hirdetés
hirdetés

Sportsérülések gyermekeknél

Gyermekkorban kiemelt figyelmet kell fordítani az életkornak megfelelő mozgásforma megválasztására, és a sérülések esélyét csökkentő óvintézkedések betartására, ahogy azt is érdemes tudnunk, mi a teendő a leggyakoribb sportsérülések esetén.

hirdetés

A jól megtervezett mozgásprogramok javítják a gyermekek fizikai és pszichomotoros teljesítményét, kedvezően hatnak az intellektus fejlődésére, és elősegítik a kiegyensúlyozott testi fejlődést. Kisgyermekkorban a fizikai aktivitás elsődlegesen a játék élménye és az egyéni képességek fejlődése szempontjából fontos, kisiskolás kortól azonban a mindennapos testnevelésórák mellett már gyakran előtérbe kerülnek a versenysportok is, amik óhatatlanul magukban hordozzák a kisebb-nagyobb sérülések veszélyét. A statisztikák szerint az iskolás korú gyermekek mintegy 3–10 százaléka szenved sportsérülést évente, köztük nagyjából kétszer annyi fiú, mint ahány lány. A sérülések zöme a végtagokat érinti – nagyobb részben a lábakat, kisebb részben a karokat –, többnyire bőrsérülések, rándulások, ficamok, zúzódások, illetve ínszalagszakadás formájában.

Élettani jellemzők

Gyermekkorban a csontszövetet még viszonylag nagyfokú elaszticitás és gyorsabb regenerálódás jellemzi. A gyors csontnövekedés időszakában az ín- és izomstruktúrák flexibilitása csökken, ami növeli a túlterhelés és az ebből adódó sérülések veszélyét. A serdülőkor végén, a hosszanti növekedés befejeződésekor megváltoznak a csontok biomechanikai tulajdonságai, ami relatíve sérülékenyebbé teszi a vázrendszert. Érdemes továbbá tudni, hogy míg a kis intenzitású fizikai terhelés fokozza, addig a nagy intenzitású tréning gátolhatja a csontnövekedést.

Hámsérülések kezelése

Szerencsére a sporttevékenységek során elszenvedett sérülések többsége viszonylag kevéssé súlyos, így orvosi ellátást sem feltétlenül indokol. Az elesések során szerzett felületes bőrsérülések ellátásában a sebkezelés általános szabályait kell követni: a szennyeződéseket hideg folyó vízzel mossuk le, majd jódtartalmú sebfertőtlenítő szerrel fertőtlenítsük, és steril kötszerrel fedjük a sebet. A jód polivinil-pirrolidon polimerrel alkotott komplexét (povidon-jód) tartalmazó Betadine oldat kiválóan alkalmas a gyermekkori hámsérülések elsődleges ellátására. A PVP-jód komplexből felszabaduló elemi jód gyors csíraölő hatású, amely nagy hatásfokkal pusztítja el a sebbe került kórokozókat (baktériumokat, vírusokat, gombákat és némelyik protozoont is). A jóddal szembeni túlérzékenység esetén gyógyszertárban beszerezhető, 3%-os hidrogén-peroxid oldatot használhatunk a seb fertőtlenítésére, ennek azonban hátránya, hogy csíp. A sebbe hintőport szórni tilos, mert lepedéket képez a sebfelszínen, ami megakadályozza a seb tisztulását, ez pedig gyulladásos folyamatokat indíthat el! Amíg a sebet nem fedi pörk, naponta javasolt a kötést cserélni.

Ha a pörk megjelent, kötésre már nincs szükség; helyette a hámosodást segítő kenőccsel gyorsíthatjuk a gyógyulási folyamatot. A Bepanthen termékcsalád dexpanthenoltartalma a sejtekben gyorsan pantoténsavvá alakul át, amely a koenzim-A alkotórészeként támogatja a bőr és a nyálkahártyák regenerációját. A több mint 70 éves múlttal rendelkező Neogranormon kenőcs hatóanyag-komplexe összetett mechanizmussal támogatja a sebgyógyulást: az A-vitamin-tartalom az egészséges granulációs szövet kialakulását és a hámosodást segíti elő, ami hozzájárul a gyorsabb és tökéletesebb sebgyógyuláshoz; az ergokalciferol (D2-vitamin) elősegíti a bőr felső rétegét alkotó sejtek növekedését, differenciálódását, valamint szabályozza a szaru- és hámképződést; a pankreászkivonat – a benne lévő emésztőenzimek révén – az elhalt szövetek és szövettörmelékek emésztésével támogatja a sebtisztulás folyamatát, míg a cink-oxid enyhe adsztringens és antiszeptikus hatásával járul hozzá a mielőbbi bőrregenerációhoz.

Húzódások, zúzódások, ficamok

Az ízületek, ínszalagok és izmok kisebb traumás sérülései – a húzódások, zúzódások és ficamok – az esetek többségében néhány napos pihentetés, hűtő borogatás és az érintett terület kompressziós pólyázása mellett maguktól gyógyulnak. Erős fájdalom esetén a perorális fájdalomcsillapítás is indokolt.

A fájdalommal és gyulladással járó sport- és egyéb baleseti sérülések külsőleges, helyi kezelésére forgalomban lévő, nem szteroid gyulladáscsökkentő készítmények között kevés olyat találunk, amely a hivatalos javallat szerint gyermek- és serdülőkorban is alkalmazható. A előiratok többségében kiemelten szerepel, hogy a készítmény gyermekeknéltörténő alkalmazását nem vizsgálták, így a biztonságosságot és a hatásosságot igazoló adatok nem állnak rendelkezésre.

Az ibuprofen vény nélkül kiadható külsőleges készítményei közül az Algoflex Dolo 50 mg/g gél és a Deep Relief gél 12 éves kortól, az Ibutop gél és krém 14 éves kortól alkalmazható helyi fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés céljára. A diclofenac külsőleges készítményei között a Voltaren Emulgel 1% gél az egyetlen, amely 14 éves kortól alkalmazható az ín, az ínszalag, az izom és az ízületek poszttraumás gyulladásának és fájdalmának csökkentésére.

A kisgyermekek esetében a Teva-Dolobene gél ad lehetőséget a helyi kezelésre: az ízületi és izomfájdalmak egyéb lokális készítményeként engedélyezett gél 5 éves kortól alkalmazható az olyan duzzanatok, vérömlenyek és gyulladások kezelésére, amelyek az izmok, inak, ínhüvelyek, szalagok és ízületek zárt sérülései után alakulnak ki (pl. zúzódások és nyomódások, rándulások és húzódások, teniszkönyök). Komplex hatóanyag-összetételének köszönhetően többféle mechanizmussal mérsékli a gyulladást és a fájdalmat: a dimetil-szulfoxid (DMSO) gyulladáscsökkentő, ödémaellenes és helyi analgetikus tulajdonságú, ami részben a gyulladt szövetben képződő hidroxilgyökök inaktiválására és ezáltal a beteg terület anyagcseréjének javulására, részben pedig a perifériás neuronok ingerületvezetési sebességének csökkentésével összefüggő lokálanesztetikus hatásra vezethető vissza. A DMSO mellett jelen lévő heparin a hialuronidáz enzim kompetitív gátlásával visszafogja a fokozott kötőszöveti leépülést a gyulladás helyén, míg a dexpantenol és belőle képződő pantoténsav, a fent leírt módon, a koenzim-A alkotórészeként befolyásolja a szöveti felépítő és lebontó folyamatokat.

Gyógyszerészi tanácsok a lokális kezeléshez

Az izomzat, az inak és a kötőszövet sérülésének kezelésére szolgáló külsőleges készítményeket naponta 3-4 alkalommal kell óvatos bedörzsöléssel felvinni az érintett bőrterületre. Érdemes felhívni a beteg, illetve a szülő figyelmét arra, hogy a gél/krém felvitele után kezet kell mosni, mert a kézről a szembe vagy a nyálkahártyákra kerülő készítmény kellemetlen tüneteket provokálhat, továbbá a kézfelületről felszívódó hatóanyag feleslegesen terheli a szervezetet és nemkívánatos hatásokat okozhat. Bármilyen gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító lokális készítmény csak ép, sértetlen bőrfelületen alkalmazható. Orvosi javaslat nélkül a helyi készítmények legfeljebb 14 napig használhatók, de a tünetek rosszabbodása esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

Irodalom:

1. Shanmugam C, Maffulli N. Sports injuries in children. British Medical Bulletin 2008;86:33–57.

2. Preventing Musculoskeletal Sports Injuries in Youth: A Guide for Parents (2013). National Institute of Arthritis and Musculoskeletal and Skin Diseases (http://www.niams.nih.gov)

3. Szebeni Z. Sebgyógyító egyszeregy (http://www.bethesda.hu)

4. Pharmindex, Gyógyszerkompendium

Dr. Bokor Dóra, szakgyógyszerész
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés