hirdetés
hirdetés

Mit tartsunk szem előtt, ha műkönnyet ajánlunk?

Viszkető, kipirosodó és irritált szemek… A száraz szem szindrómával (keratoconjunctivitis sicca) járó könnyfilmkárosodás a légkondicionált irodáknak, a központi fűtéses lakásoknak és a számítógép előtt töltött hosszú óráknak betudhatóan egyre több embert érint. 

hirdetés

A – találóan – „irodai szem szindróma” (office-eye-syndrome) néven is ismert, látászavarral és diszkomfort érzéssel járó tünetek a fiatal korosztály egyre nagyobb részének okoznak kellemetlenséget.

A szemszárazság előfordulási gyakorisága nemtől is függ, gyakoribb a nők körében, különösen a menopauza utáni időszakban – a felnőtt korú nők mintegy tizede műkönnyek használatával orvosolja panaszait. És a szemszárazság általában nem jár egyedül: megfigyelték, hogy – többek között - az allergiás, ekcémás, szürkehályogos, osteoarthritises, reumatoid arthritises, depressziós vagy irritábilis bél szindrómás betegek körében gyakoribb a pislogás jelentette nehézség, mint az átlagpopulációban (1). Bizonyos gyógyszerek, például a fogamzásgátlók, az antihisztaminok és a béta-blokkolók alkalmazása is könnyfilmkárosodáshoz vezethet (2).

Bár a szemszárazság kezelésében az androgén, illetve az ösztrogén hormonok pótlásától kezdve az immunszuppresszív hatású szemcseppekig terjednek a tökéletes terápiás megoldás megtalálására irányuló kutatások, mégis, jelenleg a műkönnyek alkalmazása tűnik a legkézenfekvőbb és legbiztonságosabb megoldásnak.

Pótolni kell azt, ami hiányzik, méghozzá olyan formában, ahogyan hiányzik; összetétel, pH, viszkozitás, ozmolalitás és számos egyéb szempont alapján.

Alapvetően négy csoportba sorolhatók a műkönnyek alapjául szolgáló gélképzők:

  • szintetikus polimerek, például polivinil-pirrolidon, poliakrilátok (=karbomerek)
  • félszintetikus cellulózszármazékok, például hidroxi-etil-cellulóz, hidroxi-propil-metil-cellulóz
  • természetes polimerek, például dextrán, tamarindfa magjának kivonata
  • hialuronsav

Mivel a választék rendkívül széles, a leginkább megfelelő termék megtalálásában segíthet néhány kérdés megválaszolása.

Hígabb vagy viszkózusabb legyen a műkönny?

Az enyhe panaszok kezelésére alacsony viszkozitású (~1-6 mPa·s) cseppek, például polivinil-pirrolidont tartalmazók használhatók. A kínzóbb panaszok mérséklésére viszkózusabb, géles rendszerek, így a cellulózszármazékokat vagy a karbomereket (~500-8000 mPa·s) tartalmazó gélképzők javasolhatók. A hialuronsavat tartalmazó gélek viszkoelasztikus jellegükre visszavezethetően (mérsékelten) súlyos szemszárazság esetén javalltak (2).

Megfontolandó, hogy a viszkózusabb, géles rendszerek a szemfelszínhez való bioadhéziójuknak köszönhetően hosszabb hatástartammal rendelkeznek. Szem előtt kell azonban tartani, hogy amennyiben túl sok jut a géles cseppekből a kötőhártyazsákba, akkor az – a szemhéjakat mintegy összeragasztva –zavaró lehet. A legújabb műkönny már kettős polimer rendszert – HP-Guart és hialuronsavat együttesen tartalmaz, amely a szemfelszíni sejtek még nagyobb folyadékmegtartását, hidratálását, ezzel együtt regenerálását biztosítja mint a hialuronsavas műkönnyek önmagukban.

Megoldást kínálnak az in situ gélesedő rendszerek!

A géleknél tapasztalható tapadás jelentette szubjektív problémát küzdheti le az a technológiai innováció, aminek eredményeként a flakonban még híg állagú csepp csak a becseppentést követően kezd el gélesedni. A hidroxi-propil-guar (HP-guar) poliszacharid-alapú rendszerek becseppentést követően, a könnyfolyadék pH-ján a propilénglikollal és a polietilén-glikol 400-zal olyan bioadhezív, lágy gélt képeznek a szaruhártyán, amelyik a klasszikus szemgélekkel szemben nem zavarja a beteget a pislogásban (2).

Ha sérült a szaruhártya…

A dexpantenol- vagy A-vitamin-tartalmú műkönnyek alkalmazása a szaruhártya sérüléseinek a gyógyulását segítheti elő, illetve kötőhártya-gyulladást követően gyorsíthatja a szem regenerációs folyamatait.

Legyen-e a készítményben tartósítószer?

A cornea epithelsejtjeinek a károsításában szerepet játszó kvaterner ammóniumvegyületek (benzalkónium-klorid és cetrimid) helyett egyre gyakrabban kerül a műkönnyekbe a polikvaterner amin Polikvaternium-1 (POLYQUAD-(polipodronium-klorid)), illetve a rövid idő alatt lebomló nátrium-perborát, Purite vagy Oxyd.

A konzerválószert egyáltalán nem tartalmazó, a szemet nem irritáló szemcseppek választása különösen lényeges abban az esetben, ha a páciensek napi legalább négy alkalommal csepegtetnek a szemükbe (2).

Ha többféle szemcseppet is használ a beteg…

Tekintve azt, hogy a glaukómás betegek mintegy fele szemszárazságban is szenved, gyakori problémát vet fel a többféle szemészeti készítmény egyidejű alkalmazása. Azoknak a betegeknek, akik a műkönnyek mellett gyógyszeres szemcseppeket (például béta-blokkoló hatóanyagú) is használnak, legalább 10 perc eltéréssel kell alkalmazniuk a hatóanyagos cseppeket követően a műkönnyeket.

Ha vörös a szem…

Egyes szemcseppek érösszehúzó hatású molekulákat (nafazolin, tetrizolin) tartalmaznak. Ezek alkalmazása a szemvörösséggel is járó, például az allergia, illetve irritáció okozta kötőhártya-vizenyő és vérbőség esetén indokolt. Használatuk során figyelni kell arra, hogy az érösszehúzók használata a könnytermelés visszaszorítása révén súlyosbíthatja a szemszárazság panaszait (2, 3).

Cseppentse vagy fújja a folyadékot a beteg?

Mivel szemszárazság során a könnyfilm lipidrétege is károsodást szenved, a triglicerideket, foszfolipideket, esetleg liposzómákat tartalmazó termékek alkalmazása eredményre vezető lehet. A becsukott szemhéjakra fújt készítmények lipofil összetevői a szemhéjakon lecsorogva, majd a szaruhártyára jutva beépülnek a könny lipidösszetevői közé.

A spray-k alkalmazása azoknál a pácienseknél lehet előnyös, akiknek gyulladt, viszkető a szemhéja, mivel ezeknek a rendszereknek a párolgása hűsítő, a viszkető érzést csillapító érzéssel jár (2).

Ha kontaktlencsét visel a beteg…

Odafigyelést igényelnek a kontaktlencsét viselők, ugyanis nekik nem javasolható akármelyik műkönny. Mivel általános szabályok nincsenek, az ajánlásnál elsősorban a gyártók adataira kell támaszkodni.

Lágy kontaktlencsék esetén célszerű konzerválószer-mentes, de legalább a gyorsan lebomló konzerválószerű készítmények használata, mivel a lágy lencsék polimerei hajlamosak a konzerválószereket adszorbeálni (2).

Irodalom:

  1. Vehof J, Kozareva1 D, Hysi PG. et al. Prevalence and risk factors of dry eye disease in a British female cohort. 
  2. Br J Ophthalmol 98; 1712–1717, 2016.
  3. Sicca-Syndrom; Das Auge sieht rot. http://www.pharmazeutische-zeitung.de/index.php?id=5585 2016. febr. 11.
  4. www.pharmindex-online.hu információi; 2016. febr. 11.
Dr. Budai Lívia , PhD. szakgyógyszerész Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézet
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés