hirdetés
hirdetés

Sokféleképpen köhöghet a beteg

A bronchialis epithel mukociliáris clearance révén a belélegzett pollenek, mikroorganizmusok és porszemcsék – nyálkás váladékba burkolva – a garat irányába sodródnak, és általában a gyomorba kerülnek. Amennyiben a mukociliáris clearence ereje nem bizonyul elegendőnek, köhögés lép fel.

hirdetés

A köhögés létfontosságú reflex. Akár egy félrenyelt ételdarabka, akár valamilyen folyadék véletlenszerű belélegzése másodperceken belül olyan heves köhögést válthat ki, ami az idegen testet eltávolítja, és a normális légzést helyreállítja.

A különféle kémiai (pl. füst, gyulladásos mediátorok) vagy mechanikai (idegen test, nagyobb mennyiségű váladék) ingerek egyaránt a köhögési központba továbbvezetett ingerületet váltanak ki.

Általában a bronchialis epithel mukociliáris clearance-ként ismert öntisztító ereje elegendőnek bizonyul a légutak tisztán tartására. Ennek révén a belélegzett pollenek, mikroorganizmusok és porszemcsék – nyálkás váladékba burkolva – a garat irányába sodródnak, és általában a gyomorba kerülnek. Amennyiben a mukociliáris clearence ereje nem bizonyul elegendőnek, köhögés lép fel.

Nem mindegy, hogy mióta köhög a beteg

Ha a táránál állva köhögő betegnek kell tanácsot adni, lényeges annak az ismerete, hogy mióta tart a köhögése. A három hétnél rövidebb ideje tartó, náthás panaszokkal összefüggő akut köhögés öngyógyítás keretén belül is orvosolható. Fontos azonban, hogy véres köpet, a köhögés során tapasztalt fájdalom, légszomj vagy a köhögéssel együtt járó magas láz esetén a fennállás időtartamától függetlenül orvoshoz kell küldeni a beteget.

Az 3–8 hete tartó szubakut köhögés és a több mint 8 hete fennálló krónikus köhögés okának (pl. COPD, asztma, szamárköhögés, tuberkulózis, tüdődaganat) kiderítése és kezelése orvosi kompetencia (1).

Ősszel és télen gyakori a vírus okozta köhögés

Mikor adjunk köhögéscsillapítót vagy nyálkahártyát bevonó szereket

A megkönnyebbüléssel nem járó, száraz köhögés esetén nincs felszakítható váladék a légutakban. A köhögésnek ez a típusa  jellemzően allergiás megbetegedéseknél, asztma esetén vagy kezdődő légúti betegségeknél jelentkezhet. Mivel az improduktív köhögés a szervezet számára megterhelő, a megfelelő alvásminőség és a jobb nappali közérzet érdekében a csillapítása lényeges.

A száraz köhögés elsősorban centrálisan ható, a köhögési reflexet gátló köhögéscsillapító szerekkel orvosolható. Gyakran a vény nélküli forgalomban is elérhető dextrometorfán hatóanyagú patikaszerek alkalmazására kerül sor, amiket az öngyógyszerezés keretein belül maximum 2-3 hétig javasolt csak alkalmazni, azt követően orvoshoz kell irányítani a beteget. A szintén köhögéscsillapító hatású, kodeintartalmú készítmények alkalmazásának biztonságossága az elmúlt időszakban a vizsgálatok középpontjába került. A kodein alkalmazása jelentette veszély elsősorban a hatóanyag morfinná történő – jelentős interindividuális különbségeket mutató – metabolizmusára és az ezzel összefüggő légzésdepresszió-kockázatra vezethető vissza.  A kodeinszedéssel összefüggő súlyos nemkívánatos hatások kockázatának kivizsgálására a német gyógyszerhatóság kérésére 2014-ben felülvizsgálati eljárás indult. Ennek során az európai hatóság (EMA PRAC) arra jutott, hogy a köhögés kezelésére szolgáló kodeintartalmú készítményeket 12 éves kor alatt kontraindikált alkalmazni. A 12–18 év közötti korosztályban alkalmazásuk csak akkor javasolható, ha nem áll fenn légzőszervi betegség. Továbbá, a kodeintartalmú folyékony gyógyszerformákat – a véletlen mérgezések kivédése céljából – gyermekbiztos csomagolásban kell forgalomba hozni (3)

Száraz köhögés esetén lényeges a gyulladás miatt irritált és érzékeny légúti nyálkahártya bevonása nyákszerű anyagokkal, a felszínen található köhögést kiváltó receptorok felszínének védő betakarása. A növényi kivonatok közül az izlandi zuzmó, az erdei mályva levele és virága, a lándzsás útifű levele, a kankalin virága, illetve az orvosi ziliz gyökerének kivonata nyújthat segítséget a kínzó köhögési inger és az irritált légúti nyálkahártya jelentette panaszok esetén (1, 2). A népi gyógyászatban a száraz köhögés orvoslásában régóta alkalmazott méz jelentőségéről sem szabad megfeledkezni. Egy Cochrane-analízis alapján a méz hatásosabbnak bizonyul a placebokezelésnél, bár a hatásossága a dextrometorfánnal szemben alulmarad. A mézzel végzett kezelés mellett szól az, hogy az esti mézfogyasztás segít az elalvásban és az éjszakai nyugalom biztosításában a száraz köhögéses időszakban. Ügyelni kell azonban arra, hogy – a Clostridium-spórák jelentette veszély miatt – mézet csak egyéves kor fölött szabad alkalmazni (4).

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Kiknek javasolt a hurutoldó és a köptető?

A hidegebb évszakokban számos vírus (pl. rhinovírus) okozhat fokozott szekrécióval, azaz jelentős mennyiségű orr- és garatváladék képződésével járó fertőzést.

A hurutos vagy nyákürítéssel járó produktív köhögés a normálishoz képest megnövekedett mennyiségű és/vagy túl nagy viszkozitású váladék képződésére vezethető vissza. Mivel a bőséges mennyiségű váladék miatt a légutak átjárható keresztmetszete csökken, a sok váladék pedig a kórokozók szaporodásának a melegágya, a váladék felszakítását és felköhögését elősegítő készítmények, a hurutoldók és a köptetők alkalmazása indokolt.

A váladékot elfolyósító, a sűrű nyákszerű anyagot apróbb darabokra szaggató hurutoldók (pl. a diszulfidhidakat bontó acetil-cisztein, karbocisztein) hozzásegítenek ahhoz, hogy a váladék – a csökkenő viszkozitása miatt – könnyebben felköhöghető legyen. Mivel hurutos váladék nemcsak a légutakban képződhet, hanem az arcüregben is felhalmozódhat, erős, viszkózus orrváladékozás esetén is javasolható a hurutoldók alkalmazása.

A légutakban lerakódott váladék mennyiségét tovább növelő és ennek következményeként a köhögési inger intenzitását fokozó köptetők (pl. ambroxol, terpén-hidrát, kakukkfűkivonat, borostyánlevél-extraktum) a köhögési folyamat indukálása révén járulnak hozzá a könnyebb felköhögéshez.

Az acetil-cisztein és az ambroxol különféle gyógyszerformákban és hatáserősségekben áll a betegek rendelkezésére. A napi 2-3 alkalommal, étkezés után adagolandó készítmények napi utolsó adagjának a bevételét – az éjszakai alvás nyugalma érdekében – célszerű a késő délutáni órákra időzíteni (1, 2).

Hasznos tudnivalók az expediáláshoz

  • Fontos a betegekben tudatosítani, hogy tilos a köpetürítéssel járó köhögések csillapítása köhögéscsillapító szerekkel, ilyen módon a váladék felhalmozódásának az elősegítése a légutakban. Hasonlóképpen, a köhögéscsillapító és a köptető szerek együttes alkalmazása is kontraindikált.
  • A köhögés csillapítására szolgáló gyógyszerek bevétele bőséges mennyiségű folyadékkal ajánlott, ilyen módon is támogatva a nyálkahártyák megfelelő hidratáltságát.
  • A váladék felköhögése bőséges folyadékbevitellel, illóolajok alkalmazásával (inhalálással vagy mellkasbedörzsöléssel) és a levegő megfelelő páratartalmának a biztosításával segíthető.
  • A kétévesnél fiatalabb gyermekek köhögésének kezelése orvosi feladat.
  • A köhögések kezelésében alkalmazott készítmények összetevői között, főként a növényi extraktumot is tartalmazóknál, az alkohol is szerepel. Ezek előírásszerű adagolása elhanyagolhatóan általában csak kis mennyiségű alkoholt juttat a szervezetbe, ami maradandó károsodást, hozzászokást még a gyermekeknél sem okoz. (Íratlan szabály, hogy akkor nem ajánlott a gyermekeknek adni egy gyógyszert, amennyiben annak egy adagja több mint 3 g alkoholt tartalmaz.) Amennyiben a beteg ódzkodik az alkoholos gyógyszerformáktól, a bőséges választék lehetővé teszi, hogy valamennyi típusú köhögés esetén alkoholmentes verziót is ajánlhassunk neki.
  • A cukormentes készítményeket keresőknek is lehet a köhögés kezelésére szolgáló szerek között alkalmasat találni.

Egyéb betegségek, gyógyszerek is okozhatják a köhögést

A gyomorégés jelentkezésével összefüggő köhögési rohamok refluxbetegségre utalhatnak. Mivel fekvő pozícióban a gyomorsav könnyebben kerül vissza a nyelőcsőbe, a savas visszaáramlás kiváltotta köhögés jellemzően éjjelente lép fel. A probléma megoldásában a felsőtest magasabb pozícióba helyezése (magas párnán alvás), illetve a gyomor savszekréciójának a kezelése segít.

Egy a vérnyomáscsökkentésben gyakran alkalmazott gyógyszercsoport, az angiotenzinkonvertáló enzim gátlói (ACE-gátlók) mellékhatásai között is gyakran szerepel a köhögés. Az ACE-gátlók okozta köhögés tipikusan a gyógyszerek szedésének megkezdése után néhány héttel lép fel, és a megszüntetésében sok esetben csak az érintett gyógyszer egyéb hatásmechanizmusú antihipertenzív szerre váltása vezet eredményre (1, 2).

A köhögés okának kivizsgálása érdekében orvoshoz kell irányítani a beteget, ha (1):

  • a köhögés fájdalommal jár
  • vér található a köpetben
  • zöldessárgára színeződött a felköhögött váladék
  • légszomjra panaszkodik a beteg
  • 39 °C fölötti láza van
  • a panaszai egy számára új gyógyszer szedését követően jelentkeznek
  • egyéb panaszok (pl. náthás tünetek) nélkül jelentkezik a köhögés
  • több mint három hete tart a köhögése

Irodalom:

1. Ursache bestimmt Therapie. www. ptaforum.pharmazeutische.zeitung.de/index.php?id=9318; 2016. okt. 20.

2. www.pharmindex-online.hu gyógyszerinformációi; 2016. okt. 22.

3. http://www.ema.europa.eu/ema/index.jsp?curl=pages/news_and_events/news/2015/03/news_detail_002287.jsp&mid=WC0b01ac058004d5c1; 2016. okt. 22.

4. http://www.pharmaonline.hu/gyogyszereszi_gondozas/cikk/joizu_megoldas_mulni_nem_akaro_szaraz_kohogesre; 2016. okt. 24.

Dr. Budai Lívia , PhD. szakgyógyszerész Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézet
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés