hirdetés
hirdetés
2022. december. 07., szerda - Ambrus.
hirdetés

Tanúmeghallgatás – kérdőjelekkel

Gyártói és forgalmazói körökben meglehetősen nagy meglepetést keltett az őszi egészségügyi salátatörvény tervezetének az a passzusa, amely lehetővé tenné, hogy a GYEMSZI-OGYI tisztségviselői úgynevezett zárt tanúmeghallgatást tartsanak, magyarán: kizárnák annak lehetőségét, hogy egy általuk megidézett  tanú ügyvédje jelen legyen a meghallgatáson.

hirdetés

Az előterjesztő ezzel kapcsolatban arra hivatkozik, hogy tapasztalata szerint a meghallgatás során „az ott jelenlévő egyéb személyek” befolyásolják a tanú vallomását. Úgy tudjuk, az OGYI szakértői a meghallgatások során gyakran szembesülnek azzal, hogy az „asztal másik oldalán” ülő orvosok mellett rendre ugyanazon ügyvédek ülnek, akik rendszerint nem hagyják, hogy ügyfelük válaszoljon az OGYI szakértőjének kérdéseire, ezzel is nehezítve az esetleges visszaélés kivizsgálását. Ami már első megközelítésben is meglehetősen abszurd érvelés, hiszen a tanú mi másért vinné magával ügyvédjét, mint azért, hogy megóvja attól, ne tegyen önmagára terhelő kijelentéseket. Az ügyvédeket végül is minden jogállamban ezért fizetik.

Mint arról már a Pharmaonline korábban írt, a fenti javaslat eljárásjogi problémákat vethet fel. Ám ennél még többről, alkotmányossági aggályokról van szó.  Az Alkotmánybíróság (AB) egy még 2011-ben kelt határozata is kimondja, hogy a védelemhez – ezen belül a jogi képviselőhöz – való jog a „tisztességes eljárás” alapvető eleme. Ennek korlátozására kizárólag kivételesen, világosan meghatározott feltételek alapján, szűk időbeli keretek között kerülhet sor. Vagyis alkotmányossági szempontból mérhető elégséges korlátozás rendelhető el.

Kérdés, hogy vajon e fenti kritériumnak megfelel-e az az eljárás, amely az Országos Gyógyszerészeti Intézet belátására bízza a zárt tanúmeghallgatás elrendelését.  Annál is inkább, mivel az Alkotmánybíróság számos határozatában hangsúlyozza, hogy gazdaságossági és célszerűségi okokból  az alkotmányos garanciák az eljárás egyszerűsítése vagy az időszerűség követelményének érvényesülése címén sem mellőzhetők. Oly annyira igaz ez, hogy még büntetőeljárás során sem fosztják meg a gyanúsítottat a védelemhez való jogától.

 

A nyomozati jogkör
A GYEMSZI nyomozati jogkörére a gyógyszerügyi hatóság piacfelügyeleti munkájához van szükség. A jogkörrel előzetes ügyészi engedély után élhet a hatóság. Ezt követően a kormányhivatal munkatársainak joguk van bemenni és a bizonyítékokat lefoglalni. Ilyen jogosítványai más európai gyógyszerhatóságoknak is vannak.

Ami pedig az OGYI közigazgatási eljárását illeti, a javasolt zárt meghallgatás nem az eljárás alá vont személyre vonatkozna, hanem többek között azokra az orvosokra, gyógyszerészekre és betegekre, akiket tanúként hallgatnának meg.

A hivatal egyébként közel sem eszköztelen, hiszen szinte nyomozati jogkörrel rendelkezik. Amennyiben eljárása során az intézeti vizsgálat lefolytatói úgy érzik, hogy a tanút tisztességtelenül befolyásolják, feljelentést tehet. Rendelkezik tehát jogi eszközzel ahhoz, hogy elejét vegye illetve megakadályozza az események ilyetén fordulatát. A „jogtiszta” módszer alkalmazása egyúttal megakadályozza, hogy az OGYI-ra akár a gyanú árnyéka is vetődjék, mondván: ki tudja mi történt azon a meghallgatáson, ahol kizárólag a hatóság és a tanú volt jelen.

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés