hirdetés
hirdetés

Veszélyesek lehetnek a gyógynövénykultusz vadhajtásai

Reneszánszát éli Magyarországon a gyógynövény-felhasználás, ám nem árt az óvatosság — mondja a Magyar Nemzetnek Csupor Dezső gyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kara dékánhelyettese, aki Ködpiszkáló című blogján közérthetően igyekszik eloszlatni a tudományterülettel kapcsolatos szaporodó tévhiteket.

hirdetés

Óriási a kereslet napjainkban a természetes alapanyagból készülő termékek, ezzel együtt a gyógynövények iránt. Sokan úgy gondolnak ezekre a készítményekre, mint amik teljességgel veszélytelenek. Igazuk van?

– Sajnos nincs. A fejlett világban a gyógynövényeket döntően étrend-kiegészítők formájában fogyasztják, aminek véleményem szerint az Európai Unión belül, így hazánkban is nagyon liberális a szabályozása. Elég előzetesen bejelenteni egy új terméket, nem kell bevizsgáltatni, ezért legfeljebb a szúrópróbaszerű ellenőrzésnél vagy akkor derül ki, hogy gond van, ha valakinél egy szer problémát okoz. Mivel az emberek többsége ugyanúgy betegséget akar megelőzni vagy meggyógyítani az étrend-kiegészítőkkel, mint a gyógyszerekkel, az előbbi szabályozását közelíteni kellene az utóbbiéhoz.

Rendszeresen érkeznek hírek a forgalomból kivont étrend-kiegészítőkről, de önök hallottak olyanról, amelyik miatt valakinek komoly baja lett?

– Vizsgáltunk már olyan terméket a laboratóriumban, ami halált okozhatott volna. Egy potencianövelőről van szó, amit abszolút természetes alapanyagúnak hirdettek, de közben a kék tabletta szintetikus hatóanyaga volt benne, csak éppen négyszer akkora dózisban, amitől mondjuk egy szívbeteg simán meghalhat. Szinte bizonyos, hogy okoztak már bajt a nem megfelelő minőségű vagy a feleslegesen szedett étrend-kiegészítők, a helyzet azonban az, hogy nemzetközi felmérések is bizonyítják: a betegek inkább elhallgatják az orvosok előtt, ha ilyet szednek.

Honnan tudhatjuk, valójában mi van abban, amit természetes alapúnak hirdetnek?

– Ezt jelenleg egyáltalán nem tudhatjuk. Ha biciklit vásárolunk, egyértelmű, hogy kell lennie kerekének és kormányának, különben nem fog gurulni. De ha veszek egy dobozt, amiben vannak kapszulák, azokban porok, abban molekulák, csak remélhetjük, hogy tényleg az és olyan mennyiségben van benne, mint ami a csomagoláson szerepel. Olyan cégektől, amelyek több évtizede a magyar piacon vannak, jó eséllyel kapunk megbízható terméket. A legrizikósabb a web­shopos vásárlás, mert sokszor még a valós értékesítő személye is kideríthetetlen, ezért ha problémánk van, bottal üthetjük a pénzünk nyomát, és legrosszabb esetben az egészségünk is rámehet.

Hol vásárol és milyen termékeket egy szakember?

– Patikában vagy gyógynövényboltban. Teát rendszeresen iszunk, mert vannak jóízű gyógynövények, amelyeket enyhe gyógyhatásuk miatt akkor is lehet fogyasztani, ha nem vagyunk betegek, ilyen a mentatea citromfűvel. Ha betegek vagyunk, mondjuk megfázunk, amire nincs oki terápia, akkor a torokfájás vagy a köhögés enyhítésére fogyasztunk például zilizteát. De nem vagyok a gyógynövények elvakult híve, ahogyan a gyógyszereké sem. És nem gondolom, hogy minden panaszunkra be kell szedni valamit, ebben megítélésem szerint túlzásba esik a nyugati társadalom.

Arról mi a véleménye, amikor egészségmegőrzési, betegségmegelőzési célból szedünk étrend-kiegészítőket?

– Van, aminek van értelme, a D-vitamin-pótlás jelen ismereteink szerint a magyar lakosság többsége esetén indokolt, de például lúgosítókat, méregtelenítőket nyakló nélkül fogyasztani teljesen céltalan.

Haiman Éva teljes interjúja

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés