hirdetés
hirdetés

Életmód, gyógynövények, gyógyszerek

A prosztatamegnagyobbodás megelőzési és terápiás lehetőségei

Az életkor előrehaladtával a benignus prosztatahiperplázia (BPH) gyakorisága megnő. A BPH jelentette problémák, amik becslések szerint jelenleg Magyarországon körülbelül 300 ezer férfit érintenek, a jövőben, a társadalom öregedésével párhuzamosan egyre gyakoribbak lesznek.

hirdetés

A BPH-ra elsőként általában a vizeletürítéssel kapcsolatos panaszok hívják fel a figyelmet. A vizelés, főként reggelente nehezen indul meg. A vizeletsugár gyenge, a vizelet ürítése akadozó, a húgyhólyag nem ürül ki teljes mértékben, utócsepegés jelentkezik. A húgyhólyagban visszamaradt vizelet uropatogéneknek szolgálhat táptalajul, a húgyhólyag falának elgyengüléséhez, kiboltosulásához vezethet, és gyakoribbá teheti a húgyhólyagkövességet és a vesekárosodást (1).

Miként csökkenthető a BPH kialakulásának a kockázata?

Már kialakult panaszok esetén milyen terápiás eszköztár áll rendelkezésre?

Kockázati tényezők

A BPH genetikai determináltsága vitathatatlan. Az öröklődés menete autoszomális domináns. Megfigyelték, hogy azoknál, akiknél a prosztatamegnagyobbodás miatt 64 éves kort megelőzően műtétre volt szükség, a családban 4−6-szor gyakrabban fordult elő korábban műtéti beavatkozást indokló BPH, mint az átlagpopulációban.

Életmódfaktorok is felelőssé tehetők a BPH kialakulásáért. A metabolikus szindróma, azaz az elhízás, a zsíranyagcsere-zavar, a magas vérnyomás és a cukorbetegség közül több tényező együttes jelenléte szignifikánsan emeli a BPH kockázatát. Ha az előbb felsoroltak közül legalább 3 tényező fennáll, akkor 80 százalékkal emelkedik a kockázata annak, hogy a BPH-s panaszok megjelennek az adott férfinél.

Megfigyelték, hogy a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknél akár duplájára is nő a BPH rizikója. A szedett gyógyszerek vonatkozásában kiemelhetők a béta-blokkolók, amik majdnem kétszeresére emelik a BPH kialakulásának a valószínűségét.

A táplálkozás, illetve a mikrotápanyagok bevitele tekintetében protektív hatás köthető a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztásához, a telítetlen zsírsavak, a linolsav, az A-, D-, E-vitaminok beviteléhez, illetve a szelénhez, a likopinhoz és a karnitinhoz. Továbbá, a rendszeres fizikai aktivitás is hozzájárulhat a BPH kockázatának csökkentéséhez.

A tüneteket nem okozó jóindulatú prosztatamegnagyobbodás nem igényel kezelést. Azonban amint a beteg életminőségét rontó panaszok jelentkeznek, azok súlyosságától függően különféle terápiás módszerek alkalmazására van szükség. A lehetőségek skálája a viselkedésterápiától − a fitoterápiás megoldásokon és a gyógyszereken át − a sebészi beavatkozásokig ível (1, 2).

Benign prostatic hyperplasia. Micrograph shows dilated glands, papillary projections inside the lumen of the glands, cystic dilatation with accumulation of secretory material. Photo under microscope (Forrás: 123rf.com)
Benign prostatic hyperplasia. Micrograph shows dilated glands, papillary projections inside the lumen of the glands, cystic dilatation with accumulation of secretory material. Photo under microscope (Forrás: 123rf.com)

Viselkedésterápia

Javasolható a betegeknek a folyadékbevitel korlátozása az esti időszakban. Érdemes kerülni a vizeletelválasztást fokozó (koffeintartalmú) italok (pl. kávé, tea) fogyasztását. Hólyagrelaxációs és hólyagtréning technikák megtanulásával és alkalmazásával a BPH jelentette kellemetlenségek enyhíthetők (1).

Fitoterápiás lehetőségek

A BPH kezelésében, különösen annak a kezdeti stádiumaiban a fitoterápiás készítmények fontos szerepet kapnak − elsősorban a szabalpálma, a közönséges tök, az afrikai szilvafa, a kisvirágú füzike, a csalán és a rozspollen.

A BPH oka pontosan nem tisztázott, de valószínűsíthető, hogy abban a férfi nemi hormonok által irányított folyamatok játsszák a kulcsszerepet (1, 2). A hormonális rendszerre kifejtett hatáson nyugszik néhány növényi alapú készítmény hatása is. A közönséges tök (Cucurbita pepo) és a szabalpálma (más néven törpepálma vagy fűrészpálma − Serenoa repens) összetevői egyaránt gátolják a tesztoszteront aktívabb formává, dihidro-tesztoszteronná alakító 5-alfa-reduktáz enzimet − csakúgy, mint egyes szintetikus hatóanyagok is.

A közönséges tök hidegen préselt olaja éppen úgy gyógyászati jelentőségű, mint a növény magjainak a fogyasztása. Míg a közönséges tök – Kolumbusz Kristófnak köszönhetően – Közép- és Dél-Európában is elterjedt, és például Stájerországban nagy hagyományai vannak a termesztésének, addig a törpepálma az Amerikai Egyesült Államok déli államaiban, elsősorban Floridában honos. A 3 méternél magasabbra nem növő, a pálmák között kicsinek számító törpepálma olívabogyóra emlékeztető, fekete bogyós termése szolgáltatja a BPH kezelésére használt lipofil kivonatot. A hatás érdekében legalább napi 320 mg lipofil extraktum bevitele szükséges. Megjegyzendő, hogy az elmúlt évben az extrém mértékű floridai esőzések miatt a törpepálmabogyókból jóval kevesebbet tudtak „leszüretelni”, mint a korábbi években, így azok világpiaci ára is a korábbi háromszorosára ugrott.

Az 5-alfa-reduktáz enzimet gátló hatáson túl egyéb hatásmechanizmusokat is igazoltak a növényi eredetű szereknél. A tökmagolajnál – többek között – a hólyagizomra kifejtett relaxáns hatást írták le, valamint az olaj magas szeléntartalmára visszavezethetően annak gyulladáscsökkentő hatásáról számoltak be. A törpepálma kivonataihoz pedig immunstimuláns, gyulladáscsökkentő, görcsoldó hatást kötnek a farmakológiai vizsgálatok.

Kevésbé ismert, ugyanakkor a prosztatapanaszok kezelésében ígéretes lehetőséget kínál az afrikai szilvafa (Prunus africana) kérgéből nyert kivonat.  Az extraktum elsősorban béta-szitoszterin-tartalmára visszavezethetően mérsékli a kórképpel járó obstruktív panaszokat.

Régóta ismert, és a tradicionális gyógyászatban is nagy múltra tekint vissza a kisvirágú füzike (Epilobum parviflorum) és a nagy csalán (Urtica dioica) prosztatapanaszok kezelésében való használata.

A rozspollen néven ismert – azonban a rozspollenen kívül a réti komócsin és a kukoricapollenekből is nyert – pollenkivonat komplex hatásmechanizmusa révén (5-alfa-reduktáz gátló, alfa-adrenerg receptor blokkoló, illetve gyulladáscsökkentő) javasolható a betegeknek – napi 80–120 mg-os dózisokban.

A prosztataproblémák kezelésében alkalmazható növényi eredetű patikaszerek kiemelendő pozitívuma, hogy nem okoznak súlyos mellékhatásokat, a fogyasztásuk biztonságosnak tekinthető.

Fel kell hívni a betegek figyelmét arra, hogy a gyógynövényalapú készítmények hatása nem azonnali, jellemzően egy-két hónapos szedést követően lehet a kedvező hatások kiépülésére és fellépésére számítani.

Gyógyszeres terápia

Az enyhe és közepes súlyosságú BPH-s panaszok esetén szintetikus hatóanyagok rendelésére is sor kerülhet:

1.) 40 ml alatti prosztatatérfogat esetén általában α-adrenoreceptor blokkolókat (pl. alfuzozin, tamszulozin, terazozin) alkalmaznak, amik a hólyagnyak és a prosztata simaizomzatának ellazítása révén csökkentik a kiáramlási ellenállást (1, 2). A gyógyszerek szedése jelentős vérnyomáseséssel – mint mellékhatással – járhat, erre figyelmeztetni kell a betegeket.

2.) 40 ml fölötti prosztatatérfogatnál általában tesztoszteron-5-α-reduktáz gátlókat (pl. finaszterid, dutaszterid) rendelnek az orvosok, amik a dihidro-tesztoszteron képződését gátolva a prosztataállomány csökkenéséhez vezetnek (1, 2). Az 5-alfa-reduktáz enzimet gátló gyógyszerek szedése szexuális zavarokat, libidócsökkenést okozhat, aminek tudatában kell lenniük a betegeknek a gyógyszerszedés megkezdésekor.

3.) Az előbb írt két hatóanyagcsoport hatóanyagai egymással kombinálhatók, hazánkban is vannak forgalomban kombinációs gyógyszerek (2).

4.) Amennyiben a vizelettárolás is a vezető panaszok között van, akkor a húgyhólyag falában található muszkarinos receptorok blokkolása vezethet a kívánt terápiás eredményre, például szolifenacin, oxibutinin hatóanyagokkal. A muszkarinreceptor-gátlók szedése számos kellemetlen mellékhatással járhat együtt, így például szájszárazság, székrekedés fellépésére is számítani kell.

 

Irodalom

1. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás öngyógyításának gyógyszerészi tanácsadásáról. 2018. EüK. 5. szám EMMI szakmai irányelv 4

2. www.pharmindex-online.hu; 2019. febr. 12.

Dr. Dóczi István, szakgyógyszerész
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés