hirdetés

Nem kell rutinszerűen kezelni a szájpenészt!

Nem kell rutinszerűen kezelni a szájpenészt! – közli a novakhunor.hu.

hirdetés

Szájpenészről készített összefoglalómban korábban ezt írtam: "dr. Szíjjártó László 20 éve Hollandiában is dolgozó gyermekspecialistától megtudtam, hogy mivel a candida a normál flóra tagja és a szájpenészes csecsemők jó része panaszmentes, ezért Hollandiában sokszor nem is kezelik semmivel sem a szájpenészt, csak súlyos esetben. A gyerekek alapellátásáért is felelős Holland Háziorvosok Egyesülete tájékoztatójában kiemelik, hogy a szájpenész nem veszélyes, és az esetek nagy részében kezelés nélkül, magától elmúlik; többek között akkor érdemes kezelni, ha táplálási, szoptatási nehézséget okoz (a gyermek gyakran kiköpi a bimbót) vagy nem gyógyuló pelenkakiütéssel jár együtt."

Mint dr. Szakács Krisztina Angliában is dolgozó gyermekgyógyásztól megtudtam, ott is így állnak a szájpenészhez: nem izgulják túl, legtöbbször semmivel sem kezelik. Ezt mondja a hivatalos angliai irányelv (NICE-guideline) is: "A szájpenészt akkor kell kezelni, ha fájdalmat okoz az anyának, babának, vagy táplálási problémát okoz.

Ha a szájpenész tünetet nem okoz, az anyának azt kell mondani, semmiféle kezelés nem szükséges."

Hazánkban rutinszerűen kezelik a szájpenészt, legtöbbször borax-glicerinnel, ami egy nem korszerű, toxikus szer, és dr. Zacher Gábor is beszélt arról, hogy nem szabadna használni ezt a készítményt. Egykor jónak számított, jobb híján használtuk, vannak már azonban sokkal biztonságosabb készítmények; fontos, hogy az új információk minél hamarabb eljussanak az orvosokhoz. A szülők pedig megnyugodhatnak: ahogy a láz miatt, úgy a szájpenész miatt sem kell izgulniuk, írja a lap.

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Ajánlott

Miért vágyik a gyógyszerész szakma valós adatokra?

A modern gyógyszereknek a piacvezető státusz eléréséhez képesnek kell lenniük arra, hogy nagyrészt helyettesítsék a rendelkezésre álló kezeléseket a jobb hatékonyságuk, biztonságosságuk vagy kényelmük miatt. (x)

 

Az USA-ban 2017-ben bevezetett – korábbinál alacsonyabb – hipertónia limitértékeknél megkezdett antihipertenzív kezelés nem véd a kardiovaszkuláris következményektől, ugyanakkor jelentősen emeli a pszichés „mellékhatások” rizikóját.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Semmelweis Egyetem GYTK és az MGYT Vas Megyei Szervezete továbbképzést szervez Válogatott fejezetek a gyógyszerészet új, tudományos eredményeiből témakörében.

hirdetés

A gyógyszerészek 50%-a szerint a legnagyobb problémát a gyógyszertárakban a munkaerőhiány okozza. A munkaerőhiány elsősorban a vidéki gyógyszertárakat érinti, főleg a kisebb településeken.