hirdetés
hirdetés

A nehézfém-expozíció növelheti az autizmus rizikóját

A prenatális nehézfém-expozíció szerepet játszhat az autizmus kialakulásában – derül ki a fogak dentinrétegének vizsgálatából.

hirdetés

Az autizmus spektrum zavar (ASD) az USA-beli CDC (Centers for Disease Control and Prevention) legfrissebb adatai alapján minden 68. gyermeket érint. Bár az autizmus pontos oka nem ismert, jelenlegi ismereteink alapján a kialakulásában genetikai és környezeti faktorok komplex interakciója játszik szerepet. A genetikai és a környezeti tényezőkre visszavezethető következmények különválasztása általában kihívás elé állítja a kutatókat. Nemrégiben publikálták azokat az eredményeket, amik megoldották ezt a nehézséget. A kutatók fogakból nyert minták segítségével a különböző életkorokban tapasztalt nehézfém-expozíció és az autizmus-rizikó közötti kapcsolatot boncolgatták, a genetikai háttér „zavaró” hatásának kiküszöbölésével – ikervizsgálatok segítségével.

A fogak dentinje olyan, mint a fatörzs évgyűrűi             

A Nature Communications folyóiratban közöltekből kiderül, hogy eddig problémákba ütközött a nehézfém-expozíció mértékének a meghatározása, különösen az időben visszamenően. Ezt áthidalandó a környezetkutatókból és fogorvosokból álló New York-i kutatócsoport a fogakban lévő nehézfém-koncentrációkat határozta meg. Mint kiderült, a fogak a prenatális időszakra visszamenően is rögzítik magukban az információkat. A dentin különböző, egymásra épülő rétegeibe úgy épül be az éppen aktuális nehézfém-expozíciónak megfelelő mennyiségű nehézfém, mint ahogy a fák törzsein lévő évgyűrűk is – éves bontásban - tanúskodnak arról, hogy egy adott év aszályos volt-e.

A megszületés előtti nehézfém-expozíció is lényeges

32 ikerpár fogait vizsgálták meg, köztük olyanokét, ahol az ikerpár egyike volt csak autista, olyanokét, ahol mindketten autizmusban szenvedtek, illetve olyanokét is, ahol az ikerpár egyik tagja sem volt autista. A lézeres ablációs technika alkalmazásával nyert fogmintákat tömegspektrometriás vizsgálatnak vetették alá.

Azoknál az ikerpároknál, ahol csak az egyik testvér volt autista, a fogak nehézfém-szintjei jelentősen eltértek. A vizsgálat rámutatott arra, hogy az autista gyermekeknél a fejlődés valamennyi fázisában magasabb ólom-szint volt jelen; a legnagyobb különbség azonban a születést követő időszakban volt tapasztalható.

A cink tekintetében összetettebb volt a kép: az autista gyermekeknél a megszületés előtt alacsonyabb, míg azt követően magasabb cink-koncentrációkat találtak, mint az egészséges társaiknál. Továbbá, a mangán tekintetében is adódtak különbségek: az autista gyermekeknél mind a megszületést megelőzően, mind azt követően kevesebb mangánt mutattak ki, mint a nem-autista társaiknál.

Összefoglalva: a vizsgálat arra enged következtetni, hogy a prenatális nehézfém-expozíció vagy a szervezet „nehézfém-mentesítő” folyamatai befolyásolhatják az autizmus kialakulását.

A fogvizsgálat „ablak a magzati időszakra”                

Számos szakember méltatja az alkalmazott módszert, mivel az lehetőséget ad arra, hogy visszatekintsünk az időben, és akár a magzati korban történt nehézfém- és egyéb expozíciókra is fényt derítsünk. Több tanulmány vizsgálta már azt, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknél autizmust diagnosztizálnak, mekkora a szervezet aktuális ólom-szintje. Nem volt azonban lehetőség arra, hogy az időben visszafelé haladva is információkat kapassunk a korábbi, a kórkép kialakulásában esetlegesen szerepet játszó tényezők jelenlétéről. 

(Forrás: Nature Communications; MNT)

Dr. B. L.
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés