hirdetés
hirdetés

Változásokra készülődik a gyógyszeripar

Az internetes gyógyszer-kereskedelem már a spájzban van, igaz, most még csak az USA-ban. De mintha az egyedi dobozazonosítóval már az unió is a váltásra készülődne.

hirdetés

Az ezredforduló óta 3,5 szörösére nőtt a gyógyszeripar árbevétele – 2016-ban elérte a 944 milliárd forintot –, részesedése a nemzeti össztermékből 1-ről 1,3-1,4 százalékra nőtt, hangzott el a Nézőpont Intézet közelmúltban megtartott konferenciáján. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének megbízásából készített felmérés szerint az iparág 18018 embernek ad munkát, döntő többségüket – 14 624 fő – a hazai cégek foglalkoztatják. Az alkalmazottak 12 százaléka kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. De nem csak ez bizonyítja, hogy a leginnovatívabb iparágról van szó – hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője –, tavaly kutatás-fejlesztésre 54,8 milliárd forintot fordítottak, és 37 új szabadalmat jelentettek be.

A hazai gyógyszer-nagykereskedelem európai ellátási színvonalat biztosít, akár rendkívüli helyzetek megoldására is képes, szögezte le Feller Antal. A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének alelnöke, a Hungaropharma vezérigazgatója példaként a tavaszi, budaörsi raktártüzet említette, amelyet annak ellenére nem követett hiány, hogy két-három havi készlet veszett el többféle készítményből. Mint ahogy nyilván az is szakmai, ellátási kihívás, hogy december 15-én a piac 12 százalékát birtokló egyik nagykereskedő (TEVA – A szerk. megjegyzése) beszünteti tevékenységét. Ami a finanszírozást illeti, a határidőn túli kintlevőségek a 2006 előtti szintre estek vissza, a kórházak esetében pedig a kiszámíthatóan érkező állami tőkeinjekció stabilizálja a helyzetet.

Tavaly 2308 közforgalmú, és 650 fiókpatika gondoskodott a lakosság ellátásáról. Éves forgalmuk a 2016-os mérlegbeszámolók szerint 650 milliárd forint, a gyógyszertári vállalkozások adózott eredménye 4 milliárddal nőtt, s tavaly elérte a 28 milliárd forintot, a saját tőke értéke pedig a 95 milliárdot, sorolta az adatokat a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Hankó Zoltán. Tovább csökkent a veszteséges vállalkozások száma, de még mindig 7 százalék fölött van, s bár emelkedtek a bérek – a havi bruttó átlagbér 227 ezer forint –, ez azonban még mindig a nemzetgazdasági átlag alatt van.

Az ágazat előtt álló egyik legnagyobb kihívás jelenleg a minden egyes gyógyszerdobozon megjelentetni kötelező egyedi azonosító rendszer bevezetése, amelynek uniós határideje 2019 februárja. A megvalósítás során egy-egy gyártósorra 100-120 millió forintot kell költeni, ami a kis- és közepes gyógyszercégek esetében 3-3,5, a nagyvállalatoknál körülbelül 16 milliárdos kiadást jelent, sorolta a MAGYOSZ elnöke, Greskovits Dávid. Mindezt úgy, hogy e ráfordítások nem növelik sem a foglalkoztatottak számát, sem a termelékenységet.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Komoly problémát okoz az „árlemorzsolódás”, amely folyamatosan nyomás alatt tartja a gyógyszergyártás önköltségének fix elemét. Ez pedig nem folytatható a végtelenségig, szögezte le a Richter vezérigazgatója. Az Európai Unióban és az Egyesült Államokban némileg eltérő jelenségek tapasztalhatók. Míg az unióban az árak szintje süllyedt igen mélyre, az USA-ban az árcsökkenés üteme ijesztő. Ez utóbbinak tudható be, hogy az amerikai generikus piacon nagy kitettséggel rendelkező cégek az elmúlt két évben komoly nyomás alá kerültek.

A MAGYOSZ elnökéhez hasonlóan, a Richter vezérigazgatója, Orbán Gábor is az egyedi azonosítót emelte ki, mint a termelékenység romlásának első számú okozóját. E rendszernek semmi értelme nincs – fejtette ki – abban az esetben, ha hosszú távon nem az internetes gyógyszer-kereskedelemben gondolkodunk. Az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekkel azonban jelenleg senki sem foglalkozik.

Az utóbbi mondatokra rímeltek Feller Antal szavai, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ egyik legnagyobb internetes kereskedő cége, az Amazon az USA 12 szövetségi államában kapott engedélyt gyógyszer-nagykereskedelemre. „Átalakulóban a szektor és erre nekünk is fel kell készülünk” – tette hozzá. S bár még az egyedi dobozazonosítás rendszere is bevezetésre vár, idén újabb két uniós rendelet jelent meg, amelyek egyike az orvostechnikai eszközök a másik pedig az in vitro orvostechnikai eszközök megjelölésének és nyomon követésének kötelezettségéről szól. Az előbbi bevezetésének határideje 2020. május 27., az utóbbié 2022. május 27.

A jövő feladatait illetően a nagykereskedők az étrend-kiegészítők új szabályozásának, új piacra jutási rendszerének kimunkálását szorgalmazzák, amely lehetővé tenné, hogy a fogyasztókhoz kizárólag megbízható minőségű termékek jussanak el. Szívesen vennék, ha fejlesztéseiket a szektorukat sújtó különadó – amely a forgalmazott, támogatott készítmények nagykereskedelmi árrésének 2,5 százaléka – terhére hajthatnák végre.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés