hirdetés
hirdetés
2022. december. 08., csütörtök - Mária.
hirdetés

Zéró tolerancia – konferencia az etikus gyógyszerpiacért

A promóciós visszaélések a korrupcióellenes szabályozásban

A korrupció összetett jelenség, lényegét valójában lehetetlen tisztán a jog eszközeivel megragadni és teljeskörűen leírni.

hirdetés

A korrupció szó etimológiailag a corrumpo latin kifejezésre vezethető vissza, amelynek alapjelentése „összetör, elront, megront”. A korrupció jelentőségét jól mutatja, hogy hosszú távon összeroppanthat egy iparágat, maradandó károsodást okozva a piaci szereplőknek és a gazdaság egészének.

A korrupció az általunk alkalmazott megközelítésben a döntési folyamatok autonómiáját számolja fel: a döntési kompetencia önálló gyakorlásának feláldozását vonja maga után tisztességtelen előnyért cserébe.

Tisztességtelen előnyről beszélünk, s ebből rögtön látható, hogy a korrupció túlnyúlik a jogilag szabályozott területeken: a korruptnak tartott magatartás nem szükségképpen jogsértő. A korrupció tartalma etikailag meghatározott, a jogszabályokon túl fontos szerepet tölt be a mindenkori közvélemény, a piaci morál, amely országról országra, de akár iparáganként is változik. Mikor tekinthetjük kész ténynek egy döntés tényleges befolyásoltságát? Mi a még elfogadható ajándék mértéke? Vannak-e olyan helyzetek, amikor akár udvariatlanságnak vagy sértésnek minősülhet az ajándék elutasítása? Megállapítható-e olyan limit, amely a döntés befolyásolására szükségképpen alkalmas?

A felvetett kérdésekre nehéz egységes és jól kodifikálható válaszokat adni – fontos, hiánypótló szerepet tölthet be ezért az ágazati önszabályozás. A promóciós tevékenységet érintő önszabályozás a gyógyszeriparban már eddig is jelentős lépéseket tett, azonban még távol áll a benne rejlő teljes potenciál kihasználásától.

Zéró tolerancia – konferencia az etikus gyógyszerpiacért május 19-én.

A részletekért kattintson!


A döntési autonómia védelmét, a transzparens piaci működés feltételeinek biztosítását szolgáló eszközök mozaikként, sok elemből állnak össze. A jogi eszközöket tekintve természetesen a korrupció terén is a büntetőjogi szabályozás fenyeget a legsúlyosabb szankciókkal. A korrupció elleni egységes jogi fellépésben fontos szerepet tölt be a vesztegetés bűncselekményének egyes tényállási alakzatait tilalmazó hazai és nemzetközi szabályrendszer. Noha a mindennapi gyakorlattól idegennek, távolinak tűnhet, ám nem hagyható figyelmen kívül, hogy az egyes országok területén túlnyúló, extraterritoriális hatályuk révén bizonyos korrupcióellenes külföldi jogszabályok, így például az Egyesült Államokban 1977 óta hatályban lévő Foreign Corrupt Practices Act, illetve az Egyesült Királyságban idén hatályba lépő Bribery Act 2010 a korrupciós magatartások tekintetében a magyar piaci szereplőkre is közvetlen hatást gyakorolhatnak. A korrupció ráadásul gyakran együtt jár más bűncselekményekkel, így a legtipikusabb esetekben a sikkasztás, az adócsalás, a köz-, illetve magánokirat-hamisítás vagy a korrupcióból származó pénzek „kifehérítésére” irányuló pénzmosás bűncselekmények valamelyike szintén megvalósul.

Szabályozási helyét és szerkezetét tekintve az ismertetésnek minősülő gyógyszer-promóciót meghatározó szabályrendszer is felfogható egyfajta iparág-specifikus antikorrupciós gyógyszergazdaságossági törvény az üzleti ajándékok és rendezvények tekintetében meghatároz egy keretet, amely elsősorban a sajátos döntési helyzetben lévő orvosok és gyógyszerészek döntésének szakmai megalapozottságát (és áttételesen a gyógyszerkiadások indokoltságát) hivatott védeni. A jogszabályi mozgásteret meghaladó mértékű előnyt a gyógyszeripari szereplő sem közvetlen, sem közvetett formában nem ígérhet, illetve nyújthat az orvos vagy gyógyszerész számára, utóbbiak pedig ilyen előnyt nem kérhetnek és nem is fogadhatnak el. A promóciós, ismertetési szabályok megsértése miatti jogkövetkezmények szankcionáló ereje megközelíti a büntetőjogi jogkövetkezményekét. Természetesen az sem zárható ki, hogy adott esetben a promóciós szabályok megsértése egyúttal bűncselekménynek, így például vesztegetésnek is minősül, és ezáltal büntetőjogi következményeket is maga után vonhat.

A tiszta és hatékony verseny sem valósulhat meg a piaci szereplők önálló, befolyástól mentes döntései nélkül. A fogyasztókra irányuló kereskedelmi gyakorlatok (reklámok, akciók stb.) kapcsán fontos, hogy az érintett termék minden lényeges tulajdonságáról megfelelő információval szolgáljanak, és így a fogyasztó valódi döntési helyzetbe kerüljön. A gyógyhatás tekintetében minden megtévesztésre alkalmas kereskedelmi kommunikáció a fogyasztók érdekeinek (esetleg egészségüknek) sérelmén túl egyúttal azzal is járhat, hogy a tisztességes piaci magatartást tanúsító versenytársak indokolatlanul hátrányos helyzetbe kerülnek. A versenyjogon belül az ún. antitröszt szabályoknak, azaz a kartelltilalomnak és az erőfölénnyel való visszaélés tilalmának a megsértése lényegében szintén a versenytársak autonóm döntéseinek, önálló piaci mozgásterüknek korlátozását, kizárását vonja maga után. A versenyjogi szankciók szintén jelentős kockázatokkal járnak, mind a negatív publicitást, mind a jogsértést megvalósító cégre kiszabható bírság mértékét tekintve. Kevéssé közismert tény, de a közbeszerzések során megvalósított összejátszás büntetőjogi jogkövetkezményeket vonhat maga után.

Zéró tolerancia – konferencia az etikus gyógyszerpiacért május 19-én.

A részletekért kattintson!


Korrupciós megközelítésben a promóciót övező szűkebb szabályozási környezethez tartozik még a lobbitevékenységre – azaz az erős gazdasági, iparági érdekeknek a jogalkotásra történő befolyásgyakorlásra való törekvés útján történő érvényesítésére és képviseletére – vonatkozó szabályozás is. További területek, így például a közbeszerzési szabályok szintén felhozhatók, de már a fentiek alapján is belátható, hogy a gyógyszerpiacon zajló folyamatok korrupciós szempontú értékelését nem lehet leszűkíteni pusztán az ágazati promóciós jogszabályokra. Hiába érezhető úgy, hogy a promóciós szabályok és az azokhoz kapcsolódó szankciók rendkívül szigorúak, figyelemmel kell lenni a tágabb jogi kontextusra is. Az etikus, de mégis versenyképes működést biztosító piaci környezet és egy egészséges ágazati struktúra hosszú távú kialakítása miatt fontos, hogy a korrupcióellenes szabályozás ne kizárólag a jogszabályok dzsungelének tűnjön, hanem a konzekvens jogalkalmazási gyakorlat révén is tényleges védelemben részesítse az etikus piaci döntéseket.

dr. Firniksz Judit
a szerző cikkei

dr. Mezei Péter
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés