hirdetés
hirdetés

Alvás a XXI. században

Küzdelem az álmatlanság ellen

A XXI. században már tudományosan bizonyított az, hogy az alvási problémák és a következményes alváshiány számos betegség, köztük a kardiovaszkuláris kórképek, a 2-es típusú cukorbetegség és a depresszió kockázatát is növelik.

hirdetés

A tudomány fejlődésének köszönhetően az alvás és különösen a „jó alvás” fontossága egyre inkább megértett dolgok lesznek. Tudva azt, hogy az alváshiány milyen negatív egészségügyi következményekkel járhat, egyre inkább előtérbe kerülnek a különféle, alvást elősegítő terápiás megoldások, legyen szó akár az alváshigiénés ajánlásokról, a kognitív viselkedésterápiáról, a fitoterápiáról, a melatonin vagy a különféle vényköteles altatószerek alkalmazásáról (1).

Tévhitekben ringatja magát azonban az, aki azt hiszi, hogy ezek a felismerések az elmúlt évek vagy évtizedek során születtek. Elég csak az újkor hajnalára visszatekinteni! Meglepő módon már a XVI. században is tudták azt, hogy az alvás az egészség biztosításához nélkülözhetetlen. A XVII. században tisztában voltak azzal, hogy mik azok, amik elűzik a jó álmokat, sőt, a XVIII. században azt is leírták, hogy milyen alváskörnyezet ideális a pihentető alváshoz, és kínosan ügyeltek a rendszerességre, a szigorú napirendre, mint a jó alvás zálogára. Több száz éve használnak gyógynövényeket az alvás elősegítésére, köztük számos olyat, ami napjainkban is megtalálható az aktuális gyógyszerkönyvek oldalain (2).

Aki keveset alszik, beteg lesz

1534-ben Thomas Elyot azt írta, hogy „Az emésztés jobbá tevődik, avagy tökélyre fejlesztődik az alvás által, a test kikerekedik, az elme lecsendesül és kitisztul, a folyadékok megnyugodtatnak” (2). Azaz, a kora újkori orvosok erős kapcsolatot feltételeztek az egészséges alvás és az egészséges emésztés, illetve az egyéb szervi működések között. A XXI. században már tudományosan bizonyított az, hogy az alvási problémák és a következményes alváshiány számos betegség, köztük a kardiovaszkuláris kórképek, a 2-es típusú cukorbetegség és a depresszió kockázatát is emelik (1).

Az alvás létszükséglet, törekedni kell a „jó alvás” biztosítására

A modern társadalmakban különösen gyakori az alváshiány. Naponta átlagosan kevesebb mint 7 órát alszanak a felnőttek, míg egy évszázaddal korábban több mint 8 órára rúgott az éjszakánként alvással töltött idő. A mennyiségen túl azonban a minőség sem elhanyagolható!

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Az Amerikai Egyesült Államokbeli szakmai szervezet, a National Sleep Foundation 2016-ban definiálta azt, hogy milyen a „jó alvás” (3). Ezt alapul véve ideális esetben lefekvést követően 30 percen belül bekövetkezik az elalvás, az ágyban töltött idő legalább 85 százaléka alvással telik, és ha éjjel fel is ébred az illető, az éjjelenként csak legfeljebb egyszer történik meg, majd a felébredést követően maximum 20 percen belül újra visszaalszik.

A pihentető alváshoz lényeges a megfelelő alváskörnyezet megteremtése és a jó alvást elősegítő életmód követése − mindezt napjainkban az alváshigiénés szabályok fogalmazzák meg.

Évszázadokkal ezelőtt is tudták, hogy a túlzott meleg nem ideális az alváshoz, és igyekeztek hűvösen tartani a hálószobákat, és frissítő, hűvös érzést adó vászonlepedőket használni. A vászon a poloska, a bolha és a légy ellen is némi védelmet nyújtott, ami különösen lényeges volt, tudva azt, hogy ezek az állatok akkora veszélyt jelentenek a pihentető alvásra, amit „még a szomorúság és a nyugtalanság is csak megközelíteni merészelhetett” (2). Márpedig a mindennapos problémák okozta alvási panaszok is nagy úrnak számítanak, és sok embertől rabolják el az éjszakák nyugalmát!

Álomhozó házi praktikák és gyógynövények

A jó alvásra való törekvés szinte egyidős a különféle gyógynövényes szerek, varázsitalok, el- és átalvást segítő praktikák alkalmazásával. A sörbe, fehérborba vagy likőrborba kevert mák altató hatása legendás. Emellett, párnákba vagy matracokba varrt rózsalevelekkel gondoskodtak arról, hogy „édes és az orrnak kellemes” illat lengje körül az ágyat. A halántékra hűsítő borogatásként helyezett kamillatea, levendula, uborka és saláta receptjei szintén fellelhetők az elmúlt idők receptjei között (2).

Napjainkra már igazolást nyert, hogy a különféle fitoterapeutikumok − macskagyökér, levendulavirág, citromfűlevél, komlótoboz és golgotavirág-hajtás − milyen, sok esetben a szintetikus altatószerekéhez hasonló hatásmechanizmus (pl. GABA-erg hatás) révén biztosítják a szorongás oldását, a mindennapi idegfeszültség enyhítését. Egyre inkább körvonalazódik, hogy ezek a − gyógyszerkönyvekben is szerepelő − drogok milyen molekuláris hatásmechanizmus során bontják le a szorongás és a stressz jelentette gátat a pihentető alvás és a szép álmok útjából.

A XXI. századi alvásmedicinában a gyógynövényalapú patikaszereknek szerepük van az el- és átalvási zavarok kezelésében, elsősorban azokban a helyzetekben, amikor a munkahelyi, párkapcsolati, anyagi vagy egyéb jellegű feszültséggel, stresszel függ össze az, hogy nehezebben érkezik meg az álom.

Ne zavarjuk meg a biológiai órát!

Az újkori alvásszakértők a kiszámíthatóságot tartották a hosszú, boldog élet titkának. Mindez abban öltött testet, hogy néhány évszázaddal ezelőtt egyfajta rögeszmévé vált a szigorú napirend követése. Elődeink kijelöltek egy idősávot, amit kötelező jelleggel alvással kellett tölteni. Meg voltak győződve arról, hogy ez a természet körforgásához, a nappal és éjszaka ciklusokhoz való idomulás a test, a lélek és az elme egészségének a titka. John Wesley – XVIII. században elhangzott − szavaival élve: „Tegyetek le mindent reggelig… tartsátok meg az órát, vagy vége mindennek!” (2). Sokat mondó az is, hogy a korabeli összevissza alvók, rendszertelen napirendet követők, netán reggelente sokáig az ágyban lustálkodók számíthattak a társadalom általános megvetésére és gúnyos megjegyzéseire (2).

Azt mondhatjuk tehát, hogy a naponta alvással töltött órák számán kívül már évszázadokkal korábban kulcsfontosságú volt a nappalok és éjszakák ritmikus váltakozásához való alkalmazkodás, azaz a cirkadián ritmus egyensúlyának biztosítása.

Napjainkban is folyamatosan gyűlik és gazdagodik az ismeretanyag a melatonin cirkadián ritmus szabályozásában betöltött szerepéről, és arról, hogy a megzavart belső óra milyen hosszú távú negatív következményekkel járhat − a kardiovaszkuláris betegségek, a daganatok, az anyagcsere-betegségek és a pszichés kórképek előfordulási gyakoriságát illetően. Nagy esetszámú vizsgálatok igazolják azt, hogy a váltott műszakos munkavégzés a szívinfarktust és a stroke-ot akár 2−4-szer gyakoribbá teheti, illetve a nőknél a rákos betegségek kockázatát átlagosan 19 százalékkal emeli (4). Századunkban adott a lehetőség a melatonin exogén módon történő szervezetbe juttatására is, aminek a cirkadián ritmus különféle okokból bekövetkező egyensúlyvesztése és a biológiai óra újraállítása esetén jelentősége van.

Mára már egyértelmű, hogy az alvászavarok kezelésében a természetes alvásstruktúra és bioritmus visszaállítása a végső cél − ennek elérésére pedig az életmód-terápia és a pszichoterápia bizonyulnak a legfontosabb eszközöknek. Rövid távon, átmenetileg egyéb, egyénre szabott terápiás megoldás (pl. gyógyszeradagolás) alkalmazása is megfontolható − derül ki a nemzetközi ajánlásokból (1).

Irodalom:

1. Riemann D., Baglioni C., Bassetti C. Bjorvatn B, Dolenc Groselj L, Ellis JG, et al. European guideline for the diagnosis and treatment of insomnia. J Sleep Res. 2017;26:675−700.

2. Handley S. Történelmi alvásklinika. BBC History 69-72. 2018. Aug.

3. Ohayon M, Wickwire EM, Hirshkowitz M, Albert SM, Avidan A, Daly FJ, et al. National Sleep Foundation's sleep quality recommendations: first report. Sleep Health 2017;3:6−19.

Dr. Budai Lívia PhD, Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészeti Intézet
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés