hirdetés
hirdetés
2021. december. 04., szombat - Borbála, Barbara.
hirdetés

Kiváltó okok és kezelési lehetőségek színes tárháza

Csecsemőkori kólika

Vigasztalhatatlanul sír a csecsemő naponta több órán át? A szülők sem tudják megvigasztalni. Diagnózis: kólika. Mi áll a panaszok hátterében? Milyen terápiás lehetőségek léteznek?

A funkcionális gasztrointesztinális kórképek közé sorolt kólika hátterében képalkotó eljárásokkal igazolható anatómiai változások általában nem állnak. Mégis számos újszülöttnek, csecsemőnek és családnak nehezíti meg az életét. A 2016 óta a Róma IV. kritériumoknak megfelelően definiált és osztályozott állapot a kisdedek mintegy ötödénél fordul elő (1−3). A Róma IV. kritériumrendszeren túl a nemzetközi szakirodalom az intenzív sírásos periódusok számát és gyakoriságát figyelembe véve határozza meg a kólikát; az ún. „3-as szabály” (Wessel-kritériumok) alapján. A kólika nem más, mint az egyébként egészséges csecsemőknél jelentkező intenzív sírás, ami naponta több mint 3 órán át tart, hetente több mint 3 napon fordul elő, és ez legalább 3 héten keresztül fennáll − jellemzően a baba kéthetes és négy hónapos kora között (3).

A kólika nem szélgörcs

A sírásos időszakok sokszor ugyanarra a napszakra esnek, tipikusnak mondható a késő délutáni, esti sírásidőzítés. A sírás hirtelen, bármilyen meghatározható ok nélkül kezdődik el, és szinte lehetetlen megvigasztalni a síró, kivörösödő arcú, nem ritkán grimaszoló csecsemőt.

Sokan bélműködési zavart, puffadással járó kellemetlenséget vélnek a háttérben meghúzódni, ugyanis a csecsemők hasa sokszor feszes a kólikás sírások alatt, és felhúzott combos pozícióval társul a sírás, mintha hasi fájdalmain szeretne segíteni a csecsemő. Érdekes módon, a kólikával összefüggésbe hozott bélműködési zavar tényét eddig nem sikerült egyértelműen alátámasztani. Korábban úgy vélték, hogy a levegő nyelése okozta puffadás tehető felelőssé a szűnni alig akaró sírásért. Mára már bebizonyosodott, hogy a levegőnyelés nem az oka, hanem a következménye a sírásnak. Ezzel is magyarázható az, hogy a puffadás elleni, illetve szélhajtó készítmények alkalmazása nem minden esetben eredményre vezető (4).

Fotó: PharmaTribune
Fotó: PharmaTribune

Hangsúlyozandó, hogy a kólikás esetek döntő többségében semmiféle kóros elváltozás nem mutatható ki. Mindössze az esetek 5%-ában igazolható székrekedés, tehéntejfehérje-allergia, refluxbetegség, laktózintolerancia, fájdalommal is járó bakteriális vagy vírusos fertőzés, vagy traumás sérülés a panaszok okaként.

Ennek ellenére a szülők aggódnak, félnek, vegyes érzelmekkel teliek: sokan úgy érzik – különösen az első gyermekes szülők −, hogy kudarcot vallottak, és nem alkalmasak a gyermekneveléssel járó feladatok ellátására. Amennyire nem ismert a panaszok pontos kiváltó oka, olyannyira nincs magas szintű evidenciával támogatott terápiás módszer sem. Tény azonban, hogy a csecsemőkori kólika önlimitáló jellegű, és a probléma megoldását az idő hozza magával: előbb-utóbb, jellemzően 10−12 hetes korára ugyanis minden csecsemő „kinövi” a kólikás sírását.

A kólika valós okai után kutatva felmerül a környezeti faktorok (fény, zaj, dohányfüst stb.), a pszichológiai tényezők, a családon belüli erőszak, a szülők szorongásának kérdése éppen úgy, mint a bélrendszeri mikrobiom egyensúlyának a felborulása (2). Ez utóbbi az elmúlt évek kutatatásainak a fényében különösen nagy hangsúlyt kap.

Ma úgy vélik, hogy a csecsemőkori hasfájás hátterében az újszülöttek/csecsemők érési, alkalmazkodási, önszabályozási folyamata áll, ami során – többek között – próbálnak alkalmazkodni a kinti világ ingereihez, és próbálják felvenni az alvás-ébrenlét ritmust. Ennek értelmében a sírás és kólika az önmagát megnyugtatni még nem képes csecsemő megzavart alkalmazkodási folyamatának a kifejezése lehet (4).

Statisztikák és kutatási eredmények a csecsemőkori kólika kapcsán (1−4)

  • A kólika a csecsemők 10−30%-át érinti (egyes vizsgálatok alapján 40%-ot is), és előfordulási gyakorisága körülbelül azonos a fiúknál és a lányoknál.
  • Ugyanolyan valószínűséggel lesz kólikás az anyatejjel táplált csecsemő, mint a tápszerrel etetett társa.
  • Nem találtak összefüggést a kólika előfordulásának gyakorisága és az anya életkora, illetve terhességének lefolyása között. Az sem befolyásoló tényező a kólika szempontjából, hogy hányadik gyermekként születik a családba a gyermek.
  • A kólika nem az anya hibája; szakképzett terapeuták kezei között is legalább kétszer annyit sírnak a kólikás kisdedek, mint a nem kólikások.
  • A kólikás csecsemő nem válik szükségszerűen nehezen kezelhető gyermekké vagy felnőtté. Bizonyított, hogy a későbbiekben annak a gyermeknek sem lesznek gyakrabban alkalmazkodási vagy pszichés problémái, aki csecsemőkorában sírós, kólikás volt.
  • Újabb tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a cigaretta füstjének kitett csecsemők hajlamosabbak a kólikára, mint a tiszta levegőt szívó társaik.

Patikaszerek a kólikás panaszok enyhítésére: szimetikon és gyógynövények

Amennyiben a kólikás panaszok a bélgáz fokozott jelenlétével hozhatók kapcsolatba, a különféle puffadás elleni szerek alkalmazása eredményre vezethet.

A szimetikon különböző gyógyszerformákban törzskönyvezett gyógyszerei között már csecsemőkorban is alkalmazható készítmények is találhatók a csecsemők fokozott gázképződés és levegőnyelés okozta hascsikarásának, bélgörcsének megszüntetésére. Egyes vizsgálatok alapján a gyermekének szimetikont adó szülők 90%-a a kólikás panaszok enyhüléséről számol be, már a gyógyszeradagolást követő első órán belül (3). Ezzel szemben egy szisztematikus áttekintés nem köt szignifikáns hatást a szimetikonhoz ezen az alkalmazási területen (3).

A szimetikon biztonságossági profilját illetően kiemelendő, hogy a szimetikon farmakológiailag és élettanilag inert, az a bélcsatornából nem szívódik fel. A szimetikon a hatását a bélcsatornában fejti ki olyan módon, hogy megváltoztatja a béltartalomban lévő, illetve az emésztőtraktus termelte nyálkába ágyazott gázbuborékok felületi feszültségét, így azok szétpattannak (5).

Nagy múltra tekint vissza a különféle gyógynövények – elsősorban teaként való − alkalmazása. Az ánizs, az édeskömény, a konyhakömény és a kapormag készítményeit is többen alkalmazzák a kólikás panaszok enyhítésére. Tény azonban, hogy ezeknek a gyógynövényalapú szereknek az alkalmazása nem minden esetben nyújt kielégítő megoldást, és többen arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyermek (gyógy)teákkal való teleitatása előnytelenül befolyásolja a csecsemő táplálékfelvételét.

A bélflóra pro- és prebiotikumokkal való támogatása

A bélflóra, aminek az életkorral összefüggő érési folyamatáról egyre több információval rendelkezünk, kulcsszerepet játszhat a kólika megjelenésében. A bélflóra relatív éretlensége vagy egyensúlyának zavara egyaránt vezethet a bélmozgások megváltozott dinamikájához csakúgy, mint abnormális gázképződéshez és következményes puffadáshoz, illetve a gyakori és intenzív síráshoz (2). Azaz, ha nem a megfelelő baktériumok és nem a megfelelő számban élnek az újszülöttek vagy csecsemők béltraktusában, az gasztrointesztinális problémákat vonhat maga után (2, 3).

Több vizsgálat igazolta, hogy a Lactobacillusok és Bifidobacteriumok magasabb száma az egészséges bélműködés egyik alapvető feltétele csecsemőkorban. Némi evidencia támogatja azt, hogy a szoptatott csecsemőknek adott Lactobacillus reuteri (orális cseppként) javítja a kólikás panaszokat, miközben nem okoz mellékhatásokat (4). Megállapítható, hogy a magas Lactobacillus-szám az anyatejes táplálás során gyakrabban biztosított, mint a tápszerrel etetett gyermekeknél. Törekedni kell tehát arra, hogy anyatej hiányában olyan (anyatej-helyettesítő) tápszert kapjanak a csecsemők, amik pro- vagy prebiotikumtartalmuk révén hozzájárulnak ahhoz, hogy a bélben az említett jótékony baktériumok megtelepedhessenek, és ott elszaporodhassanak (2).

Alternatív módszerek

Többen hasi masszázst javasolnak a kólikás panaszok enyhítésére, illetve a gyermek speciális pózban való tartását, hordozását ajánlják; ilyen lehet például a hasával lefelé a karra fektetés, vagyis a gyermek „lajhártartásban” való fogása. A túlzásba vitt masszázs kapcsán többen a csecsemő túlstimulálásától intenek óva, mások pedig annak egyértelműen előnyös oldalára, a gyermek-szülő közötti kötelék szorosabbá tételére hívják fel a figyelmet (3).

Léteznek antikólika cumisüvegek is, amiket a cumisüvegből történő levegőnyelés minimalizálására fejlesztettek ki.

Vizsgálják az akupunktúra kólikás panaszokra kifejtett hatását is, egyelőre azonban nem sikerült kedvező hatást igazolni (3).

A kólika kezelését illetően korábban voltak próbálkozások az anya diétás megszorításaival, amik – egészséges, szoptatott csecsemőknél − nem vezettek eredményre.

Hasonlóképpen tévútnak bizonyult az is, amikor protonpumpagátló vagy fájdalomcsillapító hatóanyagokkal próbálták kezelni a csecsemőkori kólikát.

IRODALOM:

1. Bellaiche M, Oozeer R, Gerardi-Temporel G, Faure C, Vandenplas Y. Multiple functional gastrointestinal disorders are frequent in formula-fed infants and decrease their quality of life. Acta Paediatrica 2018;107:1276-82.

2. Wegh CAM, Schoterman MHC, Vaughan EE, Belzer C, Benninga MA. The effect of fiber and prebiotics on children’s gastrointestinal disorders and microbiome. Expert Rev Gastroenterol Hepatol. 2017;11:1031-45.

3. Lam TML, Chan PC, Goh LH. Approach to infantile colic in primary care. Singapore Med J. 2019;60:12-6.

4. Magen-Darm-Beschwerden bei Kindern. Bauch macht Stimmung; www.pharmazeutische-zeitung.de; 2021. febr. 10.

5. www.ogyei.gov.hu; 2021. febr. 11.

Dr. Budai Lívia , PhD. szakgyógyszerész Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézet
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
Olvasói vélemény: 9,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés