hirdetés
hirdetés
2022. július. 07., csütörtök - Appolónia.
hirdetés

Mit jelenthetnek a várható megszorítások a gyógyszeripar számára?

A Portfolio iparági forrásai hivatkozva azt mutatja be, hogy a szektor terhelésének további növelése mit okozhat a szereplőknek, az egész egészségügyi rendszernek, valamint a betegeknek.

hirdetés

Az év elején látott kormányzati kiköltekezés, az orosz-ukrán háború és a nyugati szankciók negatív hatásai, valamint az energiakrízis borítja már az idei költségvetést, az uniós források esetleges részleges vagy teljes elapadása pedig csak súlyosbítja a helyzetet.

Ezek fényében az egyik legérdekesebb kérdés, hogy mi lehet a hamarosan felálló új kormány étlapján, amikor a költségvetési kiigazító csomag tartalmát kell összeválogatnia. Az elmúlt napokban több erős indikáció érkezett arra vonatkozóan, hogy a csomag része lesz a különadók emelése, vagy új különadók alkalmazása.

A gyógyszeripar számára a 2022-es lesz a 20. év, amikor az árbevételükkel arányos extra adót fizetnek be a közös kasszába. A gyógyszerkassza egyensúlyát segítő különadó-befizetések (ezek között kell említeni a gyógyszergyártói és forgalmazói arányos visszafizetést, az orvoslátogatói díjakat, és a támogatás-volumen szerződéseket) tavaly már megközelítették a 100 milliárd forintot. Azt is érdemes felidézni, hogy a többi különadóval összevetve ez a legnagyobb tétel, amit a szektor képviselői nem tudnak továbbhárítani (lásd ezzel szemben: pénzügyi tranzakciós illeték, biztosítási adó), ezért nem is tud forgalmi típusú adónemként működni.

A gyártók egyedi piacon mozognak, hiszen kijelenthető, hogy – érthető módon, mivel emberéletek forognak kockán – a legszabályozottabb piacról beszélünk, elég csak az engedélyezés, a támogatásbefogadás, vagy az árak kérdésére gondolni. A szabályozott piac tulajdonságai miatt a különadók továbbhárítása a gyógyszerárakban nem opció az érintett cégek számára, a feszültséget pedig csak tovább fokozza a forint euróval szembeni gyengülése, amelyet szintén nem tud érvényesíteni a szektor.

Ezek alapján jól látható, hogy egy ilyen helyzetben az innovációvezérelt és profitorientált iparági szereplők kényszerhelyzetbe kerülnek, ha többletsarcot kapnak a nyakukba:

  • Az egyik lehetséges út, amit választhatnak a gyártók, hogy bizonyos termékeket kivonnak a magyar piacról, mert a különadó megemelése következtében már nem jön ki úgy a matek. Ez több csatornán is kedvezőtlen folyamatokat indíthat el Magyarországon. Például közvetlenül is lesz egy azonnali leépítési hatás, ami abból fakad, hogy megválik a cég azoktól a munkavállalóktól, akik az adott termék értékesítésében részt vettek. A termékkivonás következtében a gyógyszert használó betegek nem jutnak hozzá idehaza a kívánt készítményhez, legfeljebb helyettesítő termék formájában, ha van.
  • Az adóemelés a befektetői hangulatra is rámyomja a bélyegét. Amikor a nemzetközi cégcsoport a későbbi új befektetéseinek, illetve klinikai vizsgálatainak keres helyet, akkor hazánk természetes módon sorolódhat hátrébb. Ha kevesebb új klinikai vizsgálat érkezik Magyarországra, annak több másodkörös következménye is lehet: egyrészt így a magyar betegek nem jutnak kísérleti terápiákhoz, fontos esélytől eshetnek el, másrészt ezért számukra az állam fogja fizetni a meglévő gyógyszerekhez a hozzáférést, harmadrészt pedig a kutatásokkal járó plusz forrásoktól esnek el hazai egészségügyi intézmények és orvosok.
  • Amennyiben a nemzetközi anyacég profitelvárásai a különadóterhek emelése után sem változnak, akkor a kieső nyereséget a költségek racionalizálásával kell kompenzálni, ami többek között a magyarországi operációkban leépítéseket eredményezne.

A Portfolio szerint a költségvetés megborulását a kormány részben a különadók megemelésével előzné meg, amelyek mára szerves részei lettek a büdzsének és jelentőségük a bevételi oldalon megkerülhetetlen. Az ilyen adóemelések esetén nem árt azonban elgondolkodni, hogy milyen hatásokkal járhatnak azok az adott szektorra, milyen tovagyűrűző hatásai lehetnek, megérzik-e az emberek közvetlenül és mennyire egyeztethetőek össze az általános gazdaságpolitikai célokkal.

(forrás: Portfolio)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés