hirdetés
hirdetés
2022. október. 06., csütörtök - Brúnó, Renáta.
hirdetés

Táratanácsok a gyorsan és esztétikusan gyógyuló sebekért

Akár akut, akár krónikus sebről van szó, annak a jelenléte fertőzési kockázatot jelent, esztétikailag zavaró lehet, fájhat, viszkethet. Akinek sebe van, annak vigyáznia kell arra a mindennapi tevékenységek során, így például munkavégzés, zuhanyzás, napozás, öltözködés, mozgás, sportolás során. A cél tehát az, hogy minél hamarabb gyógyuljon a seb, és a későbbiekben minél kisebb nyoma maradjon vissza az egykori sebnek. Mit lehet tenni a gyors és esztétikus sebgyógyulás érdekében? Mit ajánlhat a gyógyszerész?

hirdetés

Preferálandó a nedves sebkörnyezet

Még mindig elterjedt az a téves nézet, miszerint a szabadon hagyott seb gyorsabban gyógyul, mint a lefedett. Többen úgy vélik, hogy ha a seb „levegőt kap”, szárad, esetleg még a napsugárzás is éri, akkor eredményesebb a sebgyógyulás. Hiszik mindezt annak ellenére, hogy a XXI. századnak erre a száraz sebgyógyulásos tévhitére már igen régen rácáfoltak. Galenus mint az ókori Rómában gladiátorokat kezelő orvos is felfigyelt arra, hogy a harc utáni sebek jobban gyógyulnak nedves sebkörnyezetben (1). A nehezen gyógyuló sebek kezelésére vonatkozó jelenlegi szakmai irányelvek szintén azt mutatják, hogy a nedvesség fenntartása kulcsfontosságú (1−3).

Összegezve: a nedves sebkörnyezet

  • védi a sebet a kiszáradástól, varasodástól,
  • fájdalomcsillapító hatású,
  • hozzájárul ahhoz, hogy a sebgyógyulást támogató növekedési faktorok minél hosszabb ideig kifejthessék hatásukat,
  • elősegíti a sebgyógyulást és a regenerációs folyamatokat (1, 2).

Mi biztosíthatja a nedvességet?

A nedves sebkörnyezet biztosítása érdekében előnyösek lehetnek azok a készítmények, amik a sebet kíméletesen bevonva támogatják a „hidratált” környezet megteremtését. A hidrogélek – mint vizes bázisú gélek − ilyen szempontból optimálisnak bizonyulnak. A hidrogélt alkotó makromolekulák közül kiemelhető a hialuronsav, ami magas vízmegkötő képességére visszavezethetően különösen kedvező sebgyógyulási környezetet teremthet. Ismert, hogy a hialuronsav a humán bőr természetes építőköve, amely támogatja a reepitelizációt és stimulálja a keratinociták migrációját. Leírták, hogy sérülést követően a bőrben természetes módon megemelkedik a hialuronsav koncentrációja, hogy ilyen módon is támogatott legyen a regenerálódás. Érdemes azonban „kívülről” – pl. sebgyógyító gél formájában − is pótolni a hialuronsavat. Az ún. „signal” jelenség révén az exogén hialuronsav az endogén hialuronsav-termelésre is serkentőleg hat (1, 3).

Mire lehet még szükség a hialuronsavon kívül?

A sebet érthető módon óvni kell a fertőzéstől, a baktériumok, vírusok vagy gombák okozta infekcióktól. Érdemes lehet tehát a nedves sebgyógyulás fázisában mikrobaellenes hatású összetevőt is alkalmazni a sebfelszínen. Amennyiben elkerülhető a fertőzés, akkor minimalizálható a gyulladás és a következményes fájdalom rizikója is. Vagyis, mikrobaellenes, antiszeptikus hatású összetevőkkel be lehet avatkozni a fertőzés-gyulladás-fájdalom ördögi körébe.

Számít azonban, hogy milyen antimikrobiális komponens kerül alkalmazásra, és milyen formában. A 70%-os etanol szárító, irritáló és csípő hatású, a hintőpor formájú (antibiotikumos vagy antiszeptikus) készítmények a sebágyat lezárva megzavarják a sebgyógyulás folyamatát és fokozott varasodást okoznak − hogy néhány negatív példát hozzunk fel.

Ellenben, ideális antimikrobiális és gyulladáscsökkentő komponens lehet a cink. A cink és a cinksók használata nagy múltra tekint vissza a bőrgyógyászatban, és azokat többek között a sebgyógyulás támogatására is alkalmazzák, elsősorban a cink gyulladáscsökkentő, antimikrobiális és immunrendszeri működést kedvezően befolyásoló hatása miatt. Ezen túlmenően, a cink támogatja a reepitelizációt, vagyis a hámréteg újraképződését, regenerálódását (3, 4).

A cinken kívül a sebgyógyító külsőleges készítményekben kedvező lehet egyéb antimikrobiális hatású anyagok jelenléte, így például az elsősorban antibakteriális hatású klórhexidiné vagy a sebfertőtlenítők körében „fiatalabbnak” számító, körülbelül 30 éve alkalmazott sebellátási alternatívát kínáló oktenidiné.

Milyen esetben használhatók sebgyógyító külsőleges patikaszerek?

  • Sebkenőcsök vagy sebgélek alkalmazására akár orvosi felügyelet nélkül, gyógyszerészi ajánlásra is sor kerülhet kisebb kiterjedésű, felületes sebek (pl. horzsolások, vágások), pattanások, illetve enyhe, első- vagy másodfokú égési sérülések esetén.
  • Krónikus sebeknél (pl. diabéteszes fekély, decubitus, vénás lábszárfekély) kezelőorvossal való egyeztetést követően javasolható a sebgyógyulást serkentő készítmény alkalmazása.
  • Hasonlóképpen, sebészeti beavatkozások utáni hegeknél (pl. császármetszés után), amennyiben a seb ép, és a sebszéleket zárt varrat egyesíti, orvosi konzultáció alapján alkalmazható a sebgyógyító külsőleges termék.
  • Tapasztalatok alapján a sebkezelő készítmények, így például a hialuronsavat, cinket vagy egyéb hámregeneráló és antiszeptikus hatóanyagokat tartalmazó patikaszerek használata hozzájárul a gyorsabb, kevesebb fájdalommal és kellemetlenséggel járó sebgyógyuláshoz, illetve az esztétikusabb sebfelszín kialakulásához, majd a nyommentes sebgyógyuláshoz.

Alkalmazási tanácsok – mikor és hogyan vihető fel a sebkezelő készítmény?

Felületes bőrsérüléseknél a (fiziológiás sóoldattal vagy langyos, tiszta folyóvízzel) lemosott, fertőtlenített, de már nem nedves és nem vérző felületre vihető fel a sebkezelő patikaszer.

Kisebb égési sérüléseknél (pl. háztartási balesetek a vasalóval, forró grill-lappal) a sebet hideg folyóvíz alatt tartva le kell hűteni. A nem vizes égési seb kenhető be a nedves sebkörnyezetet és antibakteriális védelmet biztosító sebgyógyító termékkel.

Lényeges, hogy a sebkezelő készítmény felvitele tiszta (szappanos vízzel megmosott) kézzel, vékony rétegben (kb. 1 milliméter) történjen meg.

A sebkezelő készítmény naponta többször is felvihető a seb teljes területére, és az a sebbe bele nem ragadó fedőkötéssel befedhető.

Sebkezelő házi patika

A kisebb sebek otthoni ellátása számos buktatóval terhelt. Míg számos házi sebkezelő praktika (hagymával bedörzsölés, vazelines kenőccsel bekenés, 70%-os alkoholos kezelés, hidrogén-peroxidos áztatás stb.) alkalmazása fertőzésveszélyesnek bizonyul vagy a sebgyógyulási folyamat visszafogása miatt kerülendő, addig a jól megválasztott „sebgyógyítók” alkalmazása pozitív hatású lehet, és hozzájárulhat a sebgyógyulás gyorsabbá és a sebhely esztétikusabbá tételéhez.

A nedves sebkörnyezet biztosítása és a fertőzések megelőzése kulcsfontosságú a gyors regeneráció és a nyommentes sebgyógyulás érdekében − akut és krónikus sebeknél egyaránt.

IRODALOM

1. https://military-medicine.com/article/4158-the-efficacy-of-hyaluronic-acid-in-combination-with-an-antiseptic-experience-from-acute-military-based-wound-care.html; 2022. május 20.

2. http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/korszeru_sebkezeles_a_gyakorlatban; 2022. május 23.

3. Gupta M, Mahajan VK, Mehta KS, Chauhan PS. Zinc therapy in dermatology: a review. Dermatol Res Pract. 2014; 2014:709152.

4. Lin PH, Sermersheim M, Li H, Lee PHU, Steinberg SM, Ma J. Zinc in Wound Healing Modulation. Nutrients. 2017;10(1):16.

Dr. Budai Lívia PhD, szakgyógyszerész
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés