hirdetés
hirdetés

Megfontolja a minisztérium az iparág kéréseit

A Magyosz több kérését is figyelembe vettük, megfontolásra javasoljuk a kormánynak az iparági és egyéb adók, a kutatás-fejlesztési ráfordítások jóváírásának további lehetőségeit, a termelői beruházások amortizációjának leírhatóságát is – mondta a Világgazdaságnak Lengyel Györgyi, aki októbertől az Innovációs és Technológiai Minisztérium egészségipar fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa.

hirdetés

Az új kormányzati struktúrában miniszteri biztosként felel a hazai egészségiparért. Mely területek vannak a fókuszban?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Magyarország kedvező adottságaira, versenyképességi előnyeire építve négy kiemelt iparág fejlesztését tűzte ki célul: az építésgazdaságét, az élelmiszeriparét, a kreatív iparét és az egészségiparét. Átfogó egészségipari stratégia kidolgozására kértek fel. A gyógyszeripartól a gyógynövényiparig, az orvosiberendezés- és eszközgyártáson, a biotechnológián át a termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosításáig, számtalan terület tartozik az egészségiparhoz. Az orvostechnológiai ágazat nagy része hazai tulajdonban van, ezért is szeretnénk elérni, hogy a magyarországi piaci értékesítés 2020-ig a jelenlegi 18-ról 30 százalékra emelkedjen. A 2018–2020 közötti időszakra felmértük a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer szükségletét, orvostechnológiai eszközezöktől, hogy az ágazati szereplők fel tudjanak készülni az egészségügyi intézmények eszközbeszerzési tendereire. Fontos ismernünk a hazai gyártók kínálatát, fejlesztéseit, piacra vihető termékeit, célunk, hogy összehozzuk a keresletet a kínálattal. A kórházak eszközbeszerzési tenderein az alacsonyabb árak miatt ma még gyakran előnyt élveznek a Távol-Keletről érkező termékek. A gyógyszeripar területén is van kormányzati feladatunk. A legfontosabb, hogy a jelenlegi hatszázalékos részesedését a GDP-ből 2020-ig nyolc százalékra tudjuk növelni. A gyógyszeripar jól teljesít, minden második doboz gyógyszer hazai gyártótól kerül ki. Az ágazat tavaly 882 milliárd forint nettó árbevételt ért el, amelynek a 80 százaléka exportból származott, ezért ezt a potenciált kamatoztatva az exportteljesítményt a következő két évben további 10 százalékkal emelnénk. Mindezek mellett a központi költségvetési forrásokból megvalósuló szegedi beruházások tudománypolitikai koordinációja is a portfólióm része.

A szegedi projekt pontosan mit tartalmaz?

A célunk az, hogy a Science Parkban a szegedi lézerközpontként emlegetett ELI-ALPS kutatási infrastruktúrájához kapcsolódóan egy európai szempontból is jelentős tudományos-innovációs központ jöjjön létre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tudásbázisára épülve. Az SZTE együttműködésével a kutatás-fejlesztésben és az innovációban élenjáró vállalkozások települhetnek ide, kialakítva ezzel azt az ökoszisztémát, szellemi, alkotó, innovatív környezetet, amely a kölcsönös előnyökre alapozva erősíti a résztvevők gazdaságélénkítő szerepét. Az egyetem és a tudományos központok számos területen biztosítják a folyamatosan frissülő tudást és a munkavállalókat, így kapcsolódhat össze regionális szinten is a vállalkozási potenciál és a K+F-igény. Tehát a cél az, hogy minél több kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel foglalkozó vállalkozás települjön ebbe a tudásrégióba, az ELI európai kutatási infrastruktúra közvetlen fizikai környezetébe, kialakítva a campus jellegű működést. A fejlesztendő terület körülbelül nyolcvan hektár, a rendezésére 1,75 milliárd, az inkubátorházra 500 millió forintot biztosít a kormány. Ezenkívül további szegedi projektek, például az integrált „fejközpont”, az infektológiai klinika és az élettudományi tömb előkészítése is az én feladatom.

Mire számíthat a gyógyszeripar 2019-ben? Teljesíthetik a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) kéréseit, azaz mérséklődnek a gyógyszergyártók adóterhei?

Elkészült a hazai gyógyszeripar és az orvosi biotechnológiai ipar növekedését biztosító előterjesztés-tervezet, társadalmi egyeztetési szakaszban van. A tervezet célja a termékalapú, innovatív fejlesztések, a kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése, az exporttámogatási rendszer fejlesztése, valamint a közbeszerzési és pályázati eljárások szempontrendszerének felülvizsgálata. A jövő év februárjától életbe lépő szerializáció összesen 20 milliárd forintos terhet jelent a hazai gyógyszercégeknek, ezért az előkészítéskor például a Magyosz több kérését is figyelembe vettük. Megvizsgáltuk és a kormánynak megfontolásra javasoljuk többek között az iparági és egyéb adók, a K+F-ráfordítások jóváírásának további lehetőségeit, a termelői beruházások amortizációjának leírhatóságát is.

A teljes interjút a Világgazdaság közli.

(forrás: Világgazdaság)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés