony stressztűrő képességben, alvási zavarokban ölthet testet.
  • A vázizomzatban izomgörcsök, izomgyengeség, remegés tapasztalható, ha a magnéziumellátottság hiányos.
  • A szívben és érrendszerben szívritmuszavarok, vérnyomás-emelkedés, koszorúérgörcs jelentkezhet magnézium hiányában.
  • A gyomor és a bélrendszer vonatkozásában a magnéziumhiány étvágytalansághoz, émelygéshez, hányáshoz vezethet.

Magnéziumhiánynak kitett személyek

A populáció bizonyos csoportjainál a magnéziumhiány kialakulásának a rizikója nagyobb. Esetükben fokozott odafigyelést igényel(ne) a magnéziumbevitel:

  • Fizikai vagy emocionális stressznek kitett egyéneknél
  • Sportolóknál, intenzív fizikai munkát végzőknél
  • Terhes nőknél, szoptató anyáknál
  • Egyoldalúan táplálkozóknál, szélsőséges módon diétázóknál
  • Alkoholt jelentősebb mennyiségben fogyasztóknál
  • Bizonyos alapbetegségek fennállása esetén, pl. cukorbetegség, szívbetegség, felszívódási zavarok (pl. Crohn-betegség, lisztérzékenység)
  • Bizonyos gyógyszerek szedésekor (pl. egyes vízhajtók, szívglikozidok) (1)

A magnézium szerepe a stresszben

Az ember folyamatosan stressznek van kitéve. Stressz érheti az embert testi trauma (pl. műtéti beavatkozás), környezeti hatások (pl. zajterhelés, hőterhelés, égési sérülés), metabolikus hatások (pl. jelentős mértékű alkoholfogyasztás) vagy emocionális megterhelés (pl. düh, szorongás, depresszió) formájában is (4). Noha a stressz a mindennapi élet része, annak aránytalan elhatalmasodása különféle testi és pszichés kórképek kialakulásának a kockázatát növeli; köztük a fejfájásét, influenzaszerű megbetegedésekét vagy akár a torokfájásét is (2).

Fotó: PO archív
Fotó: PO archív

A magnéziumnak a különféle stresszreakciókban játszott szerepe régóta tanulmányozott és ismert. Leírták, hogy a stressz során felszabaduló neurotranszmitterek és hormonok, köztük a katecholaminok és a kortikoszteroidok a magnézium intracelluláris térből extracelluláris térbe való kiáramlásához, fokozott vizeleten keresztüli ürüléshez és következményesen a szérummagnézium-koncentrációk csökkenéséhez vezetnek (2, 4, 5). A létrejövő alacsony magnéziumszintek serkentik a stresszel összefüggő katecholamin-, adrenokortikotrop hormon- és kortizolfelszabadulást, fokozva ilyen módon a súlyos, potenciálisan életveszélyes kardiovaszkuláris károsodások, köztük a magas vérnyomás, a koronáriaszűkület, a szívritmuszavarok és a hirtelen szívhalál kialakulásának a kockázatát. Azaz pozitív visszacsatolásos ördögi kör jön létre, aminek a lényege, hogy a stressz magnéziumhiányt vált ki, ami viszont kedvezőtlenül tovább fokozza a stresszreakciót (2, 4).

Logikusnak tűnik a következtetés, hogy a megfelelő magnéziumellátottság egyben a stresszel való hatékonyabb megküzdésre is lehetőséget nyújt. Ezt a teóriát mára már több kísérlet és klinikai vizsgálat is támogatja. Leírták például, hogy azoknál az egyébként egészséges nőknél (n=112), akiknek a magnéziumszintje az alsó tercilisbe esik, 3,92-szor magasabb a depresszív hangulatzavarok kialakulásának az esélye, mint azoknál, akik magnéziumszintje a felső tercilisben található (5). Egy 60 és 75 év közöttiek bevonásával végzett vizsgálatban (n=46) azt bizonyították, hogy a magnéziumszupplementáció jelentősen javítja az alvászavar szubjektív tüneteit, amik egyébként a stressz ismert szimptómái közé tartoznak (2). Egy további, hallgatókkal végzett vizsgálat pedig arra mutatott rá, hogy az egy hónapon át tartó magnéziumadagolás szignifikánsan csökkenti a stressz egyik fő biomarkerének, a kortizolnak a szérumszintjét (2).

Több vizsgálat igazolja, hogy a stressz ördögi körébe beavatkozva érdemes a magnéziumot a B6-vitaminnal kombinálni. A B6-vitamin esetében – önmagában is – leírtak a neurotranszmitterekre kifejtett olyan jellegű modulációs hatást, ami szerepet kap a szorongás és a depresszió enyhítésében (2). Egy 2018-ban publikált eredményű, randomizált klinikai vizsgálat (n=264) rámutatott arra, hogy a magnézium mellett adott B6-vitamin hatása különösen azoknál jár szignifikáns előnnyel, akik súlyos vagy extrém súlyos mértékű stressznek vannak kitéve. Esetükben a magnézium+B6-vitamin kombinációs kezelés már 4 hét elteltével olyan mértékű stresszszintcsökkenést okoz, mint az önmagában alkalmazott magnéziumkezelés csak 8 hetet követően. Számokban kifejezve ez azt is jelenti, hogy a B6-vitaminnal kombinációban végzett magnéziumszupplementáció 24 százalékkal hatásosabb a stressz csökkentésében, mint az önmagában adagolt magnézium (2). További klinikai vizsgálatok támasztják alá a premenstruációs tünetegyüttessel küzdő nőknél adott magnézium+B6-vitamin kezelések hatásosságát (2).

A magnézium az izomműködés segítője

Az izomműködés alapvető fontosságú kationja a magnézium. Úgy tűnik, hogy a magnézium hiánya olyan izomproblémáknál is szerepet kap, mint az izomgörcs.

A felnőttek mintegy 40%-a több-kevesebb alkalommal szenved az izomgörcsöktől. A vádlit vagy a talpat érintő panaszok különösen gyakoriak a sportolóknál és a várandós nőknél. Számukra ismert az az érzés, ami leginkább ahhoz hasonlítható, mintha egy konyhakést vágnának az izmukba, aminek következtében az kőkeménnyé válik (6).

Az izmok kontrollálatlan, fájdalmas összehúzódásainak az oka a folyadékháztartás egyensúlyának megbillenése, a kálium, a magnézium, a nátrium és a kalcium egyensúlyi koncentrációinak a megbomlása, és ezzel összefüggésben az idegek és izmok közötti ingerületátvitel problémáinak jelentkezése. Emellett, a B- és D-vitaminok elvártnál alacsonyabb szintjei, illetve az alkoholfogyasztás is az izomgörcsök kiváltói között szerepelhetnek. Bizonyos krónikus betegségek és számos gyógyszeres hatóanyag szedése is kedvezhet az izomgörcsök fellépésének.

Tudni kell, hogy a megfelelő erőnlét és a bemelegítés segíthet az izomgörcsök megelőzésében. A kellő mennyiségű folyadékbevitel (izotóniás sportitalokkal, magnéziumban dús ásványvizekkel vagy hígított gyümölcslevekkel) szintén hozzájárulhat a fájdalmas izomgörcsök kivédéséhez. Tartós ülőmunka esetén pedig lazító gyakorlatok segíthetik az izomgörcsök megelőzését.

Már kialakult izomgörcsök esetén az érintett izmok nyújtása segíthet a fájdalom oldásában. A szakmai szervezetek, így például a Németországi Neurológiai Szakmai Kollégium vagy az Amerikai Neurológiai Társaság is – nyújtó gyakorlatok végzését javasolja az izomgörcsök megelőzése céljából (6).

A magnéziumsók alkalmazása (1−3×5 mmol magnézium/nap = 1−3×120 mg magnézium/nap) is javasolható az izomgörcsök megelőzésére – anélkül, hogy a magnéziumszupplementáció ilyen irányú alkalmazásának a hatásossága tudományosan kellőképpen alátámasztott lenne. Bár 4 klinikai vizsgálat (n=322) alapján a magnézium adagolása enyhe mértékű kedvező hatást mutat, mindez azonban a placebóval összehasonlítva nem szignifikáns. A magnézium szedését ilyen esetekben jellemzően kúraszerűen, három hónapos időtartamra ajánlják (6). Mivel az izomgörcsök kialakulásának az oka feltételezhetően nem csak a magnéziumhiányban keresendő, lényeges, hogy a magnézium mellett azok a mikrotápanyagok is bejussanak a szervezetbe, amik hozzájárulhatnak az izomműködés javításához: például a kálium, a D-vitamin, illetve a B1- és B6-vitaminok bevitelére is javasolt odafigyelni.

Szupplementáció a patikai gyakorlatban

Ha magnéziumszupplementáció céljából patikaszer ajánlására kerül sor, akkor a készítmény egyetlen adagjában található elemimagnézium-tartalmat figyelembe kell venni, ilyen módon törekedve a napi ajánlásoknak megfelelő bevitel megvalósítására (3). Leszögezendő, hogy a magnézium felszívódásának az aránya magasabb, ha „csak” kisebb mennyiségben jut be a magnézium a szervezetbe. Igaz persze, hogy a többől több hasznosul, de tény, hogy több kárba is vész – a vizelettel ürülés révén. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy viszonylag alacsony magnéziumterhelés (egyszerre bevitt 36 mg) esetén a felszívódás 65 százalékos, közepes terhelésnél (273 mg) 21 százalékos, míg magas terhelésnél (974 mg magnézium) „csak” 11 százalékos (7).

A mennyiség mellett a minőségre is figyelni kell; az alkalmazott magnéziumsó-formára is tekintettel kell lenni. Lényeges, hogy milyen mértékben biohasznosuló formában tartalmazza az adott készítmény a deklarált mennyiségű magnéziumot.

Igazolt, hogy a magnéziumsók esetében a szervetlen és a szerves származékok biohasznosulása eltéréseket mutat − a szerves forma javára. Mit is jelent ez a mindennapi gyakorlatban? Per osadagolásnál a magnézium a szerves formájú vegyületeiből (pl. a magnézium-laktátból vagy a magnézium-citrátból) nagyobb arányban tud biohasznosulni és a szervezetben hatást kifejteni, mint a szervetlen sóiból (pl. magnézium-oxidból) (8). Ez egyrészt a magnéziumvegyületek vízoldhatóságával is magyarázható; a magnézium-laktát vízoldhatósága mintegy három nagyságrenddel nagyobb, mint a vízben gyengén oldódó magnézium-oxidé (9).

IRODALOM:

1. Uwitonze AM, et al. Role of magnesium in vitamin D activation and function. AOA. 2018;118;181−189.

2. Pouteau E, Kabir-Ahmadi M, Noah L, Mazur A, Dye L, Hellhammer J, et al. Superiority of magnesium and vitamin B6 over magnesium alone on severe stress in healthy adults with low magnesemia: A randomized, single-blind clinical trial. PLOS One 2018; 13:e0208454

3. www.ogyei.gov.hu; 2019. nov. 4.

4. Seelig MS. Consequences of magnesium deficiency on the enhancement of stress reactions; preventive and therapeutic implications (a review). J Am Coll Nutr. 1994;13:429−446.

5. Jung KI, Ock SM, Chung JH, Song CH. Associations of serum Ca and Mg levels with mental health in adult women without psychiatric disorders. Biol Trace Elem Res. 2010;133:153−161.

6. Muskelkrämpfe: Leitlinie empfielt Dehnen und Magnesium. www.pharmazeutische-zeitung.de; 2019. nov. 2.

7. Fine KD, Santa Ana CA, Porter JL, Fordtran JS. Intestinal absorption of magnesium from food and supplements. JCI. 1991;88:396−402.

8. Lindberg JS et al. Magnesium bioavailability from magnesium citrate and magnesium oxide. J Am Coll Nutr. 1990;9:48−55.

9. https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/Magnesium-oxide#section=Solubility; 2019. nov. 4.

Dr. Budai Lívia , PhD. szakgyógyszerész Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézet
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés