hirdetés
hirdetés

Most van itt az ideje a kullancs elleni védekezésnek

A kullancsok Európa egyre nagyobb részét hódítják meg, birtokba vették a magas hegyeket, s a skandináv államokat is. Nálunk régóta itthon vannak.

hirdetés

Bár az idei, szokatlanul enyhe tél négy-öt leghidegebb napjának egyikén talán  furcsának tűnik a kullancsok által terjesztett egyik legsúlyosabb betegség, a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis – KE) elleni védekezésről szólni, paradox módon ennek épp most van itt az ideje. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) vezetője szerint ugyanis az őszi, téli hónapokban célszerű beadatni a fertőzés elleni védőoltást.

Az e célt szolgáló, Magyarországon kapható vakcinák mindegyike három részes oltássorozatból áll, teljes védelmet a körülbelül egy havi különbséggel beadott első két vakcina ad, az adott készítménytől függően néhány hónap, vagy egy év múlva beadandó harmadik pedig az elsők emlékeztetője. Később sem árt – magyarázza Póta György – „emlékeztetni” szunnyadó védekező rendszerünket a fertőzött kullancsok elleni feladatukra, vagyis: életkortól és egészségi állapottól függően 3-5 évente megismételtetni a harmadik, emlékeztető oltást.

Bár a kullancsok által okozott betegségek – KE és Lyme-kór – okán a szakemberek évről-évre elismétlik a tudnivalókat, ennek ellenére a közvéleményben még mindig sok tévhit él. Ezek egyik legfontosabbika, miszerint a kullancsok mint kis torpedók, a fákról zuhannak ránk. Ez azonban tévedés. A kullancsok a bokros részeket, az aljnövényzetet szeretik, nem véletlen, hogy a még alacsony kisgyerekeknél telepednek meg igen gyakran a hajas fejbőrben, vagy a fül mögött, ez a felnőttekkel legfeljebb akkor történik meg, ha leheverednek a fűbe. Az utóbbiak az esetek kétharmadában talpuktól a derekukig veszélyeztetettek leginkább e vérszívók által.

Copyright: <a href='https://hu.123rf.com/profile_andrei310'>andrei310 / 123RF Stock fotó</a>

A HGYE elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy annak ellenőrzésével, vajon mennyi kullancsot szereztünk be emlékül a kirándulásról, jobb nem várni az esti fürdésig, hanem minél előbb ejtsük meg, mivel a kártevő nem a csípés pillanatában, hanem pár órával később fertőz. Eltávolításukkal kapcsolatban is sokféle téves nézet él. Szigorúan tilos például krémmel, olajjal vagy zsírral befedve megfullasztani, figyelmeztet a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének docense, dr. Torzsa Péter, mert így pont az ellenkezőjét érjük el. Ebben az esetben ugyanis a kullancsot – amely a közhiedelemmel ellentétben nem is rovar, hanem az atkák közé tartozik – öklendezésre kényszerítjük, s pont ekkor fertőzhetnek. A testet kell eltávolítani, abból nem lesz semmi baj, ha kiszedés közben beszakad a tapadó szívókorong, a láb vagy a fej. Kevésbé közismert, hogy kullancs által fertőzött juh, kecske vagy tehén forralatlan teje is megbetegítheti az embert, akár vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást okozva.

A kullancs igen szívós teremtmény, állományát a még oly hosszan tartó jeges tél sem tizedeli meg. Igazán elemében egy eső utáni szép nyári napon van, amikor jó párás a levegő. Nem szereti viszont a száraz, igen meleg nyarat. Hazai elszaporodása állítólag a nagyvadállomány, különösen a vaddisznók számának gyors növekedésével is összefügg. Miközben számos európai országban nő a kullancsok okozta vírusos megbetegedések száma, Ausztriában a lakosság közel 90 százalékos átoltottsága okán drámaian csökken, Magyarországon pedig stagnál, illetve – bár kisebb mértékben – szintén csökken. Ez utóbbit egyes tanulmányok azzal magyarázzák, hogy a vakcina 1991-es törzskönyvezése után sok szülő beadatta gyermekének a védőoltás-sorozatot, egyes szakmák képviselőit – erdészek, honvédek stb. – pedig már korábban is oltottak.

A számon tartott esetek számának mérséklődése talán , a vírusfertőzés okozta megbetegedés jellegéből is következik. Ennek ugyanis két fázisa különíthető el. Az első a csípést követő 5-14. napon jelentkező influenzaszerű megbetegedés (fejfájás, fáradtság, rossz közérzet), amely az esetek jelentős részében maradéktalanul elmúlik, s ezt nem is kell jelenteni hivatalosan. A második fázis néhány nap tünetmentesség után jelentkezik magas lázzal, szédüléssel, hányingerrel, erős fejfájással, tarkómerevséggel. Ezzel rögtön orvoshoz kell fordulni. Bár minden második eset szövődmény nélkül gyógyul, de van, amikor maradványtünetekkel – memóriazavar, görcshajlam stb. – kell számolni.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: PharmaOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés