hirdetés
hirdetés
2022. július. 07., csütörtök - Appolónia.
hirdetés

Herpeszvírusok és az általuk okozott betegségek

Az ajakherpesztől a háromnapos lázon át a Hodgkin-limfómáig

A herpeszvírusról az embereknek általában az ajkakon megjelenő, fájdalmas és esztétikailag zavaró hólyagocskák jutnak eszükbe. Az ajakherpeszt a humán herpeszvírus 1. (HHV-1) okozza. A herpeszvírusok népes családja azonban a HHV-1-en kívül még több mint 200 egyéb herpeszvírust ölel fel, köztük 8 olyat is, amik képesek az embereket megbetegíteni. Bárányhimlő, övsömör, Pfeiffer-féle mirigyláz és rosszindulatú daganatok egyaránt szerepelnek a herpeszvírusok okozta kórképek között.

hirdetés

Együttélés a herpeszvírusokkal

 

Annak ellenére, hogy a herpesz okozta betegségek tünetei több esetben eredményesen kezelhetők, úgy tűnik, a herpeszvírusoktól nem tud megszabadulni az emberiség. Aki egyszer megfertőződik valamilyen herpeszvírussal, annak a szervezetében egy életen át jelen lesznek a vírusok. Ez azt is jelenti, hogy gyakorlatilag minden felnőtt szervezetében megtalálható a humán fertőzéseket okozó herpeszvírusok egy vagy több fajtája. 

 

Egyelőre csak a bárányhimlőt és övsömört okozó varicella zoster vírus (VZV) ellen létezik védőoltás.

A herpeszvírussal való első megfertőződés általában tünetmentesen zajlik, amit követően a vírusok nyugalmi helyzetbe kerülnek, és akkor reaktiválódnak, ha az immunrendszer valamilyen okból gyengül. Az immunrendszer gyengülésének számos oka lehet; vírusfertőzések (akár nátha) éppen úgy állhatnak a háttérben, mint emocionális stressz, erős fizikai megterhelés, immunrendszeri betegség (AIDS) vagy immunszuppresszáns gyógyszerek szedése. A reaktiválódás megtörténhet akár tünetek nélkül, és ekkor fennáll az a veszély, hogy a tünetmentes hordozó terjeszti a herpeszvírusokat.

 

  1. táblázat: A humán herpeszvírusok és az általuk okozott főbb megbetegedések

Herpeszvírus típusa

Tipikus manifesztációk

HHV-1; herpes simplex-vírus-1 (HSV-1)

Ajakherpesz

HHV-2; herpes simplex-vírus-2 (HSV-2)

Genitális herpesz

HHV-3; varicella zoster-vírus (VZV)

Bárányhimlő (varicella), övsömör (herpes zoster)

HHV-4; Epstein–Barr-vírus (EBV)

Pfeiffer-féle mirigyláz = mononucleosis infectiosa; orrgaratüregi rák; limfoid tumorok (Burkitt-limfóma, Hodgkin-limfóma)

HHV-5; citomegalovírus (CMV)   

CMV-fertőzés, mononukleózis, pneumónia, hepatitis

HHV-6-A

még nincs leírt betegségkép

HHV-6-B

Háromnapos láz = roseola infantum = exanthema subitum

HHV-7

Exanthema subitum (lázzal, esetleg neurológiai tünetekkel)

HHV-8; Kaposi-szarkómához társuló herpeszvírus (KSHV)

Kaposi-szarkóma; Castleman-betegség = angiofollicularis nyirokcsomó-hyperplasia vagy -túltengés

 

Herpes simplex-vírus-1 és -2

 

A legismertebb herpeszvírus a herpes simplex-vírus-1 és -2 (HSV-1 és -2). A nyállal terjedő HSV-1 az ajakherpesz kórokozójaként ismert, és a vírust az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései alapján az emberek kétharmada hordozza. A HSV-2 szexuális úton vihető át, és genitális herpeszt okozhat. Azonban mind a HSV-1, mind a HSV-2 kiválthat ajak- és genitális herpeszt is. Ritka esetekben a HSV-1-fertőzés az agyat érintő gyulladásba, encephalitisbe torkoll. 

 

A HSV-k okozta panaszok kezelésében a lokálisan és a szisztémásan alkalmazott antivirális szerek jelentik a terápia fő csapásvonalát, védőoltás egyelőre nem áll rendelkezésre.

 

Varicella zoster-vírus: dupla veszély

 

A varicella zoster-vírus (VZV) két kórkép kialakulásáért is felelős. A vírussal való első kontaktus a gyermekkor egyik legragályosabb, cseppfertőzéssel terjedő betegségét, a bárányhimlőt (varicella) okozza. A kórkép súlyossága egyénenként változó lehet: a nedvedző, hólyagos kiütések általában nyomtalanul gyógyulnak, de elvakarásuk esetén fennáll a bakteriális felülfertőződés esélye. Újszülötteknél, terhes nőknél és immunszuppresszált egyéneknél a kórkép lefolyása súlyosabb lehet, és Streptococcus pyogenes vagy Staphylococcus aureus okozta bőr- vagy légúti szekunder infekció, szepszis alakulhat ki. Ritkábban potenciálisan fatális kimenetű központi idegrendszeri fertőzés is tapasztalható. Amennyiben egy várandós nő az első vagy a második trimeszterben fertőződik meg elsőként a VZV-vel, annak koraszülés vagy súlyos magzati károsodás lehet a következménye. Hasonlóképpen veszélyes az is, ha az anya a szülést megelőző vagy követő napokban bárányhimlős, ekkor a megszülető gyermeknél életveszélyes, az esetek akár ötödében halálos kimenetelű, neonatális varicella alakulhat ki.

 

Ma már rendelkezésre áll bárányhimlő elleni védőoltás. Magyarországon a kétadagos, attenuált vírust tartalmazó vakcina a kötelező gyermekkori védőoltások között van. Emellett az oltás felvétele kiemelten javasolható azoknak a termékeny korú nőknek, akik nem voltak bárányhimlősek és nem részesültek oltásban.

 

A VZV által okozott második kórkép az övsömör, ami általában felnőtteknél jelenik meg, a szunnyadó VZV-k reaktiválódása következtében. A kórkép tünetei közül kiemelendő a bőrön tapasztalható égő, viszkető, zsibbadó vagy bizsergő érzés, ami annyira fájdalmas lehet, hogy a ruha viselése is kínokat okozhat a betegnek. Gyakran a betegség lezajlása után tartósan (éveken át tartóan) fájdalmak jelentkeznek (posztherpetikus neuralgia), aminek a csillapításában a triciklicus antidepresszánsok és antikonvulzív gyógyszerek kapnak szerepet. A varicella elleni vakcináról kimutatták, hogy alkalmazása csökkenti a herpes zoster előfordulását és a posztherpetikus neuralgia kialakulását, így annak felvétele ajánlható azoknak az 50 év felettieknek is, akiknél többször előfordult már övsömör. Lényeges azonban, hogy immunszuppresszált állapotban az attenuált vírust tartalmazó vakcina nem adható be.

Az egyik legelterjedtebb herpeszvírus: citomegalovírus

 

Az európai országokban a lakosok körülbelül 40%-ánál, Afrikában pedig a felnőtt populáció több mint 90%-ánál kimutatható a citomegalovírus (CMV) jelenléte. A CMV okozta első megfertőződés általában tünetmentes, azonban immunszuppresszált egyéneknél a fertőzés szervi károsodásokkal (pl. tüdő, szem, máj) járhat. Transzplantációk során lényeges, hogy a donor és a beültetésre váró személy CMV-pozitív vagy -negatív. Az anyaméhben CMV-vel megfertőződő magzatoknál súlyos károsodások, többek között halláskárosodás és microcephalia alakulhatnak ki.

HHV-6 és HHV-7: alig ismert herpeszvírusok

 

A HHV-6 A és B típusa, illetve a HHV-7 is széles körben elterjedtek, a felnőttek több mint 85%-ánál előfordulnak. 

 

Míg a HHV-6 A típusa esetén nincs leírt specifikus betegségkép, addig a HHV-6 B típusa egy nagyon gyakori gyermekbetegség (6 hónapos és 24 hónapos kor között), a háromnapos láz (más néven roseola infantum vagy exanthema subitum) kiváltója. A háromnapos láz lefolyása lehet akár tünetmentes is, de több esetben előfordulhat enyhe tünetegyüttes. A jellemzően három napig tartó láz mellett az arcon és a törzsön bőrkiütések jelentkeznek, amik a láz múltával a végtagokra is átterjedhetnek. Emellett hasmenéssel, köhögéssel és nyirokcsomó-duzzanattal is járhat a kórkép.

 

A HHV-7 által okozott exanthema subitum általában magasabb lázzal jár, és neurológiai tünetek is előfordulhatnak. 

 

Mint valamennyi herpeszvírus okozta infekció esetén, a HHV-6 és HHV-7 esetén is érvényes, hogy gyenge immunrendszerű egyéneknél a fertőzések lefolyása súlyosabb.

Tumorokkal kapcsolatban álló herpeszvírusok

 

A humán herpeszvírusok két típusa, az Epstein–Barr-vírus (EBV) és a Kaposi-szarkómához társuló herpeszvírus (KSHV)hozható kapcsolatba daganatos kórképekkel. 

 

Az EBV elterjedtsége igen magas, az 50 év fölöttiek 95–98%-ánál a szervezetből kimutatható a vírus jelenléte, vagyis ezek az egyének már átestek egy EBV-fertőzésen. Az EBV a Pfeiffer-féle mirigyláz, más néven mononucleosis infectiosa vagy csókbetegség (nyállal nagyon könnyen átvihető) kiváltója. Kora gyermekkorban a kórkép lefolyása többnyire tünetmentes vagy enyhe. Kamasz- vagy felnőttkorban a tünetek kifejezettebbek, fáradtság, végtagfájdalom, fejfájás, torokfájás, nyirokcsomó-duzzanat és láz lép fel, lépmegnagyobbodás alakulhat ki. A gyenge immunrendszerű egyének igen súlyosan megbetegedhetnek EBV-fertőzés következtében, a központi idegrendszer, a szív, a tüdő vagy a hasnyálmirigy gyulladása alakulhat ki. Emellett az EBV rosszindulatú daganatokat, köztük orrgaratüregi rákot, limfoid tumorokat (Burkitt-limfóma, Hodgkin-limfóma) is okozhat.

 

A KSHV-vel átfertőzöttség nagy földrajzi eltéréseket mutat: míg Európában az emberek kevesebb mint 10%-ánál mutatható ki a KSHV jelenléte, addig Afrikában az arány több mint 40%-ra rúghat. Míg egészséges immunműködésű egyéneknél a KSHV alig okoz tumort, addig immunkárosodottaknál mind Kaposi-szarkómát (rosszindulatú kötőszöveti daganat), mind Castleman-betegséget (atípusos lymphoproliferatív kórkép) okozhat. Az AIDS-betegek körében a Kaposi-szarkóma a leggyakoribb tumornak számít.

 

IRODALOM

Herpesviren – Eine grosse Familie. www.helmholtz-hzi.de; 2021. ápr. 30.

Dr. Budai Lívia PhD. , szakgyógyszerész
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés