hirdetés
hirdetés
2020. december. 02., szerda - Melinda, Vivien.
hirdetés

Védjük a magzat és az anya egészségét!

Vitaminpótlás várandósság alatt

Ha az étrend nem fedezi a megnövekedett vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-szükségletet, a kifejezetten a várandósság időszakára „szabott” multivitamin-készítmények hozzájárulhatnak a magzat egészséges fejlődéséhez és az anyai szervezet vitaminhiányát is kivédik.

hirdetés

A változatos, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag, nagy vastartalmú vörös húsokat és halételeket is magában foglaló vegyes táplálkozás általánosságban fedezi a szervezet vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-szükségletét, még a fokozott tápanyagigényű várandósság alatt is. Éppen ezért – összhangban a nemzetközi irányelvekkel – a hazai várandósgondozásnak nem kötelező része a vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-pótlás előírása.

Ettől függetlenül a várandós nők jelentős része szed speciális multivitamin-készítményt az esetleges hiányállapotok elkerülése végett. Mivel a mikrotápanyagok hiányának korai felismerése még a gyakorlott szakorvos számára sem feltétlenül kézenfekvő, és számos bizonyíték szól a vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-pótlás kedvező hatása mellett, a terhességi vitaminok rutinszerű alkalmazása sokkal inkább hasznosnak, semmint kockázatosnak tekinthető.

Ami kötelező

Ha komplex készítményre nem is feltétlenül, folsavra és vasra szinte biztos, hogy minden várandós nőnek szüksége van. Mi több: a folsavpótlás már a gyermekvállalásra való felkészülésnek része kell, hogy legyen. Mintegy negyedszázada ismert, hogy a DNS-szintézisben és ezen keresztül a sejtosztódásban és -differenciálódásban nélkülözhetetlen szerepet játszó folsav igazoltan csökkenti a velőcsőzáródási rendellenességek bekövetkezésének kockázatát. Célszerű már legalább 1, de inkább 3 hónappal a tervezett gyermekvállalás előtt gondoskodni a megfelelő folsavbevitelről: ez általánosságban napi 0,4 mg-ot jelent, de ha az anamnézisben előfordult velőcsőzáródási rendellenesség, a javasolt napi adag 3–5 mg közötti. Érdemes tudni, hogy a velőcső záródása az embrionális fejlődés 21–29. napja között fejeződik be, így a folsavszedésnek még a menstruáció elmaradásakor is lehet értelme.(1)

A vaspótlás jellemzően a terhesség második-harmadik trimeszterében válik indokolttá, ami a megfelelő vérképzéshez szükséges vasbevitel megduplázódásával függ össze: napi 15 mg helyett átlagosan napi 30 mg vasnak kell a szervezetbe jutnia ahhoz, hogy 10 százalékos felszívódási ráta mellett biztosítsuk az anyai és a magzati szervezet egészséges vörösvértest-termelését.(2)

 A folsavpótlás jelentősége

Meggyőző („A” szintű) evidenciák igazolják, hogy a tervezett várandósság előtti 1–3 hónaptól a fogantatást követő 8–12. hétig szedett, legalább 0,8 mg folsavat tartalmazó multivitamin-készítmények a velőcsőzáródási rendellenességek 90 százalékát és az egyéb veleszületett rendellenességek 30–40 százalékát képesek kivédeni. Egy felmérés szerint Magyarországon a nők túlnyomó többsége (82 százalék) tisztában van azzal, hogy a folsav fontos szerepet játszik a magzat egészséges fejlődésében, mégis nagyon kevesen szedik (9 százalék) a megfelelő időszakban. (Forrás: Országos Egészségfejlesztési Intézet (Béres J, Klujber V, Sándor J. Az egyéni perinatális folsavszupplementáció – szakmai irányelv. DEMIN XIV.)

Ami ajánlott

Ahogy a makro-, úgy a mikrotápanyagok többségéből is mintegy 10–30 százalékkal többet igényel az anyai szervezet a terhesség időszakában. Az A-vitamin-szükséglet napi 800 µg-ról (2670 NE) 900–1200 µg-ra (3000–4000 NE) nő, de a teratogenitás veszélye miatt semmiképpen nem haladhatja meg az 1500 µg-ot (5000 NE) (1 NE=0,3 µg all-transz-retinol=0,6 µg béta-karotin). A retina fényérzékenységét biztosító rodopszin fehérje képződésében betöltött kulcsszerepe mellett az A-vitamin a növekedéssel, a sejtdifferenciálódással és a transzformációval összefüggő folyamatokban is részt vesz. Ez utóbbi hatása hormonreceptorok és növekedésifaktor-receptorok expressziójának befolyásolásán keresztül valósul meg.(3)

A magzat fogazatának és csontozatának egészséges fejlődéséhez és az anya csontdenzitásának megőrzéséhez kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a szervezet D-vitamin-ellátottsága optimális legyen. Az intrauterin életben a D-vitamin-ellátottság az anya D-vitamin-szintjével arányos. A konszenzuson alapuló hazai ajánlás felnőttek és terhes nők számára egyaránt 1500–2000 NE napi dózist javasol (a biztonságosan bevihető mennyiség egy napra eső felső határa 4000 NE; ezzel szemben a Magyarországon forgalomban lévő magzatvédő multivitamin-készítmények csupán 400–500 NE D3-vitamint tartalmaznak!). A D-vitamin-pótlás során azt is érdemes figyelembe venni, mennyi időt tartózkodik napsütésben a kismama, így a szervezet megfelelő D-vitamin-ellátottságához tavasztól kora őszig kevesebb, a késő őszi–téli időszakban több D-vitamint kell külső forrásból a szervezetbe juttatni. Tíz-tizenöt perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érő, nyári, nappali (10 és 15 óra közötti) UV-B sugárzás körülbelül 1500–3000 NE D3-vitamin képzéséhez elegendő.(4)

A D-vitamin komplex szerepe

Egyre több vizsgálat igazolja, hogy a D-vitamin nemcsak a csontrendszer, hanem a kardiovaszkuláris, az endokrin, az ideg- és az immunrendszer megfelelő működéséhez is nélkülözhetetlen. Hiánya hozzájárulhat a hipertónia kialakulásához és fokozza az érelmeszesedés kockázatát. A D3-vitamin mind az adaptív, mind a természetes immunválasz fontos autokrin regulátora; hiányának szerepe van az autoimmun betegségek patogenezisében. Magzati és csecsemő-, illetve kisgyermekkori D-vitamin-hiány esetén jelentősen nő az 1-es típusú diabetes mellitus kockázata, míg felnőttkorban a D-vitamin-hiány a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát növeli. Az idegrendszeri degeneratív betegségek kifejlődésében is igazolódott a D-vitamin-hiány kockázati szerepe. A kognitív teljesítmény romlása és a D-vitamin-szint között szoros negatív korreláció áll fenn. Mindemellett in vitro és in vivo vizsgálatokban a D-vitamin a sejtanyagcserére kifejtett hatásai révén tumorellenes hatásúnak is bizonyult. A D-vitamin-hiány az emlő- és colondaganatok kialakulása és progressziója szempontjából bizonyítottan rizikótényező. (Forrás: Takács I. et al. Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orv. Hetil. 2012;153:5–26.)

A K-vitamin-igény nem nő számottevően a terhesség alatt, így a javasolt napi bevitel (75 µg) megegyezik a nem terhes állapotban ajánlott adaggal.

A B-vitaminokból, C-vitaminból és az enzimek alkotórészeként kiemelten fontos nyomelemekből (cink, réz, króm, molibdén, mangán, szelén) mintegy 30 százalékkal nő az anyai szervezet szükséglete a terhesség időszakában, amit a változatos étrend általában biztosít.

A Healthy Start Study

Az anyai és a magzati szervezet optimális vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-ellátottsága nemcsak a magzati életben, hanem a megszületés után is kedvezően befolyásolhatja a fejlődést. A frissen publikált Healthy Start Study megállapítása szerint a fogantatás előtt és a terhesség alatt szedett multivitamin-készítmények csökkentik a csecsemő zsírszövet-gyarapodásának ütemét, és ezáltal potenciálisan szerepet játszhatnak a gyermekkori elhízás kockázatának csökkentésében.(5)

Irodalom:

  1. Országos Egészségfejlesztési Intézet (Béres J, Klujber V, Sándor J.  Az egyéni perinatális folsavszupplementáció – szakmai irányelv. DEMIN XIV.)
  2. Sedar H. Ural. Prenatal Nutrition. (http://emedicine.medscape.com/article/259059-overview)
  3. Fürst Zsuzsanna (szerk): Gyógyszertan. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 1998.
  4. Takács I. et al. Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orv. Hetil. 2012;153:5–26.
  5. Sauder KA et al. Exploring the association between maternal prenatal multivitamin use and early infant growth: The Healthy Start Study. Pediatr Obes. 2015 Dec 11. doi: 10.1111/ijpo.12084. [megjelenés alatt]
Dr. Bokor Dóra
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés