hirdetés
hirdetés
2023. február. 02., csütörtök - Karolina, Aida.
hirdetés

Digitalizáció és gyógyszeripar

Eljárt az idő a hagyományos terápiák fölött

A gyógyszeripar jelenleg abban a sorsdöntő pillanatban van, amikor az egészségügyi ellátás hagyományos modelljei – köztük gyógyszerek, terápiák – idejétmúlttá váltak – hangzott el a 3. Digital Health Summit konferencián.

hirdetés

A világon keletkező összes adat harmada az egészségügyhöz kapcsolódik. Ezen a területen tehát hihetetlen az információbőség, amit viszont egyelőre nem használunk ki elég hatékonyan. Ezzel a mennyiséggel kezdeni lehet, sőt kell is valamit.

A gyógyszeripar jelenleg abban a sorsdöntő pillanatban van, amikor az egészségügyi ellátás hagyományos modelljei köztük gyógyszerek, terápiák  idejétmúlttá váltak az egészségügyi adósság növekedése, az egészségügyi rendszer erőforrásaira nehezedő terhelés, a Covid-19 hatása és a népesség elöregedése miatt, mondta Anna Loughran, a Novartis Lengyelország képviseletében. Éppen ezért kulcsfontosságú a betegutak optimalizálása, a holisztikus betegellátás a megelőzéstől a diagnosztikán és a kezelésen át az ellátás új technológiákat felhasználó monitorozásáig. Az egészségügyi ökoszisztémában az innováció átvételét elősegítendő új típusú partnerségek kialakítására van szükség kórházakkal, orvosokkal és technológiai partnerekkel.

Itt is segít a mesterséges intelligencia

Az egészségügy digitalizációja és a növekvő adathozzáférés forradalmasítja a technológiák (pl. gyógyszerek) életciklusának minden állomását. Ez a fókusza a Roche és az IQVIA tevékenységének is, aminek keretében a rutinszerű ellátásból származó evidenciák (real-world evidence, RWE) a klinikai kutatások eredményeit kiegészítve hozzájárulnak ahhoz, hogy újszerű gondolkodással és adatfeldolgozással komplexebb képet nyújtsanak az egészségügyi megoldások előnyeiről, mondta dr. Szedlay Gyöngyi nemzetközi vezető az IQVIA képviseletében. A szakember azt is kiemelte, hogy a klinikai vizsgálatok esetében az egyik legfontosabb feladat a betegek megtalálása, amihez ma már sok esetben mesterséges intelligenciát használnak. Az ehhez hasonló megközelítések hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegek minél hamarabb hozzájussanak az innovatív terápiákhoz.

Fotó: MO-archív
Fotó: MO-archív

Az Abbott németországi keynote előadója, Florian Lange arról beszélt, hogyan viszonyulnak a magánszemélyek az egészségügyi adat egyre meghatározóbb szerepéhez önmaguk monitorozásával az okos eszközükön keresztül, és mindezt hogyan követi a világ legnagyobb tech óriása figyelemmel. Misszióként hangsúlyozta, hogy az egészségügyi megoldások hozzáférhetőségét decentralizálni, digitalizálni és demokratizálni kellene. Az Abbott fő célja az, hogy értéket teremtsen az egészségügyi intézmények számára innovációival, és ezáltal emelje a páciensek betegútjának és adatértelmezésének biztonságát.

A Biogen piacvezető az idegtudományok területén

A Biogen küldetése: az idegtudomány területén úttörőnek számító kutatásokat végezni. Egyetlen más betegségterületen sem mutatkozik akkora igény vagy ígéret az orvosi áttörésekre, mint az idegtudomány, kezdte előadását Kókai-Nagy Ákos, a Biogen Hungary ügyvezető igazgatója. A Biogen Digital Health (BDH) a vállalat egyik stratégiai pillére, amely a digitális egészségügy területén tevékenykedik és a fejlett technológiák alkalmazását vizsgálja az egészségügyi ellátás, valamint az orvosi gyakorlat javítása érdekében. A BDH víziója a betegek életének átalakítása a személyre szabott és a digitális orvoslás megvalósításával az idegtudományok területén. Ezen digitális megoldások támogatják a kutatás-fejlesztést, a betegellátást, a neurológiai betegségek megértését, előrejelzését, diagnosztizálását, valamint azok kezelését. Ehhez a vállalat 3 fő területre összpontosít: személyre szabott gyógyítás lehetősége a K+F területen, a betegút javítása digitális megoldások révén, valamint új egészségügyi ellátási modellek azonosítása digitális beavatkozásokkal. Mindezek biztonságosabb, eredményesebb, megfizethetőbb és méltányosabb ellátást biztosítanak a betegeknek. Az adattudomány, a biológia és a digitális technológiák összekapcsolódásával létrejöhet egy olyan tudásplatform, ahol a betegek, az orvosok, az intézmények igényei is találkoznak és számos, ma még nyitott kérdésre választ kaphatunk.

Kulcs az adatelemzés

A gyógyszeriparban az innováció nem csak a laboratóriumokban zajlik, ma már az adatok elemzésének képessége a kulcs akár terápia fejlesztésről, akár népegészségügyi fejlesztésről van szó, hívta fel a figyelmet Kuuno Vaher, az AstraZeneca közép-európai klaszter igazgatója. A rendelkezésre álló adatsorok kombinálásával és együttes értékelésével az érintett betegcsoportok teljes diagnosztikus és terápiás útja, valamint a valós betegségteher feltérképezhető, így tudhatjuk hol érdemes beavatkozni és fejleszteni elsősorban a betegutakat. Az adatok hatékony felhasználását célozza például az AstraZeneca és a Pécsi Tudományegyetem együttműködése, amelynek keretén belül a jelenleg 1,5 millió főre becsült idült vesebetegségben szenvedők ellátásának javítása érdekében történnek elemzések.

Az olyan innovatív gyógyszergyártók, mint az AstraZeneca is elképesztő mennyiségű adatot dolgoznak fel a klinikai kutatások során, ennek értelmezéséhez a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia használata elengedhetetlen. A technológia lehetővé teszi azt, hogy gyorsabban, több adatforrást felhasználva fejlesszünk új gyógyszereket, tette hozzá dr. Irás Béla, az AstraZeneca Orvosi osztályának vezető munkatársa.

Öt éves az EESZT 

Abban az esetben, ha az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszere leállna, visszakerülnénk a középkorba, kezdte előadását Szabó Bálint, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztő Központ (ESZFK) vezetője. Az indulás óta (immár öt éves az egészségügy „felhőjeként” is nevezett Tér) kétmilliárd betegellátáshoz kapcsolódó adat került be a központi adatbázisba, de egységes koncepció mentén folyamatosan fejlődik a rendszer, hamarosan például az otthoni mérőeszközök (vércukorszintmérő, inzulinpumpa, vérnyomásmérő, pulzoximéter) adatai is elérhetőek lesznek.

A koronavírus-járvány alatt csaknem két tucat digitalizációt támogató fejlesztés történt, többek között épült egy, a telemedicinális háziorvosi ellátást támogató rendszer, előkészítették az oltási infrastruktúrát és mindenki számára elérhetővé tették az Uniós Digitális Covid-igazolványt, ami biztosította a szabad utazás lehetőségét. Emellett létrejöttek az ápolást támogató alrendszerek, amelyek segítségével könnyebben azonosíthatók a betegek, nőtt a betegbiztonság, csökkent az adminisztráció. A strukturális adatgyűjtéssel kapcsolatban Szabó Bálint azt is elmondta, ma már az adat utazik, nem a páciens. Így egyszerűbbé vált a kismamák szja-kedvezményének jóváírása, a vezetői engedélyhez szükséges egészségügyi alkalmassági igazolás kiállítása, valamint a tartós betegek igazolásának ügyintézése. Folyamatosan új funkciókkal és új technológiákkal bővülnek a jövőben is.

Hiába van weboldal, ha korlát is van

A gyógyszer-nagykereskedők naponta 1,5 millió gyógyszert szállítanak ki, míg az autóik napi 100 ezer kilométert tesznek meg. A forgalmazott gyógyszerek száma Magyarországon 15 ezerre tehető, az online értékesítés aránya csak 0,8 százalékon áll, ami nem igazán kedvező, jelentette ki a rendezvényen Kaló Tamás, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének alelnöke, a Phoenix Pharma vezérigazgatója. A szakember a gyógyszerellátási lánc legfontosabb problémái között említette a gazdasági fenntarthatóságot. Egyre csökken a gyógyszertárak árrése, jelentős munkaerőhiánytól szenvednek, a patikák száma is visszaesőben, és jelenleg 1500 településen egyáltalán nincs is gyógyszertár. Nagyon hiányzik egy egyeztetett, konszenzuson alapuló vízió, hogyan is néz majd ki tíz év múlva a hazai gyógyszerellátás rendszere. A webáruházak indítása például növelhetné a patikák forgalmát, de mivel az OTC gyógyszerek csomagküldését jogszabály tiltotta be idén januártól, így ez igencsak visszafogja a digitális fejlődést.

A rendezvény e témához kapcsolódó panelbeszélgetésében is parázs vita zajlott, amelynek során az is elhangzott, hogy az ellátatlan kistérségek betegei, valamint a mozgásukban korlátozott egyedül élők az első számú vesztesei a csomagküldési lehetőség megszűnésének, amelyet a Magyar Gyógyszerészi Kamara kezdeményezésére rendelt el a jogalkotó. Így Magyarország az egyike azon kevés országoknak, ahol a beteg nem juthat hozzá biztonságos zárt csatornán keresztül gyorsan és kényelmesen az otthonában a nem receptköteles gyógyszeréhez. Dr. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte: ha nem foglalkozunk a jövővel, és nem próbáljuk mi magunk közösen megtervezni azt, akkor nélkülünk születhetnek olyan döntések, illetve mi magunk nem formálhatjuk majd az elkövetkező lépéseket, amelyek alapvetően befolyásolják a gyógyszerforgalmazás jövőjét.

(forrás: Inspiral NOW PR)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés