hirdetés
hirdetés
2022. augusztus. 12., péntek - Klára.
hirdetés

Amikor nem a sörtől vagy a bortól zsírosodik a máj...

Nem is olyan régen a zsírmáj egyfajta stigma volt. Akinél zsírmájat diagnosztizáltak, arról biztosra vették, hogy több-kevesebb alkalommal bizony felönt a garatra, és az okozza a kórképet. Mára már tudottá vált, hogy sok beteget ok nélkül neveztek alkoholistának, ugyanis bizonyított lett az, hogy alkohol nélkül is elzsírosodhat a máj, annak minden kóros következményével együtt. A kórkép a nem-alkoholos zsírmáj. Mit tudunk jelenleg a kórképről, és mit javasolhatunk a táránál állva a NAFLD-betegeknek?

hirdetés

A nem-alkoholos zsírmáj (nonalcoholic fatty liver disease; NAFLD) elnevezés a máj fokozott zsírtárolására utal, ami jelen esetben nem az alkoholfogyasztással függ össze. Szakirodalmi források szerint a lakosság 20−30%-át érintheti a nem-alkoholos zsírmáj. A NAFLD kapcsán a legfőbb problémát az jelenti, hogy az, csakúgy, mint az alkoholos zsírmáj, progrediálhat, és az állapot májcirrózisba, májkarcinómába torkollhat (1).

 

A NAFLD betegek 20%-ánál, vagyis a lakosság kb. 5%-ánál a NAFLD-ből egy gyulladásos kórkép fejlődik ki, a NASH (nonalcoholic steatohepatitis). A hisztológiai vizsgálat ebben az esetben már degenerált májsejteket és gyulladásokat tár fel (1). Ebből az állapotból a „visszafelé út” igen ritka, mindössze az érintett betegek 5%-ánál történhet meg. Ezzel szemben a NASH-betegek egy részénél, körülbelül ötödénél, májcirrózis alakul ki. A májcirrózis a máj fiziológiás szerkezetének a megbomlásával, a szerv funkcionalitásának a romlásával jár. Ez egyben azt is jelenti, hogy a májban futó erek keresztmetszete csökken, a szerv vérellátása romlik, aminek negatív hatása van a máj anyagcserében és méregtelenítésben betöltött funkciójára is (1). A korábbi NAFLD-betegeknél a végső stádiumba jutás is megtörténhet, a NASH, illetve a májcirrózis talaján májrák alakulhat ki (1).

 

Forrás: PO-archív
Forrás: PO-archív

 

A NAFLD rizikófaktorai

 

A nem-alkoholos zsírmáj kialakulásának a patofiziológiája és a kórkép progressziója hátterében álló folyamatok a részleteikben nem ismertek. Ugyanakkor, tudott az, hogy a NAFLD az elhízással, a perifériás inzulinrezisztenciával, a magas artériás vérnyomással és a zsíranyagcsere zavaraival összefügg. Ezek a felsorolt rizikófaktorok tulajdonképpen a metabolikus szindróma komponensei. Vagyis, a NAFLD tekinthető úgy, mint a metabolikus szindróma májbeli manifesztációja (1). 

 

Az okok után kutatva arra lehet bukkanni, hogy a NAFLD kialakulása a helytelen táplálkozással és a mozgásszegény életmóddal szoros kapcsolatban áll. Megállapították, hogy idősebb kor, illetve a férfi nem a NAFLD nagyobb gyakoriságával függ össze. Emellett genetikai tényezők is okolhatók a nem-alkoholos zsírmájért, illetve felmerült a bélflóra kóroki folyamatokban játszott szerepe is (1). Egy a Cell Metabolism folyóiratban megjelent közlemény egy elsőre meglepő potenciális kiváltó okról számolt be (2). A Klebsiella pneumoniae baktérium több törzse képes a táplálékkal elfogyasztott szénhidrátból alkoholt előállítani, ami megemeli a vér alkoholszintjét – alkoholfogyasztás hiányában is. A K. pneumoniae bélben való jelenléte tehát fokozza a NAFLD/NASH kialakulásának a kockázatát. Míg korábban úgy vélték, hogy az alkoholfogyasztás nélküli véralkoholszint-emelkedés (ún. auto-brewery syndrome; magyarul: önsörfőző szindróma) oka a Saccharomyces cerevisiae élesztőgomba túlburjánzása, mára egyre inkább úgy tűnik, hogy egyéb mikroorganizmusok (ld. K. pneumoniae) állnak a háttérben; ugyanis az antimikotikumok nem javítanak az érintettek állapotán (2). A zsírmáj megelőzésének az érdekében lényeges a jövőben annak a kiderítése is, hogy milyen faktorok járulnak hozzá ahhoz, hogy valaki bélflórájának aktív tagja legyen a K. pneumoniae.

 

A NAFLD diagnózisa

 

Az alkohol okozta zsírmáj és vegyszermérgezés (köztük gyógyszermérgezés) kizárása után állítható fel a NAFLD diagnózisa. A NAFLD a májenzimek (ASAT, ALAT, GGT) emelkedett szintjével és a hasi ultrahangon tapasztalható speciális elváltozásokkal jár együtt. Előrehaladottabb állapotban májbiopsziával állapítható meg a májkárosodás mértéke (1).  

 

NAFLD – a kezelés lehetőségei

 

A nem-alkoholos zsírmáj ellen célzott gyógyszeres terápia jelenleg nem áll rendelkezésre. Számos hatóanyag vizsgálata van azonban a klinikai kipróbálás II. és III. fázisaiban. 

 

A NAFLD kezelése napjainkban elsősorban nem-gyógyszeres alapokon nyugszik. A javasolható, elsősorban életmódbeli változtatások elsősorban a NAFLD progressziójának a kivédésére irányulnak.

 

Patikai tanácsadás: követendő és kerülendő életmód 

 

A NAFLD progressziójában a táplálkozási és egyéb életmódbeli tényezők szerepe kiemelten fontos, ezekre a patikai betegfelvilágosítás során is lényeges felhívni a figyelmet.

Követendő:

  • túlsúly és elhízás esetén testtömegcsökkentés − kiindulási testtömeg 7−10%-ának megfelelő mértékű fogyás (heti 0,5−1 kg ütemben),

  • hipokalóriás diéta − napi 500−700 kcal-val kevesebb bevitel,

  • mediterrán diéta – több zöldség, hal, diófélék, olajok, és kevesebb cukor, vörös hús és feldolgozott élelmiszer, 

  • komplex szénhidrátok előnyben részesítése,

  • fizikai aktivitás – hetente 150−200 perc mérsékelt mozgás,

  • kifejezett elhízásnál (testtömegindex ≥35 kg/m2), amennyiben az életmódbeli változtatások nem vezetnek előnyre, a bariátriai sebészeti beavatkozás lehetőségének mérlegelése (1).

 

Érdekes módon a kávéfogyasztás kedvező hatással lehet a májra. Egy kohorszvizsgálat szerint napi 4 csésze kávé fogyasztása csökkentette az állapot súlyosbodásának a kockázatát NASH-pácienseknél (1).

A testmozgás kapcsán megjegyzendő, hogy néhány hetes mérsékelt mozgást követően (kerékpározás, jogging, séta stb.) már érezhetők a fizikai aktivitás kedvező hatásai a vérnyomás, az inzulinérzékenység, illetve a vércukorszint vonatkozásában is (1).

Kerülendő:

  • monodiéták, zsírban dús diéták (pl. Atkins-diéta),

  • fruktóz- és szacharóztartalmú élelmiszerek és italok,

  • hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek, feldolgozott élelmiszerek,

  • gyorséttermi ételek,

  • telített és transzzsírsavak,

  • alkoholfogyasztás (1).

A fruktóz kerülésének nem a gyümölcsfogyasztás redukálásában kell megmutatkoznia, hanem sokkal inkább a fruktózt is tartalmazó üdítőitalok fogyasztásának a visszaszorításában. Mint ismeretes, a fruktóz nem tud elraktározódni a szervezetben, hanem azt a májnak kell(ene) feldolgoznia. Amennyiben nagy mennyiségben jut be fruktóz a szervezetbe, akkor abból glicerin-3-foszfát keletkezik, ami a zsírsavakkal triglicerideket képez. Emellett, a fruktóztúlsúly gátolja a béta-oxidációt is, azaz a zsírsavbontást. Végeredményben a fruktózbevitel a zsíregyensúly kedvezőtlen irányba való eltolódásában ölt testet. Ráadásul, a fruktóz a húgysav képződését is serkenti, ami további prooxidatív és proinflammatorikus folyamatok kiindulópontja (1).

 

A máriatövis alkalmazhatósága NAFLD betegeknél

 

A fibrózissal és cirrózissal járó NAFLD esetén napi 280 mg szilimarin 24 héten keresztüli per os adagolása – egy 160 fő bevonásával végzett vizsgálat eredményei alapján − jelentősen javítja a betegek biokémiai paramétereit (3). Egy másik vizsgálat pedig arról tanúskodik, hogy napi 420 mg szilimarin 2 hónapon keresztüli szedése csökkenti vagy normalizálja a transzamináz-szinteket, és jelentősen javítja a máj szövettani állapotát (3). Kiemelendő, hogy a vizsgálatokban a máriatövisből nyert szilimarinos kivonatok alkalmazása biztonságosnak bizonyult, a szilimarin szedése nem járt jelentős mellékhatásokkal (3).

 

 

Összegzés

Lényeges tisztában lenni azzal, hogy napjainkban a nem-alkoholos zsírmáj egy gyakran előforduló állapotnak tekinthető. A nem-alkoholos zsírmáj diagnózisa nem szabad, hogy stigmatizációra adjon okot.

Diagnosztizált kórkép esetén odafigyelést igényel az állapot romlásának megakadályozása, elsősorban életmódbeli változtatásokkal. Az életmódbeli változtatások következetes végrehajtásában a patikai tanácsadásnak nagy szerepe van. 

 

 

IRODALOM

 

1. Herausforderung nichtalkoholische Fettleber; https://www.deutsche-apotheker-zeitung.de/daz-az/2020/daz-29-2020/herausforderung-nichtalkoholische-fettleber

2. Yuan J, Chen C, Cui J, Lu J, Yan C, Wei X et al. Fatty Liver Disease Caused by High-Alcohol-Producing Klebsiella pneumoniae. Cell Metab. 2019;30:675−688.

3. EMA/HPMC/294188/2013 Assessment report on Silybum marianum (L.) Gaertn., fructus

Dr. Dóczi István, szakgyógyszerész
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés