hirdetés
hirdetés
2021. október. 26., kedd - Dömötör.
hirdetés

A kóros tápláltsági állapot orvosi beavatkozást igényel

A malnutríció kivédése és kezelése lehetőséget kínál a betegségekből történő rövidebb időn belüli felépülésre és a kórházi tartózkodási idő lerövidülésére.

A malnutríció – definíció alapján − a hiányos tápanyagbevitel miatt megváltozott testösszetétellel (csökkent zsírmentes testtömeg) jellemezhető állapot, ami a fizikai és a mentális funkciók csökkenéséhez vezet, és rontja a betegségek kimenetelét. A kóros tápláltsági állapot tehát olyan nem optimális testösszetétel, ami a szervezet funkcióinak a romlásához vezet. Hangsúlyozandó, hogy az energia, a fehérje vagy egyéb tápanyagok hiánya vagy többlete éppen úgy jellemző lehet rá, mint a mikrotápanyagok egyensúlyának a megbomlása. Ebből is következik, hogy a malnutríció nem csak a fejlődő országok problémája. A kóros tápláltsági állapot a fejlett országokban is előfordul, annak minden nem kívánatos következményével együtt (1, 2).

Az alultápláltság a malnutríció egyik altípusa, ami akkor lép fel, ha a szervezet nem jut elegendő mennyiségű táplálékhoz, és ez növekedésbeli és/vagy testsúlygyarapodásbeli zavarokat is okoz. Az is probléma, ha bizonyos tápanyagokból túl kevés jut be a szervezetbe, és az is, ha túl sok. Testösszetétel-vizsgálatokkal igazolt, hogy a tumoros betegek 93%-ánál a zsír-izom arány szorul módosításra, amelyhez elegendő mennyiségben, megfelelő összetételben kell biztosítani a fehérjéket (aminosavakat) (3).

Meglepő módon a malnutríció hízással is járhat akkor, ha a mikro- és makrotápanyagok nem a megfelelő, nem kiegyensúlyozott arányban jutnak be a szervezetbe.

A malnutríció okai

  • Elégtelen táplálkozás – a különféle okokra visszavezethető éhezés, a táplálkozást nehezítő motoros zavar vagy akár a folyadékbevitel korlátozása egyaránt szerepelhet az okok között.
  • Alapbetegségek − többféle betegség (pl. anorexia, bulimia, daganatok, COPD, vesebetegség), panasz (pl. nyelési nehézség, hányinger, hányás, rosszul illeszkedő fogászati protézisek) esetén alakulhat ki malnutríció. Leírták, hogy a malnutríció különösen gyakori a depressziós, demenciában szenvedő, skizofrén, illetve anorexia nervosás személyeknél.
  • Gyógyszermellékhatás – különféle hatóanyagok mellékhatása lehet étvágycsökkenés és következményes malnutríció.
  • Megnövekedett tápanyagigényt nem elégítik ki – égési sérülések, illetve krónikus megbetegedések esetén a szervezet tápanyagigénye megnő, ezt a táplálkozásnál/táplálásnál figyelembe kell venni.
  • A táplálék-összetevők megváltozott metabolizmusa – ha a különféle tápanyagok lebontása, felszívódása és szervezetbeni sorsa megváltozik, az negatív hatással lehet az adott tápanyag-összetevő hasznosulására (lásd Crohn-betegség, colitis ulcerosa, cöliákia).
  • Fokozott tápanyagvesztés – pl. hasmenés vagy proteinuria miatt hiányállapot jöhet létre a szervezetben.

Betegséghez kapcsolódó és ahhoz nem kapcsolódó malnutríció

A malnutríció kötődhet valamilyen betegséghez; például a daganatos megbetegedések mellett a krónikus máj- és vesebetegségek, a cöliákia, az égési sérülések, a gyulladásos bélbetegségek vagy a cisztás fibrózis egyaránt kapcsolatot mutatnak a malnutrícióval. Emellett ismertek a betegséghez nem kötődő malnutríciók. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egyébként egészséges személyeknél is felléphetnek a malnutríció jelei, ha az adott egyén rossz társadalmi/gazdasági státuszú, minőségi vagy mennyiségi éhezésben szenved, vagy súlyos pszichológiai állapota (pl. gyász) miatt csökkent az étvágya.

Több faktor fokozza a malnutríció kockázatát. A malnutríció kockázatának fokozottan kitett személyek között említhetők azok, akik valamilyen ok (pl. előrehaladott életkor, betegség) miatt képtelenek a lakóhelyük elhagyására, a bevásárlásra, illetve akik számára nehézséget okoz az ételek elkészítése. Az egyedül élők körében emelkedett a malnutríció rizikója, szemben azokkal, akik többen élnek együtt egy háztartásban. Az anyagi helyzet is rányomja a bélyegét a malnutríció kockázatára, mivel az alacsony havi jövedelem és a malnutríció rizikója között szoros kapcsolat áll fenn.

A malnutríció tünetei

A malnutríció rövid és hosszú távon jelentkező egészségi problémákkal, a betegségekből való elhúzódó felépüléssel, hosszú sebgyógyulási időszakokkal,  magas infekciórizikóval és munkahelyi vagy iskolai  teljesítményproblémákkal társul. Az érintettek gyakran étvágycsökkenésről, hidegérzetről, depresszióról, fogyásról, fáradékonyságról, a koncentrálóképesség csökkenéséről és az ingerlékenység fokozódásáról számolnak be. Ezek mellett légzési nehézségek és szívpanaszok is felléphetnek.

Nem kizárólag a fejlődő országok problémája

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2014-es adatai alapján világszerte 462 millió ember testtömege marad el a várttól malnutríció miatt, míg 1,9 milliárd ember túlsúlyos vagy elhízott. Világszerte 155 millió 5 év alatti gyermek éhezik, míg 41 millió 5 év alatti gyermek túlsúlyos vagy elhízott − derül ki 2016-os statisztikákból (2). Az 5 év alatti gyermekek elhalálozásának a 45%-a malnutrícióra vezethető vissza (2).

Hazai gyermekgyógyászati intézményekben végzett felmérések alapján a malnutríció kockázata a magyar gyermekek 65%-át érinti, és a gyermekek 15%-ánál ez a kockázat magasnak bizonyul (1).

A malnutríció következményei súlyosak lehetnek

A kezeletlen malnutríció a fejlődés elmaradásához és az átlagosnál gyengébb kognitív funkciókhoz vezet. Attól függően, hogy milyen súlyosságú a malnutríció, előfordulhat, hogy (csak) a zsírmentes testtömeg csökkenése következik be. Mindez elsősorban a vázizmoknál figyelhető meg, később azonban az izomcsökkenés érintheti a szívizmot és a légzőizmokat is. Az izomerő csökkenése ágyhoz kötöttséghez vezethet, aminek eredményeként felfekvések alakulhatnak ki a nyomásnak kitett testfelületeken.

A tartós éhezés hatással lehet az emésztőrendszerre is. A bélhámsejtek károsodása, a bélrendszeri enzimek aktivitásának a csökkenése egyaránt tapasztalható, ami csökkent tápanyag-felszívódást eredményez − tovább rontva a már eleve fennálló helyzeten.

Malnutríció esetén lassul a regeneráció, a sebgyógyulás, gyakoribb a sebszétválás, romlik a vesefunkció.

A tápanyagok hiánya immunrendszeri gyengeségre, a különféle fertőzések fokozott kockázatára hajlamosít. Az alultáplált betegek 3-szor gyakrabban kapnak el fertőzéseket, mint az egészségesen tápláltak.

A malnutríció lassítja a betegségből való felépülést, meghosszabbítja a kórházi kezelések időtartamát, fokozza a műtétet követő szövődmények rizikóját − ilyen módon rontva a betegek életminőségét (4).

Megdöbbentő tény, hogy minden 4. beteg a betegségéhez kapcsolódó alultápláltságban szenved a kórházi kezelése alatt, és az alultáplált betegeknél a kórházi tartózkodás hossza akár 61%-kal is megnőhet (5).

Vizsgálatok alapján a kórházban a gyermekek 65%-a veszít a súlyából, még akkor is, ha a kórházba való felvételekor jól táplált volt. A korábban megfelelő tápláltságú gyermekek 9%-a is enyhe fokú alultáplálttá válik a kórházi tartózkodása során.

Egy 2020-ban publikált közlemény arról számol be, hogy a kórházban kezelt krónikus betegek állapotát és életminőségét jelentősen befolyásolja az, hogy malnutrícióban szenvednek-e. Kóros tápláltsági állapot esetén az 5 hónapos mortalitás szignifikánsan magasabb, mint malnutríció nélkül (30,5% vs. 9,8%) (6).

A malnutríció kezelésére szolgál a klinikai táplálásterápia

Alapvető fontosságú, hogy a malnutríciót kiváltó okok minél rövidebb időn belül feltárásra kerüljenek, és az alapbetegség terápiája – lehetőség szerint – minél hamarabb megkezdődhessen (1). Emellett lényeges hangsúlyt kell fektetni a táplálásterápiára is.

A táplálásterápia egy orvosi felügyeletet igénylő beavatkozás, ami során „speciális, gyógyászati célra szánt tápszerek/élelmiszerek” és/vagy táplálást segítő eszközök alkalmazásával valósítható meg az optimális táplálás. Hangsúlyozandó, hogy anyatej-helyettesítő vagy -kiegészítő tápszerekkel, illetve „túlzásba vitt” hozzátáplálással éppen úgy nem valósítható meg a táplálásterápia, mint a felnőtteknél a zsírokban, fehérjékben vagy egyéb tápanyag-összetevőkben dús, „házi” ételekkel. A táplálásterápia nagy kihívása az, hogy egyidejűleg kell megoldani a fokozott energiabevitelt és elkerülni a volumen-túlterhelést. Ez csak úgy kivitelezhető, ha speciális, nagy denzitású, azaz tápanyagokban „extra dús” tápszerekkel, élelmiszerekkel történik a táplálás – előre eltervezett módon. Ügyelni kell arra is, hogy a fokozott energiabevitel ne járjon együtt megemelkedett nátrium- (só-) bevitellel.

Tudni kell, hogy a táplálásterápiának mindössze egyetlen abszolút kontraindikációja van, ez pedig a hemodinamikai instabilitás (1).

Amennyiben a betegek energia-, tápanyag- és folyadékszükséglete nem biztosítható orális bevitellel, akkor szondatáplálás válhat szükségessé.

A szakszerűen véghezvitt táplálásterápiának ennek megfelelően 3 szintje van:

1. orális intervenció

2. enterális szondatáplálás

3. parenterális táplálás

Malnutríció esetén gondoskodni kell a betegséggel összefüggő megnövekedett energia- és tápanyagigényről, speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerekkel és szükség esetén táplálást segítő eszközökkel. A gyermekkori táplálási problémák kezelése nagyobb kihívást jelent, mint a felnőttkorban tapasztaltaké, mivel – a felnőttekkel szemben – ez esetben nemcsak az életkornak megfelelő tápláltsági állapotot kell helyreállítani, de biztosítani kell a növekedést, az izomtömeg kialakulását, a nemi érést, és támogatni kell az immunrendszert is.

A klinikai táplálásra fordított erőfeszítések eredményességét számos vizsgálat támasztja alá: a táplálásterápia hatására 35%-kal csökkenhet az elhalálozás és a komplikációk kockázata, és átlagosan 2 nappal rövidülhet le a kórházban tartózkodási idő.

A túlélésre gyakorolt hatásával az enterális és parenterális táplálásban bekövetkezett fejlődés egyenértékű az antibiotikumok, a szív-tüdő készülék és a művese felfedezésével” – fogalmazta meg Stanley J. Dudrick a teljes parenterális táplálás úttörő személyisége (3).

IRODALOM:

1. Müller KE. és mtsai. STRONG malnutríció-rizikó és a percentilisek közötti összefüggések – STRONG 2.0. Gyermekgyógyászat 2014;64:19−24.

2. www.who.int; 2020. szept. 4.

3. https://tankorterem.wordpress.com/2019/02/13/a-beteg-taplalkozasi-szukseglet-kielegitesenek-apolasi-specialitasai-2/

4. Hecht C. et al. Disease associated malnutrition correlates with length of hospital stay in children. Clin Nutr. 2015;34:53−9.

5. Stratton RJ. et al. Disease-related malnutrition: an evidence-based approach to treatment. CABI Publishing, Wallingford, 2003.

6. Burgos R, Joaquín C, Blay C, Vaqué C. Disease-related malnutrition in hospitalized chronic patients with complex needs. Clin Nutr. 2020;39:1447−53.

DR. BUDAI LÍVIA PHD, szakgyógyszerész, egyetemi adjunktus Semmelweis Egyetem, Gyógyszerészeti Intézet
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
Olvasói vélemény: 2,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés