hirdetés
hirdetés

Csak a megfelelően előírt és áttekintett terápia eredményes

Új kompetenciák a betegágy mellett

Kevesebb a gyógyszerelésből eredő hiba, nagyobb az ellátás biztonsága, és eredményesebb a terápia, ha a klinikai gyógyszerészek is megjelennek a betegágyak mellett, és aktív szerepet vállalnak a gyógyításban.

hirdetés

A legtöbb hazai kórházi osztályon az orvos által a lázlapon előírt javaslat szerint az ápolók végzik a betegek gyógyszerelését. A feladatkör 49 százalékos tévesztési aránnyal terhelt, ezért nem biztos, hogy ez a legmegfelelőbb módszer – mondta dr. Süle András, a Péterfy Sándor utcai Kórház- Rendelőintézet és Baleseti Központ intézetvezető főgyógyszerésze. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Laboratóriumi Diagnosztikai és Gyógyszertári Ellátás Szakmai Tagozatainak szakmai napján ugyanakkor azt is hangsúlyozta, a gyógyszerelési hibák feltárásával a rendszerszintű hibák kiküszöbölését, és nem a személyes felelősség kimondását kell célozni.

Elkerülhető nem kívánatos események 16 százalékban fordulnak elő a fekvőbeteg-ellátásban, egy uniós felmérés szerint az esetek fele (49,3 százalék) gyógyszerelési hibának tudható be. Ezek leggyakrabban a felíráskor és kiadáskor fordulnak elő, egy nemrégiben zárult, hazai kutatás adatai azt mutatták, hogy a hagyományos gyógyszerosztáskor a dobozok felébe nem az az orvosság kerül, ami a lázlapon elő van írva. Annak hátterében, hogy a beteg nem a megfelelő gyógyszert, vagy nem a megfelelő dózist kapja, meghúzódhat, hogy a felírt készítmény nem érhető el az intézményben, de gyakori az ellátásban szereplők között az információ elakadása. A nem megfelelő gyógyszerhasználat leginkább a beteg oldaláról jelzi a nem optimális felhasználást.

Lázlap – vagy valami más?

 A lázlap alapján megfelelő rutin nélkül nehéz a napi gyógyszerelést hiba nélkül ellátni, hiszen azon számos, egymást is zavaró információ is szerepel, márpedig a hazai kórházakban sokhelyütt ez a legjellemzőbb – folytatta Süle András. A tevékenységgel megbízott ápolók kevesen vannak, a gyógyszerosztást gyakorta megakasztják az egyéb betegellátási feladatok, ebből ered a magas tévesztési arány. Ezzel szemben a gyógyszerészi és gyógyszerészi szakasszisztensi felügyelet mellett, gyógyszerelőlap és hatóanyag alapú előírás mellett a hibaarány 0,5 százalék alatti. Hasonlóan eredményes a centralizált gyógyszerosztás, a betegre szabott, a klinikai gyógyszerész által előzetesen jóváhagyott terápia alapján.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A legnagyobb biztonságot az automatizált rendszerek nyújtják, ennek során ugyanis minden lépés dokumentált, a névre szólóan dozírozott gyógyszerekről fényképfelvétel készül, kiadás előtt minden egyes tétel újra ellenőrzésre kerül. Bár az automatizálás megfelelő informatikai hátteret és meglehetősen nagy beruházást igényel, ugyanakkor a gyógyszereléssel összefüggő nemkívánatos események aránya közel nullára redukálható.

Végigkísérni a beteget

A gyógyszerészi gondozást az ellátás teljes ideje alatt biztosítani kell, ezzel akár a gyógyszerelési hibák 3-97 százaléka is kivédhető már a kórházi felvétel pillanatában, ugyanis meglehetősen magas a hozott gyógyszerelési hibák aránya, ami leginkább abból ered, hogy a beteg egyszerre szedi a háziorvos és a szakorvos által elrendelt készítményeket. Ugyancsak számos nemkívánatos esemény megelőzhető, ha a klinikai gyógyszerész is kontrollálja az osztályok közötti betegátadást, ahogyan az elbocsátáskor megfelelően leírt gyógyszerészi javaslat 25-80 százalékos kivédési arányt eredményezhet. A követéses terápia azonban a gyógyszerészi oldalról sem érhet véget a kórházból történő elbocsátással, a beteg gyógyszerelésével kapcsolatos információknak a közforgalmú gyógyszerészekhez is el kell jutniuk.

Nem hagyható ki a láncolatból a beteg sem – mondta a szakember, felhívva a figyelmet, hogy a páciensek 54-82 százaléka nincs tudatában annak, hogy a kórházi tartózkodása alatt változik a gyógyszeres terápiája, 55 százalékuk pedig nem az elrendelteknek megfelelően használja az orvosságait. A tudás és a tudatosság növelésével szignifikánsan javul az adherencia.

Míg korábban – némi logisztika és készletgazdálkodás mellett – az expediálást tekintették a gyógyszerészek elsődleges feladatának, az utóbbi két évtizedben egészen más elvárások fogalmazódnak meg a szakma képviselőivel szemben. A klinikai gyógyszerészek kompetenciája és felelőssége a gyógyszeres terápia megfelelősége, a betegellátásban való aktív és közvetlen részvétel mellett biztosítaniuk kell, hogy a gyógyszeres kezelés zökkenőmentesen kövesse végig a beteget az ellátás során. Mindez nem az eddig másra tartozó feladatkörök átvételét, hanem egy új kompetenciacsomag megjelenését jelenti a betegágy mellett, azaz a gyógyszerészek a társszakmákkal együttműködve biztosítják, hogy a páciensek teljes körű és optimális ellátásban részesüljenek.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés