hirdetés
hirdetés

Cél a TOP5

Új stratégián dolgoznak az Irinyi-terv helyett

A generikus gyártókat Európa-szerte ugyanott szorítja a cipő: egyre alacsonyabbak az árak, túl hosszú az originálisak szabadalmi védettsége, s még a hamisítás elleni harcot is velük fizettetik meg.

hirdetés

Úgy tűnik, talonba kerül az iparfejlesztés Irinyi-terve, helyette az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) új stratégián dolgozik, amelynek fontos része foglalkozik a gyógyszeriparral, derült ki a Magyarországi Gyógyszergyártok Országos Szövetsége (MAGYOSZ) és a Portfolio közös iparági konferenciáján. Bár az ITM egészségiparral és egészséggazdasággal foglalkozó miniszteri biztosa, Lengyel Györgyi nem győzte hangsúlyozni, hogy ehhez még hiányzik a kormány jóváhagyása, fontos elemeket ismertetett a tárca elképzeléseiből.

A kiindulópont az a célkitűzés, hogy 2030-ra a lakosság életminőségét tekintve a kontinens TOP5 állama között legyen Magyarország, amihez viszont elengedhetetlen az innovatív, valamint a hozzáadott értéket itthon termelő cégek támogatása. 2018-ban versenyképességi fordulatra van szükség, hangsúlyozta a miniszteri biztos. Ennek jegyében átalakulóban vannak a munkaerővel szemben támasztott követelmények is, így a komplex problémamegoldás mellett egyre fontosabb szerephez jut a kognitív rugalmasság, az érzelmi intelligencia, valamint a kritikus gondolkodás.

A hazai gyógyszercégek tavaly 882,5 milliárd forint nettó árbevételt értek el, ennek döntő többségét – 745 milliárdot – export révén, miközben K+F-re a nemzetgazdasági átlag nyolcszorosát költötték. Az utóbbit illetően célként szerepel, hogy 2020-ra a GDP arányos kutatás-fejlesztési kiadás érje el az 1,8 százalékot, az iparág jelenleg 6 százalékos GDP részesedése a 8 százalékot, további 10 százalékkal nőjön az export, s az ágazat K+F tevékenységét a feldolgozóipari részesedésben stabilan 45 százalékon kell tartani. Ehhez azonban elengedhetetlen olyan pályázati rendszer kialakítása, amely figyelembe veszi a gyógyszeripari sajátosságokat, így például a projektek átfutási idejét, a K+F pályázatokban a személyi kiadásokat, a piaci bevezetést megelőző utolsó biológiai tesztelés, valamint az informatikai fejlesztések elszámolhatóságát. A szakmai utánpótlás biztosítása érdekében fel kell futtatni a duális képzést, míg a felsőfokú oktatásban erősíteni szükséges az ipari szemléletet.

Forrás: 123rf.com
Forrás: 123rf.com

Az iparág jelenlegi nagy kihívása a serializáció, a termékazonosító és nyomonkövető rendszer 2019. február 9-ei bevezetése. Ez a hazai gyógyszeripari kkv szektornak 3-3,5 milliárdos, a MAGYOSZ gyártással foglalkozó tagvállalatainak összesen 20 milliárd forintos kiadást jelent. A kormány érti az ezzel kapcsolatos iparági problémát, s mivel direkt támogatásról nem lehet szó, adócsomagban zajlik a gondolkodás, derült ki Lengyel Györgyi szavaiból. Az iparági adók, a K+F ráfordítások, esetleg a termelői beruházások amortizációjának leírása, vagy a szociális hozzájárulási adó kedvezménye jöhet szóba. E javaslatokat tartalmazza a közelmúltban elkészült, a gyógyszeripar helyzetét segítő kormány-előterjesztés harmadik változata, s amennyiben a Pénzügyminisztérium ősszel a kkv-k helyzetét segítő adócsomagban gondolkodik, szeretnék, ha a fenti javaslatok itt is helyet kapnának.

A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, Banai Péter Benő nem cáfolta, s nem is erősítette meg a fentieket, helyette az egészségi állapot javításának fontosságáról, az ellátórendszer mutatóiról – például az átlagos kórházi ápolási napról –, a humánerőforrás helyzetről, s a GDP arányos egészségügyi kiadásokról – ami Magyarországon 5,2 % kormányzati, s további 2,4 % magánforrásokból tevődik össze – szólt. Elismerte viszont, hogy a gazdasági versenyképesség és a munkaerő egészségi állapota között hosszabb távon nem lehet lényeges színvonalbeli különbség.

Az innováció és a digitalizáció fontosságát emelete ki előadásában a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja, a Nemzeti Közszolgáltati Egyetem kutató professzora. Csath Magdolna előadásából kiderült, hogy a nemzetközi versenyképességi rangsorokban Magyarország két helyet veszített az elmúlt egy évtizedben, míg Lengyelország 10 helyzet lépett előre, s a cseheknek is sikerült megőrizniük korábbi pozíciójukat. A magyar GDP részesedése a világ GDP-jéből – vásárlóerő paritáson – 1980-tól folyamatosan csökken: akkor 0,53, a 2017-es előrejelzés szerint viszont már csak 0,2 százalék. Ez többek között az alacsony K+F ráfordítással – 2016-ban a GDP 1,21 százaléka –, az innovatív cégek alacsony számával, s többek között azzal is magyarázható, hogy az exportált áruk között csökken az innovatív termékek aránya.

Hiba a generikus készítményeket kizárólag megtakarítási eszköznek tekinteni, ennél sokkal fontosabb, hogy javítják a gyógyszerre szorulók hozzáférését, fejtette ki Adrian Von den Hoven, a Medicines For Europe igazgatója. E termékek jelentőségét a számok is bizonyítják, hiszen részesedésük az európai piacon a jelenlegi 63 százalékról 2020-ra 70–75 százalékra nő az előrejelzések szerint. Ami a kihívásokat illeti, ebben sem szűkölködnek. Problémát okoz például a kormányok azon igyekezte, hogy minél lejjebb nyomják az árakat, s ez nem egyszer visszafelé sül el, gyógyszerhiányt okozva: Dániában, Portugáliában és Németországban is ez volt a rákgyógyszerekben mutatkozó hiány oka.

Megnehezíti a generikus gyártók helyzetét a kiegészítő oltalmi tanúsítvány (SPC = Supplementary Protection Certificate) intézménye, amely további öt évvel meghosszabbítja az originális készítmények szabadalmi védettségét. Mivel e rendszer eredményeként Európa büszkélkedhet a leghosszabb védelmi időszakkal, a generikus gyártás Indiába tolódik, mivel ott nem él ez a jogszabály, s az indiai cégek profitálnak e generikumok exportjából.

Nemcsak itthon, de a szomszédos országokban sem érinti túl jól a gyógyszergyárakat a serializáció, amely nálunk például – mint az Bogsch Erik, a Richter elnökének szavaiból kiderült – dobozonként 70 forintos többletköltséget jelent a cégeknek. Mint a lengyel és a cseh gyógyszer szövetségek képviselőinek szavaiból kiderült, a kormányok náluk sem ellentételezik e kiadást. Néhány, a végrehajtás alól felmentést kapott ország – Belgium, Görögország és Olaszország, ahol már működik valamiféle nyomonkövetéses rendszer – mellett, ha a kiadásokra való tekintettel fájó szívvel is, de minden uniós állam beáll a sorba, ellenkező esetben ugyanis kibukik a piacról, s akár behozhatatlan hátrányt szenvedhet a versenyben.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés