hirdetés
hirdetés
2022. október. 06., csütörtök - Brúnó, Renáta.
hirdetés

A gyógyszerismertető tevékenység és a kata

2022. július 18-án megjelent a Magyar Közlönyben a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (továbbiakban: „KATA”), amely a korábbi, kisadózókra vonatkozó adózási szabályozást jelentős mértékben módosítja. Az új törvény a gyógyszer, illetve gyógyászatisegédeszköz-forgalmazók, illetve gyártók által foglalkoztatott szakember gyógyszerismertető tevékenységére gyakorolt hatásait dr. Juhász Marina, a KNP LAW gyógyszerjogi szakértőjének segítségével részletezzük.

hirdetés

Nő az árbevételi értékhatár

A törvény szövegezése értelmében 2022. szeptember 1-jét követően csak azon kisadózó vállalkozások folytathatják a tevékenységüket továbbra is a KATA rendszerében, akik megfelelnek a „főfoglalkozású” kritériumnak. A főfoglalkozásban végzett vállalkozási tevékenységen túlmenően fontos módosítása a törvénynek, hogy a kisadózó egyéni vállalkozásból származó naptári évben elért bevétele nem haladhatja meg a 18 millió forintot. Az árbevétel 18 millió forintot jelentő keretösszeg meghaladó része után az adóalany 40 százalékos különadót köteles teljesíteni, amely különadót az adóévet követő év február 25. napjáig köteles bevallani és megfizetni – az adóalanyiság év közbeni megszűnése esetén pedig a megszűnést követő 30 napon belül. A kisadózó egyébként minden tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni adókötelezettségét.

Fontos azonban megemlíteni, hogy azon kisadózó, aki 2022. augusztus 31. napján még a KATA szerinti adózási rendszerben van, a KATA szerinti adóalanyiságának fennállása alatti hónapok 1,5 millió forintot meghaladó szorzata esetén lesz köteles a 40 százalékos mértékű különadó megfizetésére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy - a kisadózó nyilatkozata alapján - ha szeptembertől más adózási formára tér át, arra az esetre a 8 hónapnak 1,5 milliós szorzata, vagyis a 12 millió jelenti az árbevételi határt, amely felett köteles a különadó teljesítésére. Azon adóalanyok, akik viszont szeptembertől választják a KATA adózási formáját, a 2022-es évre az évi 18 millió forint keretösszeget időarányosan, azaz havi 1,5 milliós bevételi összeggel kell megállapítani – ami alapján ha az adóalanyiság szeptembertől kezdődik, 6 millió forint árbevételi határral kell számolnia az adózónak.

KATA szerint adózó cégeknek nem számlázhat már

A törvény hatálybalépését követően, azaz szeptember 1-jétől a kisadózó vállalkozók csak és kizárólag magánszemélyektől szerezhetnek bevételt, ide nem értve a taxis személyszállításból származó bevételt. Ellenkező esetben KATÁS adóalanyisága a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik – tehát praktikusan egy darab, cégtől érkező utalással is kikerül a KATA hatálya alól az adózó.

A gyógyszerismertető tevékenység végzésére jogosultak foglalkoztatása

Magyarország-szerte a KATA adózási rendszer teljes átformálása akár 450 000 jelenlegi KATA adóalanyt is érinthet, nem jelentenek ez alól kivételt a gyógyszerismertetői tevékenységet végző szakemberek sem. A 3/2009 (II.25.) EüM rendelet (a továbbiakban: „Rendelet”) pontosan meghatározza azon szakemberek körét, akik a gyógyszer forgalmazására engedéllyel rendelkező, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy forgalmazójával munkaviszonyban vagy egyéb jogviszony keretében gyógyszerismertető tevékenységet végezhetnek: orvos, fogorvos, gyógyszerész, biológus, vegyész, orvos- és egészségtudományi képzési terület, egészségtudományi képzési ág valamely alapképzési szakán végzett, ismertetői igazolvánnyal rendelkező természetes személyek.

Ezen gyógyszerismertető tevékenységet vállaló szakemberek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a csak és kizárólag egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők számára megszervezett gyógyszerismertető rendezvények során. Fontos megjegyezni, hogy a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: „Gyftv.”)rendelkezik az összeférhetetlenségről, ami alapján a gyógyszerismertető tevékenység végzésére jogosult nem állhat egészségügyi tevékenység végzésére, vagy abban való közreműködésre jogosító jogviszonyban azon egészségügyi szolgáltatóval, aki részére az ismertetési tevékenységet végzi.

Azon gyógyszer, és gyógyászati segédeszköz gyártó és forgalmazó cégek pedig akik gyógyszerismertető tevékenység végzése céljából munkaviszonyban foglalkoztatnak szakembereket, őket a Gyftv. 36.§ (4) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség terheli – azaz havonta gyógyszerismertetés esetén 832 000 forint, gyógyászati segédeszköz ismertetése esetén 83 000 forint összegű kifizetést kötelesek teljesíteni. A gyártók és forgalmazók számára ez évi 9 984 000 forint fizetési kötelezettséget jelent egy gyógyszerismertető szakember munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén.

A gyakorlati életben azon gyógyszerismertetési tevékenység végzésére jogosultak, akik a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz forgalmazójával, illetve gyártójával gyógyszerismertetési célból – kisadózóként - megbízási jogviszony (és nem munkaviszonyban) keretében látták el az ismertetési feladatokat, 2022. szeptember 1-jét követően nagy változással nézhetnek szembe. Természetesen a gyártók és forgalmazóknak olyan szakembereket, akik az új KATA hatályba lépéséig, azaz 2022. szeptember 1-ig kisadózóként részükre gyógyszerismertetői tevékenységet végeznek, egyéb jogviszony keretében továbbra is lesz lehetőségük foglalkoztatni, vagy változatlanul a más adónem hatálya alá tartozó adóalanyokat is. 

KATÁRÓL átalányadóra – mikortól lehetséges?

A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (továbbiakban: „MKOE”) elnöke a törvény hatálybalépésének napján hívta fel a figyelmet a törvényszöveg a korábban hatályban levő KATA szövegezéséhez képest egy változására: az „adóév” kulcsszóra. Ebből kifolyólag problémát okozhat a szabályozás azon, jelenleg KATA rendszer szerinti adóalanyoknak, akik szeptemberi átlépéssel fontolgatnák az átalányadózásra történő áttérést. A törvény szerinti „adóév” kikötés magában rejti azt a buktatót, hogy a KATÁRÓL átalányadózásra történő áttéréskor az adózó nem 2022. szeptember 1-től, hanem vagy 2022. januárra visszamenőlegesen, vagy 2023. januártól válhatna az Szja tv. szerinti átalányadózóvá. A felmerült MKOE általi értelmezéssel kapcsolatban a Pénzügyminisztérium részéről még nem érkezett megerősítő válasz.

Előnyösebb adózás a KATÁVAL szemben – de kiknek és mekkora árbevétellel?

Az átalányadózás rendszerében az egyéni vállalkozó a 40% vagy 80% (90% kiskereskedelmi tevékenység esetén) költséghányad után megállapított jövedelme személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási adó és szociális hozzájárulási adó köteles. 2022-től az átalányadózó egyéni vállalkozókat megilleti az ú.n. adómentes keretösszeg, amely 1,2 millió forint levonást jelent az adó-és járulékfizetési kötelezettségekből. A főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a KATA adózási rendszerről átalányadózásra áttérni jelentősen nagyobb adóterhet jelent, a következőkben egy-egy példával mutatjuk be a KATA és átalányadózás közötti különbségeket először 18 millió, majd 3 millió forint árbevétel esetén.

Részleteibe menően az átalányadózó egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettsége a következőképp alakul: a bevételből a költséghányad százalékától függően lehet megállapítani a jövedelmet (40%, 80%, 90%), amit szja kötelezettség terhel, amennyiben a már említett 1,2 milliós adómentes keretösszeget eléri. Ezen felül a jövedelmet társadalombiztosítási adó és szociális hozzájárulási adó terheli, ha pedig az említett 1,2 millió keretösszeget nem éri el, akkor a mindenkori minimálbér, vagy garantált bérminimum alappal kell megállapítani az adó-és járulékfizetési kötelezettséget.

A könnyebb érthetőség kedvéért mutatjuk be, ha az adózó 18 millió bevétellel számol, 40%-os költséghányad csoportba tartozva:

 

KATA szerinti adófizetési kötelezettség

12 hónap x 50.000 = 600.000

SZJA

((18.000.000x0,6) - 1.200.000) x 0,15

= 1.440.000

TB-járulék

((18.000.000x0,6) - 1.200.000) x 0,185 = 1.776.000

SZOCHO

((18.000.000x0,6) - 1.200.000) x 0,13

= 1.248.000

Átalányadó szerinti adófizetési kötelezettség

1.440.000+1.776.000+1.248.000 = 4.464.000

 

Amennyiben az adózó évi 3 milliós bevétellel számol 80%-os költséghányaddal, úgy a jövedelem teljes egészében szja-mentes, a főfoglalkozású átalányadós egyéni vállalkozó szocho és tb-járulék fizetési kötelezettsége pedig a mindenkori minimálbér és garantált bérminimumhoz igazodik az 1,2 milliós árbevétel elérésének hiányában. A 2022-ben érvényes összegekkel számolva az adózása a következőképp alakul:

 

KATA szerinti adófizetési kötelezettség

12 hónap x 50.000 = 600.000

SZJA

((3.000.000x0,2) - 1.200.000) x 0,15

= nincs szja fizetési kötelezettség

TB-járulék

(200.000 x 0,185) x 12=

444.000

SZOCHO

(225.000 x 0,13) x 12=

351.000

Átalányadó szerinti adófizetési kötelezettség

444.000+351.000

 = 795.000

 

A bemutatott példáktól kedvezményesebb adó-és járulékfizetési kötelezettsége van a (legalább 36 órában bejelentett munkaviszonyban álló) mellékfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, nappali tagozatos képzésben résztvevő hallgatónak és a nyugdíjas egyéni vállalkozónak, akik nem kötelesek a minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti adó-és járulék megfizetésére, ha árbevételük az 1,2 millió forintot nem haladja meg. Az átalányadózás számos előnyei közül kiemelhető, hogy a már említett költséghányad alapján megállapított jövedelemnek köszönhetően nem költségszámlák alapján kell meghatározni a jövedelmet, emiatt (is) az egyik legegyszerűbb adózási formaként tartják nyilván.

Kft. alapítása – kinek éri meg?

A gazdasági társaságok között a korlátolt felelősségű társaság (kft.) alapítása több okból is népszerű: egyrészt nincs létszámhoz kötve, így akár egyszemélyes kft. is alapítható, másrészt a tag felelőssége csak az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékéhez igazodik. A kft.-nek a kisvállalati adózást (KIVA) lehetősége van 2022. szeptember 1-től is választani – aminek az adókulcsa 2022 évben 10% (a társasági adó és szociális hozzájárulási adó fizetése alól mentesül), ha az előző adóévi mérlegfőösszeg a 3 milliárd forintot nem haladja meg, és bár a TAO rendszerrel szemben (ami 9%-os adókötelezettséget von maga után) a KIVA előnye, hogy a társaságban visszaforgatott nyereség nem adóköteles. Gazdasági társaságként nagy presztízzsel bír az üzleti életben és stabilitást biztosít a vállalkozónak a folyamatosan változó piaci környezetben.

HR szemmel – kiket tudunk továbbra szerződtetni?

A jelenleg KATA rendszerébe tartozó egyéni vállalkozó attól függően, hogy milyen nagyságrendű éves bevétellel számol, mik a jellemzően előforduló tételek a bevételei között, cégalapítás esetén visszaforgatná-e az osztalékot a társaságba vagy sem, különböző adózási forma közül választhat - ezzel megmarad a lehetősége arra, hogy továbbra is bedolgozhasson cégeknek átalányadózó egyéni vállalkozó, vagy gazdasági társaságot alapítva cég formában.

(forrás: KNP LAW, PharmaOnline)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés