hirdetés
hirdetés

Az allergia komponens alapú diagnosztikájának jelentősége

Egyre több allergénmolekulát sikerül azonosítani

A komponens alapú allergia diagnosztika segítségével az allergének egyes fehérjekomponensei elleni, specifikus IgE-t lehet kimutatni a szérumból. A módszer lehetőség és mérföldkő az allergiás betegek pontosabb diagnosztikájában és célzottabb oki terápiájában.

hirdetés

Az allergia diagnosztikájának alapköve a gondos anamnézisfelvétel, amely kiegészül in vivo (prick, prick-prick, epicutan, atopy patch, provokációs) vizsgálatokkal és in vitro (össz-IgE, specifikus IgE-, ill. néhány helyen basophilaktivációs vagy lymphocytatranszformációs stb.) vizsgálatokkal. Azt tapasztaljuk azonban, hogy gyakran ezeknek az eredményei nem adnak pontos diagnózist.

2015-től Magyarországon is elérhetővé vált a molekuláris, vagyis komponens alapú allergia diagnosztika, amelynek segítségével meg tudjuk különböztetni, hogy az egyes allergének mely fehérjekomponenseire mutatkozik szenzibilizáció. ImmunoCAP módszerrel az egyes fehérjekomponensek elleni specifikus IgE kerül kimutatásra és 0–6-ig terjedő CAP-osztályba sorolásba.

A komponensek nómenklatúrája

Az egyes allergénkomponensek elnevezése a latin név rövidítéséből származik, amit megelőz natív allergén esetén az „n”, rekombináns allergén esetén az „r” jelzés. Például: „rAmb a1” az Ambrosia artemisiifolia rekombináns egyes allergénje.

Az egyes komponensek tulajdonságai különböző szerkezetüknél fogva eltérőek. A tulajdonságok közül a hőre, emésztésre való stabilitásuk, labilitásuk meghatározó jelentőségű az allergenitás szempontjából. A tárolófehérjék általában hővel (főzés, sütés) és emésztőenzimekkel szemben ellenállóak, ezek a komponensek ételek esetében súlyos allergiás reakciót okozhatnak, akár nyers, akár hőkezelt formában jut az allergiás beteg étrendjébe. Ezek a magas kockázatú allergének. A hőre, emésztőenzimekre bomló ételallergén-komponensek főtt, sütött formában többnyire nem okoznak súlyos allergiás reakciót, általában enyhébb, helyi, orális reakció a gyakoribb. Ezek az alacsony rizikójú allergénkomponensek. Inhalatív allergének esetében a nagy kockázatot képviselő komponensek felelősek elsősorban a súlyosabb légúti, ritkábban bőrtünetek megjelenéséért.

A komponensek tulajdonságait meghatározza az is, hogy a pánallergének csoportjába tartoznak-e. Ilyenek a profilin, a kalciumkötő protein, a nem specifikus lipidtranszportáló fehérje, amelyek sok fajban megtalálhatók. Ezért lehetséges az, hogy ezek a pánallergének a poliszenzibilizáltság specifikus markerei, valamint a keresztreaktivitás prediktorai. Többségük alacsony kockázatú komponens, azonban fajonként váltakozva ugyanaz a protein egyik fajban magas, másikban alacsony kockázatot jelent.

A komponensek kockázatának klinikai jelentősége 

A nagy kockázatú komponensekkel szembeni allergia nehezen nőhető ki, a prediktív értéke nagy, allergénspecifikus immunterápia (ASIT) általában javasolt. A kis kockázatot jelentő komponensekkel szembeni allergia könnyebben kinőhető, ASIT-et nem érdemes indítani. Például egy parlagfűre és fekete ürömre kettős pozitív Prick-teszt alapján nem tudjuk eldönteni, hogy a fekete üröm egy külön allergiát tükröz, vagy csupán parlagfű-keresztallergia miatt pozitív a bőrreakció. Komponensalapú diagnosztikával történő elkülönítéssel meghatározhatóvá válik az is, hogy parlagfűvel vagy parlagfűvel plusz fekete ürömmel javasolt-e az ASIT.

A kis és nagy kockázatú allergének elkülönítése prediktív értékű a kinőhetőségnek, az allergiás tünet súlyosságának megítélése szempontjából, és meghatározza a terápiát (a diéta szigorúsága, anafilaxiatréning, adrenalininjekció betanításának szükségessége). Poliszenzibilizáltság esetén pedig segít eldönteni, hogy poliallergiáról vagy keresztallergiáról van szó. Döntéstámogató szerepű az ASIT indikációjának és típusának megtervezésében.

A molekuláris allergiavizsgálat helyesen értelmezett lelete feleslegessé vagy akár kontraindikálttá tehet egy kórházi felvétellel járó, kettős vak, placebokontrollált ételterhelést, és ennek egészséggazdasági jelentősége nem elhanyagolható.

A komponensek közötti eligazodást segíti és egyben nehezíti az újabb és újabb komponensek felfedezése, amit a www.allergome.org vagy http://allergen.org honlapokon tudunk követni. A cikk írásakor Magyarországon elérhető egyes allergének főbb molekuláris komponenseit a 3. táblázat tartalmazza.

Jövőkép

Az allergia molekuláris diagnosztikája hasznos kiegészítője a hagyományos allergiadiagnosztikának. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy sosem ez az első választandó vizsgálat, nem is szűrővizsgálat: csak pozitív specifikus-IgE-teszt vagy Prick-teszt birtokában érdemes végeztetni, és az eredményt a klinikumot ismerő allergológussal szükséges véleményeztetni. Tekintettel arra, hogy ezáltal az allergiadiagnosztika is és a terápia is pontosabbá, célzottabbá válik, valamint sok drága, fekvőbeteg-ellátást igénylő ételterhelést is képes kiváltani, a jelenleg még önköltséges vizsgálat társadalombiztosítási finanszírozása javasolandó.

Irodalom:

1. Canonica GW, Ansotegui IJ, Pawankar R, et al. WAO-ARIA-GA2LEN consensus document on molecular-based allergy diagnostics WAO J 2013;6:1–17

2. Werfel T, Asero R, Ballmer-Weber BK, Beyer K, et al. Position paper of EAACI: food allergy due to immunological cross-reaction with common inhalant allergens. Allergy 2015;70:1079–91.

3. Cardona V, Ansotegui IJ. Component-resolved diagnosis in anaphylaxis. Curr Opin Allergy Clin Immunol 2016 Mar 2. [Epub ahead of print]

Dr. Nagy Adrienne, Heim Pál Gyermekkórház, Allergológia, Budapest
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés