hirdetés
hirdetés

Amikor nem jön az álom, az enyhet adó…

Az álmatlanság és ennek következtében a kialvatlanság minden velejárója nagyon sok ember problémája. Az inszomnia kezelésére számos gyógyszer áll rendelkezésre, ám fontos tudni, hogy az igazán megnyugtató megoldást az jelenti, ha az álmatlanság forrását sikerül megszüntetni – erre azonban sokszor nincs lehetőség. Addig is többféle készítménnyel lehet segíteni az alvást, a minden szempontból tökéletes készítmény megtalálása azonban nem könnyű feladat.

hirdetés

„Az álmatlanság alattomos dolog: olyan láthatatlan és csöndes nyavalya, ami nemcsak az alvástól fosztja meg azt, akit megtámad, de néha hónapokig a lelki békéjétől is.” A fenti idézet állítólag Linda Castillo amerikai bestsellerszerzőtől származik, és jól összefoglalja az inszomnia problémáját. Az álmatlanság nagyon sok ember életét keseríti meg nap mint nap, a krónikus inszomnia előfordulási gyakoriságát 9 százalék körüli értékre teszik, más adatok szerint az összegzett prevalencia akár a 30 százalékot is elérheti az átlagpopulációban.1 Ez azt jelenti, hogy az illető személy legalább három hónapon keresztül jellemzően rosszul alszik. Az álmatlanság diagnózisának fontos kritériuma, hogy az érintett akkor sem képes aludni, amikor a feltételek egyébként adottak a nyugodt alváshoz, az éjszakai pihenéshez. Előfordulhat, hogy már az elalvás is problémát okoz, máskor elaludni viszonylag könnyen sikerül, az érintett azonban éjszaka vagy kora hajnalban felébred és már nem képes visszaaludni. Ennek következménye, hogy az álmatlanságban szenvedő páciens szubjektíve sem ítéli az éjszakai pihenését kielégítőnek, másnap fáradtnak, erőtlennek érzi magát, ennek minden következményével – a munkateljesítmény és a koncentráció csökkenésével, fokozott balesetveszéllyel, az elesési kockázat növekedésével stb.

Kép: 123rf
Kép: 123rf

Az álmatlanság lényeges aspektusa az is, hogy gyakran jelentkezik más betegséggel társulva, például pszichiátriai kórképekkel, magas vérnyomással vagy elhízással.

Álmatlanságra a megfelelő tanácsot

Az inszomnia problémájának megszüntetéséhez az első és legfontosabb lépés, hogy a páciens felismerje, hogy nem „normális” helyzet, amiben van, és az alvás nehézsége nem az élet természetes velejárója. Optimális esetben a háziorvos az, akit a páciens először felkeres, a gyakorlatban azonban nagyon gyakran a gyógyszertárban kér először tanácsot. Hogy korrekt információk mentén történik-e ez az első tájékoztatás, jól jellemzi egy felmérés, melyben gyógyszerészek körében vizsgálták, milyen tanácsot kapnak a betegek a patikában az Alzheimer-kórban alkalmazott donezepil okozta inszomnia kezelésére.2 Eszerint a megkérdezett gyógyszerészek mindössze 31,4 százaléka volt képes a donezepil legalább két mellékhatását megnevezni, és csak négy olyan mellékhatás volt, melyet a patikusok legalább 13 százaléka megjelölt: a hányingert (36,1 százalék), a szédülést (25,1 százalék), a hasmenést (15,0 százalék) és a hányást (13,9 százalék). Az összes mellékhatást a megkérdezettek mindössze 7 százaléka ismerte. A gyógyszerészek mindössze 62,9 százaléka adott megfelelő tanácsot a gyógyszer okozta alvászavar megszüntetésére: melatonin szedését (40,3 százalék), orvosi beutalást (22,0 százalék) vagy megfelelő alváshigiénia kialakítását (0,6 százalék). A gyógyszerészek több mint 12 százalékától nem megfelelő ajánlást kaptak a betegek (például antikolinerg szer szedésére tett javaslatot), míg a felmérésben részt vevő gyógyszerészek 21,5 százaléka semmilyen tanácsot nem tudott adni az alvászavar megszüntetésére.

A legjobb kezelés az ok megszüntetése

Az álmatlanság kezelése optimális esetben az alvászavar okának megkeresése és lehetőség szerinti megszüntetése. Emellett legalább ennyire fontos a megfelelő alváshigiénia kialakítása. Ennek keretében fontos a lefekvési és felkelési idők meghatározása, melyhez aztán a páciensnek lehetőség szerint tartania kell magát. Fontos a nap közbeni alvások, szunyókálások kerülése, de ha mégis sor kerül ilyenre, annak időtartama ne haladja meg a napi 30−45 percet. Az elalvást segíti a nyugodt, csendes környezet kialakítása, a lefekvés körüli időben a páciens már ne végezzen nagyobb izgalmakkal vagy fizikai aktivitással járó tevékenységeket, ne fogyasszon koffeintartalmú italokat vagy más serkentő szereket, alkoholt, illetve nehéz, zsíros és/vagy fűszeres ételeket. A hálóhelyiség kellemes, jól szellőztethető, az ágy és a hálóruházat pedig kényelmes legyen.

Ha az álmatlanság oka nem szüntethető meg

Vannak azonban esetek, amikor az alvászavar kiváltó tényezője nem azonosítható egyértelműen, illetve nem iktatható ki (például valamilyen más betegség miatt szükséges gyógyszer mellékhatásaként jelentkezik). Amennyiben az a döntés születik, hogy az álmatlanság megszüntetésére gyógyszer adása szükséges, mindig az adott páciens körülményeinek ismeretében, egyedileg kell választani a rendelkezésre álló, bizonyítottan hatásos altatók közül – azt is figyelembe véve, hogy elsősorban az elalvással vagy az átalvással vannak a páciensnek problémái. Az altatószerek rendelésekor mindig szem előtt kell tartani, hogy fennáll a dependencia kialakulásának esélye – már akár viszonylag rövid idejű gyógyszerszedés esetén is. Különösen nagy a dependencia kockázata azoknál, akiknél valamilyen szerrel szemben már fennáll addikció, illetve valamilyen mentális betegség.3 Idős betegeknél azt is célszerű figyelembe venni, hogy maga az álmatlanság, de a megszüntetésére rendelt gyógyszerek egyaránt fokozhatják az elesés rizikóját.

Kevésbé áll fenn a dependencia lehetősége a növényi alapú (pl. macskagyökér- és egyéb gyógynövénytartalmú) készítmények esetében. Ezekre vonatkozóan kevesebb szakirodalmi adat áll rendelkezésre, ám jól megválasztott esetekben az altatószerek hatásos alternatívái lehetnek. Az alvászavarok terápiájában alkalmazott gyógynövények közül a macskagyökeret (Valeriana) tanulmányozták a legszélesebb körben, a többi gyógynövényre vonatkozóan jóval kevesebb szakirodalmi adat áll rendelkezésre.1 Egy vizsgálatban különféle gyógynövény-hatóanyagok hatását elemezték a peri- és posztmenopauzális alvászavarok kezelésében. Bár a szójakészítmények ilyen javallattal történő alkalmazására vonatkozóan a metaanalízisbe bevont hat vizsgálat egymásnak ellentmondó eredményeket hozott, egy vizsgálat szerint statisztikailag szignifikáns mértékben javult azoknak a posztmenopauzális nőknek az életminősége, akik egy hónapon át naponta kétszer valeriánatartalmú gyógynövénykészítményt szedtek.4

Gondoljunk az interakciókra!

A gyógynövénytartalmú készítmények ajánlásakor különös gondot kell fordítani az interakciók veszélyére, különösen idősebb betegek körében, akiknél gyakoribb a polifarmácia. Egy nemrégiben közzétett felmérésben azt találták, hogy a megkérdezettek 33,6 százaléka szed valamilyen gyógynövénykészítményt vagy étrendkiegészítőt is vényköteles gyógyszere(i) mellett.5 E jelenség főként a nők körében jellemző (nők 43,4 százaléka vs. férfiak 22,5 százaléka). Bár az egyidejűleg szedett egyéb készítmény többnyire étrendkiegészítő (halolaj, glükózamin, multivitaminok, D-vitamin stb.), a megkérdezettek jelentős része szed rendszeresen ligetszépeolajat vagy macskagyökeret (valeriánát) tartalmazó gyógynövénykészítményeket.

Ennek ismeretében rutin módon rá kell kérdezni a beteg által rendszeresen vagy alkalmilag szedett, vény nélkül kapható vagy vényköteles szerek listájára, mielőtt bármilyen terméket ajánlanánk neki álmatlansága megszüntetésére.

Hivatkozások:

  1. Kim J, et al. Natural product from single plants as sleep aids: A systematic review. J Med Food. 2018 May;21(5):433−444. doi: 10.1089/jmf.2017.4064. Epub 2018 Jan 22.
  2. Marvanova M, Henkel PJ. Community pharmacists’ knowledge regarding donepezil adverse effects and self-care recommendations for insomnia for persons with AD. Pharmacy (Basel). 2017 Jul 28;5(3). pii: E42. doi: 10.3390/pharmacy5030042.
  3. Swedish Council on Health Technology Assessment. Treatment of insomnia in adults: A systematic review. Stockholm: Swedish Council on Health Technology Assessment (SBU); 2010 Jun. SBU Yellow Report No. 199. SBU Systematic Review Summaries.
  4. Khadivzadeh T, et al. A systematic review and meta-analysis on the effect of herbal medicine to manage sleep dysfunction in peri- and postmenopause. J Menopausal Med. 2018 Aug;24(2):92−99. doi: 10.6118/jmm.2018.24.2.92. Epub 2018 Aug 31.
  5. Agbabiaka TB, et al. Prevalence of drug-herb and drug-supplement interactions in older adults: a cross-sectional survey. Br J Gen Pract. 2018 Oct;68(675):e711−e717. doi: 10.3399/bjgp18X699101.
Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés