hirdetés
hirdetés

Az öregek agyában is születnek új neuronok. Vagy nem.

Az egészséges idősek hippokampuszában ugyanolyan sebességgel folyik a neurogenezis, mint a fiatalok esetén; a Cell Stem Cell tanulmánya felveti: ez alapot adhat arra, hogy a kognitív funkció egész életen át megfelelő legyen, és a funkciózavar a károsodott rezilienciához lehet köthető.

hirdetés

Maura Boldrini és munkatársainak tanulmánya szerint (Human Hippocampal Neurogenesis Persists throughout Aging;Cell Stem Cell) a 70-es éveikben járó emberek agya is ugyanannyi új idegsejtet hoz létre, mint a tinédzsereké. Az eredményről beszámoló New Scientist cikkírója, Helen Thomson szerint mindez segíthet annak megfejtésében, hogyan lehet elménket minél tovább minél élesebben tartani.

A Columbia University kutatói 28 egészséges, 14 és 79 éves kor között meghalt ember hippokampuszát elemezték haláluk után 24 órán belül, és megnézték, mennyi új neuron termelődött annak gyrus dentatus nevű részében, ahol a feltételezések szerint a leggyakoribb a felnőtt agyban a folyamatosan megújuló memóriát biztosító neurogenezis. Az eredmények szerint kb. azonos számú új idegsejt képződött bármelyik korú hippokampuszban: 700/nap. Boldrini nyilatkozata szerint korábban még sosem tanulmányozták olyan emberek agyának neurogenerációs képességét, akik nem valamilyen agyi betegségben vagy életük végén stresszel küszködve haltak meg. A kutatók hozzáteszik: lehetséges, hogy a 14 évesnél fiatalabbakban sokkal gyakoribb az új idegsejtek születése, továbbá hogy érdekes volna a kísérletet úgy megismételni, hogy a haláluk előtti éveikben testedzést végző és nem mozgó emberek agyát hasonlítanák össze. Így kiderülhetne, hogy a környezeti tényezők módosításával elősegíthetjük-e az agy egészséges öregedését.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A Cell Stem Cell tanulmánya vitában gazdag időszakban jelent meg: márciusban publikálták tanulmányukat a Nature-ben Shawn F. Sorrells és munkatársai, amiben pont ellenkező eredményeikről számoltak be (Human hippocampal neurogenesis drops sharply in children to undetectable levels in adults), igaz, ők epilepsziások agyát tanulmányozták. A napjainkban feléledő vita az 1960-as években indult, amikor Jodeph Altman, ellentmondva az akkor dogmának számító tételnek, miszerint a születés után az emberek agyában már nem keletkeznek új neuronok, felvetette, hogy valamennyi emlősben felnőttkorban is aktív a neurogenezis. Az 1990-es évektől kezdődően pedig néhány vizsgálat bizonyítékkal is szolgált azzal kapcsolatban, hogy az emberek agyában, különösen a gyrus dentatus-ban felnőtt korban is születnek idegsejtek. Azonban a vita, mint azt Sorrells és munkatársai tanulmánya mutatja, még nem jutott nyugvópontra; a Sorellék eredményében hívők szerint ez az eredmény azt teszi lehetővé, hogy elgondolkodjunk: mi teszi az emberi agyat olyan különlegessé, hogy plaszticitásának megőrzéséhez, a többi emlőssel ellentétben, nincs szüksége felnőttkori neurogenezisre.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés