hirdetés
hirdetés

Az étrend-kiegészítők valós összetételét az engedélyeztetési eljárásban nem ellenőrzik

Védjegy a piacgyilkosok ellen

Az étrend-kiegészítőknél sokszor nem csak a bizonyítékokon alapuló kutatások hiányoznak, hanem a termékfelelősség, a kontrollmechanizmusok, így a biztonság is. Az etikátlan cégek ellen lép fel a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete. 

Sokféle visszásság rombolja az étrend-kiegészítők piacát, amelyekről október 1-i, „Garancia lehet-e a védjegy – Fókuszban az étrend-kiegészítők” elnevezésű konferencián számoltak be a szakemberek. Ezek közül a legtöbb problémát az okozza, hogy az étrend-kiegészítők valós összetételét az engedélyeztetési eljárásban nem ellenőrzik. Bár hatóságként jár el az ügyekben az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), ám csak a gyártó által beadott, az adott termékre vonatkozó hatóanyag-listát vizsgálja, azt nem, hogy az abban foglaltak fedik-e a valóságot. Igaz, hiába is vetnék alá laboratóriumi teszteknek a terméket, hiszen az étrend-kiegészítők esetében nincsenek írott szabályai a hatóanyag tartalom határainak, így ugyanazt az összetevőt akár háromszoros mennyiségben tartalmazhatja a különböző gyártók portékája.

Szigorodó Btk. – szabadságvesztés is kiszabható

Így vélhetően hatóanyaghatár-lista hiányában hiába szigorodott júliustól a Büntető Törvénykönyv (Btk.), amely szabadságvesztéssel sújtja a nem engedélyezett hatóanyagú szerek kereskedelmét – mondta előadásában többek között dr. Zalai Péter, egészségügyi szakjogász, aki többek között arra hívta is fel a figyelmet, hogy a 2004-es európai uniós jogharmonizációt követően előfordulhat, hogy ugyanaz a termék, az egyik tagállamban étrend-kiegészítőként, egy másikban viszont gyógyszerként kerül forgalomba. Míg előbbiek esetében a szabályozás csupán bejelentési kötelezettséget ír elő, utóbbiaknál szigorú előzetes engedélyeztetési eljárást rendel. Ugyanígy markáns eltérések tapasztalhatóak a termékek marketingjében. Míg az étrend-kiegészítők reklámjának alig szabnak határokat, ugyanez a receptköteles szerek esetében szorosan regulázott. Emellett utóbbiakat még különadókkal is terhelik, amely plusz költségek a táplálék-kiegészítőknél nem jelentkeznek.

Szűk a határmezsgye az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek deffiniciójában, amely sok esetben jogvitákra ad okot az egyes készítmények piacra kerülésekor – hívta fel a figyelmet a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda szakjogásza. Az étrend-kiegészítő olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat, vitaminokat, ásványi-, vagy egyéb, élettani hatással rendelkező anyagokat, a gyógyszer pedig farmakológiai, immunológiai, metabolikus hatással bír az élettani funkciókra. Amennyiben a termék besorolása kétséges, a szigorúbb gyógyszerszabályozás vonatkozik rá – derül ki a vitás esetekben hozott uniós és hazai bírósági döntésekből egyaránt.

Illúzió a tisztuló piac?

Potenciális veszélyekre hívták fel a figyelmet már hat évvel ezelőtt is a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének munkatársai, amelyek többek között az étrend-kiegészítők hatóanyagtartalmának szabályozatlanságából erednek. Dr. Csupor Dezső több kutatásukat is bemutatva arra figyelmeztetett, korábbi felhívásaik ellenére még mindig nem sikerült meghatározni az illetékes hatóságok jogköreit, és nincs megfelelő minőségellenőrzés, így rossz nívójú termékek is vannak a piacon, amelyek fogyasztása egészségkárosító. A legnépszerűbb, ugyanakkor a legtöbbször hamisított, étrend-kiegészítőként forgalmazott szerek a potencianövelő pirulák és a fogyasztótabletták.

Az elmúlt három évben 13, a férfiak szexuális teljesítményét fokozó szert vizsgáltak az Intézetben, nyolc hamisnak bizonyult. A semmiféle hatással nem bíró készítmény mellett olyat is találtak, amely 140 milligrammnyit tartalmazott olyan hatóanyagból, amelyből a megengedett legnagyobb dózis 100 mg. Mivel a vizsgálat idejében még nem élt a Zalai Péter által említett, azóta hatályba lépett Btk. passzus, így a forgalmazók csekélyke szabálysértési bírsággal úszták meg az eljárásokat, amelyet néhány doboznyi potencianövelő árából behoztak. Ezen szerek egy része még ma is elérhető az Interneten – mondta Csupor Dezső. Nem hozott sokkal kedvezőbb eredményt a fogyasztószerek vizsgálata sem, ahol többek között magas vérnyomást, álmatlanságot, szívdobogást okozott az egyik termék, amely növényi kivonatok helyett gyógyszer-hatóanyagot tartalmazott. A gyártók egyébként elmés trükkökkel is igyekeznek meggyőzni a fogyni vágyókat saját készítményük hatásosságáról, így például egy fogyást ígérő tablettát egy jó nevű labor ajánlásával kínáltak, igaz, a szakvélemény arról szólt, milyen növényvédő szereket nem tartalmaz a pirula.

Nem garantált az sem, hogy az engedélyezésre beadott étrend-kiegészítő ugyanaz marad, az után is, hogy a boltok polcaira kerül – folytatta a kutató. Ugyanis hiába ad be a gyártó mintát bevizsgálásra, annak egyezőségét a későbbiekben már nem ellenőrzik. Így akár gyógyszer-hatóanyagot tartalmazó szerek is forgalomban lehetnek anélkül, hogy tanúsítványukban ez szerepelne. Ez nem fikció, hanem tény – tette hozzá. A szigorú hatósági ellenőrzések leginkább arra irányulnak, feltüntetik-e az árakat a dobozokon, arra nem, mit tartalmaz valójában a készítmény.

A Farmakognóziai Intézet az elmúlt években ötven terméket vizsgált, ebből huszonkettőt valamilyen visszaélés miatt bejelentett, ezek közül tizenöt esetben betiltották a forgalmazást, hat készítményről pedig folyamatban van a döntés.  Bár a Btk. szigorítása jó irányba mutat a hamisított szerek kapcsán, a Szegedi Egyetem kutatói további jogszabály változtatást sürgetnek az étrend-kiegészítők engedélyeztetésének folyamatában, azok ellenőrzésében.

Valamivel jobbnak látta a helyzetet a hallgatóság soraiban ülő Schreiberné Molnár Erzsébet, az OÉTI főigazgató helyettese, bár azt Csupor Dezső előadására reflektálva elismerte, hogy a notifikációs rendszernek vannak hiányosságai, így az Intézet is a jogszabályok szigorítását szorgalmazza, erről már meg is kezdődtek a tárgyalások. Felhívta a figyelmet az OÉTI által vezetett korrekt nyilvántartásra, amely nem csak a bejelentett készítményeket lajstromozza, da azok listáját is közli, amelyeket határozattal kitiltottak a forgalomból, így a fogyasztó tájékozódni tud arról a termékről, amelyet meg kíván vásárolni.

Van fizetőképes kereslet

Árbevételi szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy egy cég a szűkülő és szigorodó gyógyszerek, vagy a szabadon árusítható étrend-kiegészítők között jelenhet meg termékével – derült ki dr. Csépe Andrea, a GfK ügyfélkapcsolati vezetőjének beszámolójából.  Szeptemberi felmérésük ugyanis rámutat, a magyarok 65 százaléka úgy véli, érdemes tennie egészsége megőrzéséért, s mind többet szeretne tudni ennek módjáról. 

Az egészség-fogyasztás szempontjából nyolc csoportba sorolt magyarok közül a legfelső három kategóriába tartozó felső plusz (a lakosság 9 százaléka), felső klasszik (a lakosság 7 százaléka) és a befutott értelmiség (a lakosság 21 százaléka) a prevenció érdekében hajlandó, és tud is többet költeni. Érdemes azonban figyelni arra is, hogy a legnépesebb tábor bár magas jövedelemmel rendelkezik, s nyitott az innovációra, ám nem hisz a tudományos orvoslásban, inkább az alternatív gyógymódok felé nyitott.

Növekvő tendencia figyelhető meg az étrend-kiegészítők vásárlásában. A GfK háztartáspanel adatai szerint a korábbi évekhez viszonyítva két évvel ezelőtt tapasztalható kiugrást követően tavaly már 22 milliárd forintot költöttünk ilyen termékekre, az idei, első féléves költés pedig meghaladta a 13 milliárd forintot, ami további emelkedést jelez az elemző szerint.

A gyógyszertárakban és a szupermarketekben forgalmazott táplálék-kiegészítők árában nincs eltérés, azonban az ügynökhálózatokban vagy az Interneten forgalmazott termékek esetében akár háromszoros árkülönbség is tapasztalható. Mint azt Csépe Andrea megállapította, nagy és potenciális piac áll a gyártók és forgalmazók rendelkezésére, azonban a fogyasztó útvesztőben jár az étrend-kiegészítők, fitoterápiás- és gyógyhatású készítmények erdejében, így őt mindenképpen segíteni, oktatni, edukálni kell.

A beteg mindent bevesz

A betegek nyolcvan százaléka az orvos által rendelt patikaszerek mellett étrend-kiegészítőket, vitaminokat, homeopatikus szereket szed, amelyek befolyásolják, esetenként rontják a receptköteles orvosságok hatásait – számolt be előadásában kutatási eredményekre hivatkozva dr. Botz Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének és Klinikai Központi Gyógyszertárának igazgatója. Vizsgálatok szerint a betegek 14-16 százalékánál tárható fel klinikailag jelentős kölcsönhatás a gyógyszer és az étrend-kiegészítő között. Sok esetben számottevően torzítja a terápiát a beszedett termék, míg a páciensek három százalékánál potenciálisan súlyos interakciók is felléphetnek a különféle szerek miatt.

Míg a gyógyszerek gyártói számon kérhetőek, kártérítési felelősségük hibás termék esetén egyértelmű, addig az étrend-kiegészítőknél sokszor nem csak a bizonyítékokon alapuló kutatások hiányoznak, hanem a termékfelelősség, a kontrollmechanizmusok, így a biztonság is. A betegekre számtalan, olykor tudományosan megalapozatlan információ zúdul, ami rontja a gyógyításba vetett hitet, és felesleges kiadásokat generál mind az egyén, mind pedig a társadalom számára.

Olyan adatbázis felállítására volna szükség, ahol alapinformációkat elérhetnek el az orvosok az informatikai rendszerben is használható kóddal ellátott étrend-kiegészítőkről. Ehhez elsőként az összetevők nevezéktanát is tisztázni, egységesíteni kellene Botz Lajos szerint, aki azonban hozzátette azt is, ez olykor még a gyógyszer-hatóanyagok esetében is eltérő. A hivatalos medicina az étrend-kiegészítőkben felelhető összetevők egy részét nem is ismeri. Emiatt, valamint az alkotóelemek feltüntetésének hiányában a gyógyszer-kölcsönhatásokat is nehéz prognosztizálni. A tradicionális nyugati orvoslás gyakorlóinak fel kell figyelniük arra, hogy az emberek elfordulnak a klasszikus gyógyítástól – utalt a GfK felmérésében is megfogalmazódó, erősödő trendre a főigazgató, aki szerint mihamarább és megnyugtatóan rendezni kellene a hivatalos és az alternatív gyógyászat viszonyát a betegek érdekében.

Etikus magatartásért küzd a szakmai szervezet, a MÉKISZ

A legnagyobb gond, hogy a termékek minőségének biztosításra a jelenlegi notifikációs és a piacfelügyeleti rendszer nem alkalmas, a folyamatos minőségellenőrzése megoldatlan – a piacgyilkos cégek etikátlan magatartására próbál „választ” adni a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ) azzal, hogy létrehoz egy védjegyet – amely a forgalmazó kérésére a közeljövőben felkerülhet a termékekre. Dr. Horányi Tamás, a szervezet alelnöke szerint az ellenőrzés alá vont étrend-kiegészítők vizsgálatakor a különféle hatóságok – Gazdasági Versenyhivatal (GVH), Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság – nem a termék minőségét, inkább annak reklámját, kommunikációját vizsgálja, rendszeres hatósági audit nincs.

Mivel egyelőre nem látszik törekvés a hatósági ellenőrzés szigorodására, ezért a MÉKISZ – mely ma 56 tagvállalatot tömörít és a forgalom több mint 50 százalékát tudja magáénak – úgy döntött, hogy védjegyet alapít a kiváló minőségű és megbízható, tanúsított étrend-kiegészítőknek. A „MÉKISZ Tanúsított Minőség” védjeggyel ellátott termékek minősége és megbízhatósága az azonos vagy hasonló termékek kínálatában lényegesen jobban garantált – ez az, amit az akkreditál eljárási folyamat alapján ígér a szervezet a fogyasztók fel. A védjegy megszerzésének költsége két összegből adódik össze, a nevezési-és a védjegyhasználati díjból.

Nevezési díj:

  • Az adott cég első terméke esetében 60.000 Ft/termék
  • Az adott cég 2-5 terméke esetén 55.000 Ft/termék  
  • Az adott cég 6-10 terméke esetén 50.000 Ft/termék
  • Az adott cég 11 és e fölötti terméke esetén 45.000 Ft/termék
  • Együttes benyújtás esetén termékenként: 40.000 Ft/termék

Védjegyhasználati díj:

  • A védjegyhasználati díj az első évre megegyezik a nettó árbevétellel arányos védjegyhasználati díj első kategória szerinti legkisebb összegével.
  • A védjegyhasználati díj összege az első évet követően, a védjegyet viselő termék forgalmazásából származót nettó árbevétel alapján, árbevételi kategóriánként:

– 100 millió Ft árbevételig az adott termékre jutó nettó árbevétel 2 ezreléke, de minimum 80.000 Ft és maximum 150.000 Ft

– 100 millió-Ft-500 millió Ft árbevételig az adott termékre jutó nettó árbevétel 1,5 ezreléke, de maximum 500.000 Ft

– 500 millió-Ft 1 milliárd  Ft árbevételig az adott termékre jutó nettó árbevétel 1 ezreléke, de maximum 750.000 Ft

–1 milliárd Ft árbevétel felett az adott termékre jutó nettó árbevétel 0,75 ezreléke, de maximum 1.250.000 Ft.

A MÉKISZ különféle díjkedvezményeket is kínál a fogyasztók bizalmát erősítő védjegyhasználók számára. Pillanatnyilag 4 termék akkreditációja zajlott le, de folyamatban van több étrend-kiegészítő termék minősítése is. MÉKISZ védjeggyel tanúsított termékek: a Béres Egészségtár Porcerő Forte-, a Béres Egészségtár Szemerő Forte-, a BioCo vízzel elegyedő Q10 kapszula és az Innovita Tőzegáfonya Forte tabletta. A fogyasztó bizalmát az ezzel a védjeggyel ellátott termékekkel szemben az is erősítheti, hogy azok vizsgálatát egy független laboratórium nem csak egy alkalommal, hanem folyamatosan, szúrópróbaszerűen végz

Mindenki másképp csinálja!

Önkéntes Egészségpénztárak 
Az önkéntes egészségbiztosító pénztárak összes kiadásainak, mintegy 55 milliárd forintnak a legnagyobb részét, 31 milliárdot gyógyszerre fordítják a tagok, a fennmaradó pénzt szolgáltatásokra és termékekre költik el – adott áttekintést a konferencián Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Az egyéni befizetések 1998 óta egyenletesen növekvő üteműek, nagyobb kiugrás az egészségpénztári befizetésekben 2002-2003-ban történt. A kifizetések az elmúlt négy évben rendre meghaladják a befizetett tagdíjak mértékét, a kamatoknak és a kedvezményeknek köszönhetően.  Egészségpénztári kártyával kizárólag az OGYI, vagy az OÉTI hatósági engedélyével rendelkező termékek vásárolhatóak, tavaly a gluténmentes élelmiszerek csoportjával bővült a kör. A számlára igénybe vehető termékek és szolgáltatások listáját jogszabályban határozzák meg, az önkéntes pénztárakról szóló törvényért a Nemzetgazdasági Minisztérium felel, Lehoczky László azonban hozzátette, az egészségügyért felelős tárca szakvéleményét kikéri az NGM a lajstrom összeállításában

Míg a MÉKISZ alelnöke éppen a bizalmi index javulását reméli az új védjegytől, addig dr. Gyarkai Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának vezetője éppen azt hangsúlyozta, bár a fogyasztó általában minőséget társít a védjegyhez, az általuk végzett vizsgálatok szerint ezek a jelzések nem feltétlenül igazolják ezt a vélelmet. A védjegyekről szólva elmondta, egy új tanúsító rendszer bevezetése nagy körültekintést igényel, a védjegy csak lehetőség és nem biztosíték. Számolni kell azzal is, hogy csekély kommunikációra, csekély válasz érkezik a fogyasztók felől. Nagy haszonhoz nagy befektetés szükséges.

Korábban gyógyszerért a gyógyszertárba, élelmiszerért az élelmiszerboltba, a prevenciót, egészségmegőrzést segítő készítményekért a drogériába jártak a vevők. Mára azonban a kiskereskedelmi modell átalakult Görgeyné Bokor Rita, a DM Kft. gyógy-reform kategória szortiment menedzsere szerint az uniós csatlakozásunkat követően a gyógyszertárak drogériává váltak, míg a drogériák élelmiszerüzletté silányultak. Gyógyszert és gyógyterméket egyaránt forgalmaz az üzletlánc, ám úgy tűnik, a szabadpolcos áruk forgalma jobb. A vásárlók leginkább az ellenőrzött, és saját fejlesztésű étrend-kiegészítőkért térnek be a boltokba. Saját üzleteikben 419 féle gyógytermék kapható, ezek 20 százaléka folyamatosan cserélődik. Hatóanyag-tartalomban, ajánlott adagolásban, árban egyaránt nagy eltérések vannak az azonos – például a most legkeresettebbnek számító kurkumából készülő – termékek között.  

Orvosság online

Az internetes közösségi oldalaké a jövő – állapította meg kutatásaik összesítésének tükrében Vásárhelyi Orsolya, a Maven Seven Network Research Plc. elemzője. A social media platformok feltérképezésekor megállapították, hogy egy-egy gyógyszer megítélésében döntő szerep jut az ezeken a felületeken megszólaló, publikáló orvosoknak, tanácsadóknak. Az általuk negatívan megítélt készítmények, étrend-kiegészítők esetében csökkent a vásárlások száma, ami azt jelzi, a fogyasztóknak számít a szakemberek véleménye.

Az online térben jelenlévő termékekről sokat beszélnek a fogyasztók, az itt futó kampányokkal 70-100 millió ember érhető el. Az amerikai felnőttek hatvan százaléka már itt keres választ a wellness és egészség témakörében. Vásárhelyi Orsolya úgy vélte, hazánkban is itt lehet majd a legnagyobb hatást gyakorolni a fogyasztókra, a tematikus témákra, és hozzáértő szakemberre épített termékajánlókkal. (Erről bővebben itt olvashatnak)

A büntetés visszatartó erejéről

Sem az étrend-kiegészítők minőségét, sem azok hatékonyságát nem vizsgálja a GVH, kizárólag a termékek reklámját és kommunikációját tartják szem előtt a hatósági eljárásban – számolt be a konferencia résztvevőinek dr. Udvardy Anita, a GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vezető helyettese. A gyártó, vagy forgalmazó nem tulajdoníthat gyógyhatást a kínált terméknek, és egészségre ható állítást sem fogalmazhat meg a promóciójában. A GVH könyörtelenül büntet a plusz kilók gyors elvesztését, karcsúsodást ígérő reklámokért is, sem a súlycsökkenés ütemére, sem annak mértékére nem tehet utalást a forgalmazó. A hatóság döntéseiben azt is szem előtt tartja, hogy a gyógyulni, vagy fogyni akaró fogyasztót hiszékenyebbé teszi a vágyott cél elérése. A Hivatalhoz érkező bejelentések többségét egymással konkuráló vállalatok teszik, de a hatóság panaszokat is kivizsgál, igaz, ezek esetében a panasztevőnek nincs lehetősége fellebbezésre a megszülető döntéssel szemben. Eljárást saját észlelés alapján is indíthat a GVH, a vizsgálatok között ez jellemző a legkevésbé. Ebben az évben gyógyhatást, vagy egészségre ható hatást ígérő étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban hét versenyfelügyeleti eljárás indult, két esetben döntés született. Az eddig kiszabott legmagasabb büntetés 25 millió forint volt.

Az eőadásokért kattintson ide, a letöltéshez regisztrálni kell portálunkon! 

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés