hirdetés
hirdetés

Bakterémiát okozhatnak a probiotikumok

A probiotikumok adása súlyos „mellékhatásokkal” járhat. Intenzív osztályon ápolt gyermekeknél az LGG adagolása az esetek körülbelül 1 százalékában bakterémiához vezethet.

hirdetés

Azoknál az intenzív osztályokon ápolt betegeknél, akik antibiotikum-kezelésben is részesülnek, sor kerül probiotikumok adására is. Nem ritka, hogy az antibiotikumok „mellékhatásainak” kivédésére/tompítására adott probiotikumok alkalmazása bakterémiát okozhat – derül ki egy, a Nature Medicine folyóiratban megjelent közleményből.

A bostoni gyermekosztály példája

A Boston Children’s Hospitalban az intenzív osztályon egyre nagyobb arányban alkalmaznak probiotikumokat, elsősorban tejsavbaktériumokat (Lactobacillus rhamnosus GG (LGG)) tartalmazó készítményeket. Az utóbbi időben azonban többször figyeltek fel erre visszavezethető súlyos esetekre: az 522 LGG probiotikummal kezelt gyermek közül 6 (1,1 százalék) gyermeknél bakterémia alakult ki, az érintett gyerekek vérmintáiban az LGG jelenléte és növekedése kimutatható volt. Megjegyzendő, hogy az LGG meglehetősen szokatlan és ritka kiváltónak számít a bakterémiát illetően. Tény azonban, hogy az LGG jelenlétét a vérben csak azoknál a betegeknél lehetett igazolni, akik korábban LGG-s probiotikum-kezelésben részesültek.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Biztos, hogy LGG okozta a bakterémiát

Izraeli kutatók elvégezték a fertőzött gyermekek vérében található bakteriális genom szekvenálását, és a kapott eredményeket összevetették a probiotikumból származó LGG-minták szekvenálása során kapott eredményekkel. Az eredmények rámutattak az azonosságra, utalva arra, hogy a bakterémiát a probiotikus baktériumok váltották ki.

Hogy jut az LGG a vérbe?

Nem teljesen egyértelmű, miként lehetséges az LGG véráramba való bekerülése. Egyetlen lehetséges útként a bélfal kínálkozik. Emellett a bekerülési út mellett szól az is, hogy a kutatók azonosították a vérbe került baktériumoknál a rifampicinnel szembeni rezisztenciát. Ez a rezisztencia minden bizonnyal az intenzív osztályon alakult ki. Az egyetlen hely, ahol az orálisan adagolt rifampicin és az LGG találkozhattak, az pedig nem más, mint a betegek gasztrointesztinális traktusa.       

(Forrás: Nature Medicine)

Dr. Budai Marianna
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés