hirdetés
hirdetés

Miért kerül egy gyógyszer 68 millió forintba?

Az Index utánajárt, hogy a szürreális gyógyszerköltségek indokoltak-e, vagy csak a közmondásos gyógyszerlobbi kapzsiságát illusztrálják.

hirdetés

Hatalmas indulatokat keltett annak a hatéves nagybeteg kislánynak az esete, akinek állapotán talán javíthatna egy 68 millió forintba kerülő gyógyszer, de a szakemberek megítélése szerint a gyógyulás esélye olyan csekély, hogy nem éri meg a hatalmas költségeket. Az ügy kapcsán az Index a gyógyszerárak nyomába eredt.

A gyógyszerkutatás valóban eszméletlenül sokba kerül, de hogy pontosan mennyibe, azt képtelenség tisztán látni. Az elérhető becslések között ugyanis nagyságrendi különbségek is lehetnek, attól függően, hogy az adott tanulmány éppen melyik szereplő szája íze szerint íródott. Nem nehéz belátni, hogy a gyógyszeripar a költségek eltúlzásában érdekelt, míg a Big Pharmában kényszeresen a Sátánt látni és láttatni igyekvő (általában ugyancsak profitorientált) ellenoldal pedig csökkenteni szeretné az árról alkotott elképzeléseket.

A költségek megértéséhez mindenképpen szükséges egy lépést hátrébb lépnünk, és áttekintenünk a gyógyszerfejlesztés folyamatát. Az első lépés a felfedező fázis. Mielőtt rátalálnának a kutatók egy betegséget gyógyító vagy legalábbis kezelő új vegyületre, mínusz egyedik lépésként fel kell tárniuk a kór molekuláris okait. Ezután rendszerint temérdek gyógyszerjelölt molekulát kipróbálnak, míg kiválasztják azt a néhányat, amelyek reménnyel kecsegtetnek. Ez a szakasz igényli a legtöbb időt, rendszerint mégis eredménytelenül zárul. A gyógymód megtalálása közben elköltött pénz és idő valójában nem is becsülhető meg, hiszen a kísérletek néhány évtől a végtelenségig tarthatnak. Eközben az elköltött milliárdoknak csak a részvényesek türelme és pénztárcája szabhat határt. Ritka esetekben előfordul, hogy ennél jóval kisebb összegből sikerül egy kutatóintézeti spinoff cégnek kifejlesztenie egy ígéretes hatóanyagot, de a legtöbb és leggyakrabban használt gyógyszer nem ilyen.

Jelenleg nagyjából 7000 gyógyszerjelölt molekulát fejlesztenek a világon. A tudományos ismeretek bővülésének hála, korábban elképzelhetetlen irányokban (genetikai, nanotechnológiai téren) is folyik fejlesztés. A legmodernebb módszerek alkalmazása azonban a költségeket is megemeli, így a high-end gyógyszerek kifejlesztése hosszadalmas és egyre költségesebb folyamat – mondja Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója.

Ha a laboratóriumi kutatás sikerrel jár, és a gyógyszerkutatók fel tudnak mutatni olyan molekulákat, amelyek a Petri-csészében úszkáló sejtkultúrákban, illetve a számítógépes szimuláció során hatékonynak mutatkoztak, akkor jön a kutatás következő szakasza, a kipróbálás. Ezt a folyamatot minden országban szigorú jogszabályok veszik körül, hiszen számos tragédiával végződő eset fordult elő a múltban, amikor a nem megfelelően tesztelt gyógyszerek mérgezőnek bizonyultak, illetve súlyos mellékhatásokat okoztak. Márpedig - gondolkodnak a gyógyszerügyi hatóságok - ha nem lennének kötelező keretei a hatóanyagteszteknek, akkor a gyógyszercégek ott spórolnának időt és költséget rajtuk, ahol csak tudnak.

A klinikai tesztek költségei rendkívül változatosak lehetnek, de fázisonként ritkán úszhatók meg 100 millió dollárnál kevesebből - a felső határ pedig a csillagos ég. Mindezt úgy, hogy a klinikai fázisba lépő hatóanyagok mindössze 10 százaléka jut el a következő, engedélyezési szakaszig.

Nagyjából csak minden 5-10 ezredik molekula jut el a kutatások kezdetétől az engedélyezésig. Márpedig a piacra jutó készítményeknek kell finanszírozniuk az összes többit is – érvel Holchacker Péter, aki jelezte, hogy egy-egy konkrét készítmény fejlesztési költsége üzleti titok, de általánosságban elmondta, hogy egy modern gyógyszer kifejlesztése alsó hangon egymilliárd dollárba kerül, ez azonban, tekintve, hogy egyre célzottabb és specializáltabb fejlesztések zajlanak, akár lényegesen több is lehet.

Az innovatív gyógyszerek kutatás-fejlesztése egy meglehetősen hosszú, idő és költségigényes folyamat. Az első vizsgálatoktól kezdődően átlagosan 12-13 évig tart, amíg egy gyógyszer eljut a betegekhez. De sok esetben ez az idő még hosszabb is lehet. A meningitis B elleni vakcinánk kifejlesztése több mint 20 évig tartott – mondja Iglódi-Csató Judit, a GSK kommunikációs igazgatója. "Átlagosan egy hatóanyag, molekula kifejlesztése 1,926 milliárd euróba kerül (2016-os adat). Elmondható, hogy 10 ezer hatóanyag közül 1-2 jut át minden fázison és válik piacképes gyógyszer alapanyaggá. Mindez pedig egy gyógyszer piacra kerülése költségeinek csupán egy része."

Egy kisebb cégnek az emberkísérletek sikere szó szerint élet-halál kérdése lehet, hiszen ha a hatóanyaguk (amely rendszerint az egyetlen általuk kifejlesztett molekula) elbukik a teszteken, akkor ezzel mindent elveszthetnek, és rendszerint csődbe is mennek. Ez a veszély olyan valós, hogy nagyon ritkán merik a független gyógyszercégek egyedül klinikai tesztre vinni a molekulájukat. Inkább még előtte eladják egy nagy cégnek, ami elég tőkeerős ahhoz, hogy bevállalja a kockázatot. 1998 és 2014 között 123 Alzheimer-kór-, 96 melanóma- és 167 tüdőrákellenes szer lépett be a klinikai tesztelés szakaszába, de közülük csak négy, hét, illetve tíz készítmény kapott végül engedélyt.
 
2017-ben az európai gyógyszercégek szövetsége (European Federation of Pharmaceutical Industries and Assosiations) tagvállalatai összesen 35,2 milliárd eurót fektettek kutatás-fejlesztésbe Európában. Magyarországon ez az érték 178 millió euró volt 2016-ban. Az ágazat az Unióban közvetlenül közel 750 000 embernek ad munkát, indirekt módon pedig további három-négyszeres foglalkoztatottságot generál. 2017-ben Európában ez 115 milliárd eurós nagyságrendet jelentett. A GSK-nál több mint 11 ezer kollégánk dolgozik új termékeink kifejlesztésén. 2017-ben világszerte összesen 4,4 milliárd eurót költöttünk kutatás-fejlesztésre – fejtette ki Iglódi-Csató Judit.

Azt nem tudni, hogy a cégek az egyes piacokon milyen árképzési politikát alkalmaznak, és a ritka betegségek elleni szerek fajlagosan sokkal magasabb fejlesztési költségeit milyen arányban hárítják át a jobban fogyó készítményekre. Végképp nem lehet semmit mondani ezen számok alapján a hatéves Noémi egyedi esetére vonatkozóan. Azt azonban kijelenthetjük - a kérdés morális vetületeitől függetlenül -, hogy a 68 millió forintos (245 ezer dolláros) ár a több milliárd dolláros fejlesztési költségek ismeretében, nem feltétlenül elrugaszkodott a valóságtól.

Az árat minden esetben az orvosi piaci igények döntik el. Meghatározó szerepe van ebben annak, hogy az adott készítmény a már piacon lévő termékekhez képest milyen terápiás hozzáadott értékkel bír. Általában elmondható, hogy azon betegségek esetében, amelyeknél nincs elterjedt és hatékony terápiás megoldás (például az onkológiai, az immunológiai vagy a ritka betegségek esetén), magasabb árat lehet érvényesíteni – fejtette ki a lapnak egy névtelenséget kérő gyógyszeripari forrás.

(forrás: Index)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés