hirdetés
hirdetés
2021. szeptember. 20., hétfő - Friderika.
hirdetés

Mire allergiás? – fél óra alatt kiderítheti otthon

Beutaló, recept és laboratóriumi vizsgálatok nélkül már otthon is kivitelezhetők az allergiatesztek. Az Imutest allergiatesztek az allergiás reakció kulcsmarkerének, az összes-, illetve a specifikus IgE-szint meghatározására szolgálnak. A gyógyszertári forgalomba kerülő, ujjbegyvérből elvégezhető gyorstesztek segítségével az allergiás reakció jelenléte igazolható, illetve a fűpollennel, poratkával, macskaszőrrel és -hámmal, tejfehérjével vagy tojásfehérjével szembeni allergia mutatható ki. 

Rohamosan nő az allergiás betegek száma                                      

Az allergiás kórképek gyakorisága folyamatosan nő. A XX. század második felében (1960 és 2000 között) mintegy ötször gyakoribbá vált a szénanátha, az ekcéma, illetve az asztma. Míg a felnőttek mintegy 3 százaléka ételallergiás, addig a gyermekek 6-10 százalékánál fordul elő ételallergia a három leggyakoribb allergént, a tejet, a tojást és a mogyorót tekintve.

Az allergiát kiváltó okok között felmerül a genetikai hajlam, a csecsemőkori táplálás, a szoptatás, a bélflóra, bizonyos fertőzések és a lakóhely szerepe is. Érdekes módon, mind a légúti, mind az ételallergiák esetén jellemző, hogy a nagyvárosban lakók körében gyakoribbak az allergiás panaszok, mint a vidéken, farmon élők között.

Az allergiákkal összefüggő, azok szövődményeként vehető asztma is egyre gyakoribb: az asztma gyakorisága mind az újonnan diagnosztizált betegek számát tekintve, mind az összes regisztrált asztmás beteg számát tekintve nő.

Összességében, az allergiás betegségek előfordulási gyakorisága magas, a hazai lakosság mintegy negyedénél kimutatható valamilyen allergia. Ezzel összefüggésben az allergiadiagnosztikai tesztek iránti lakossági igény is egyre nagyobb méreteket ölt.

Eddig voltak a bőrtesztek és a laboratóriumi vizsgálatok…

Az egyik legrégebben használt allergiavizsgálati teszta karcolásos (intrakután vagy Prick) teszt, amely során bizonyos allergén anyagokat a bőrre cseppentenek, majd egy tűvel a bőr rétegei közé juttatnak. Az így bőrbe jutó anyag, amennyiben a szervezet túlérzékeny vele szemben, 15-20 percen belül aktiválja az IgE közvetítette allergiás válaszreakciót, és a karcolás környékén bőrpír, duzzanat alakul ki. A Prick-teszt csak negatív (fiziológiás sóoldat) és pozitív kontroll (hisztamin) mellett értékelhető. A karcolásos teszt hátrányaként hozható fel, hogy az élelmiszer-allergiák igazolására való alkalmazhatósága kérdéses, allergiás időszakban, ekcémás bőrtünetek esetén és 2-3 évesnél fiatalabb betegeknél nem mindig kivitelezhető, továbbá várandósság alatti elvégzése kontraindikált. Emellett, az antihisztaminok és a gyulladásgátló szteroidok alkalmazását legalább 5 nappal a Prick-teszt elvégzése előtt fel kell függeszteni.

A Prick-teszten, a ritkábban alkalmazott rátevéses bőrteszten és az elvonásos vagy terheléses diétákon kívül vérből végzett allergiadiagnosztikai vizsgálatok léteznek. Ezeknek az allergiateszteknek a működése döntően az allergiás szenzitizáció kulcsmarkerének, de nem az egyetlen jelzőjének, az IgE-nek a kimutatásán, mérésén alapul. Egy adott allergénnel szembeni, specifikus IgE-szintek mérésénél a pozitív limit általában 0,1–0,35 kU/ml. Az emelkedett IgE-szintek általában allergiát jelentenek. Ritkán előfordulhat, hogy a specifikus IgE-vizsgálat pozitív, az adott allergénnel való érintkezéskor azonban nem tapasztalható allergiás reakció; tehát a mért IgE-érték vagy egy esetleges tesztpozitivitás nem az allergia súlyosságát, hanem a klinikai reakció valószínűségét tükrözi.

Miért hasznos az össz-IgE-mérés és a specifikus IgE-szint-meghatározás?

A vérben keringő IgE típusú ellenanyagok magas össz-szintje, tekintet nélkül arra, hogy milyen allergén ellen termelődnek, allergiás reakció jelenlétére utal, akár meglévő tünetekkel, akár azok nélkül.

A specifikus (pl. a tejfehérje- vagy a tojásfehérje-ellenes) IgE-szintek meghatározására irányuló tesztek segítenek eldönteni azt, hogy indokolt-e az allergénkerülés, bizonyos ételallergiák esetén az adott élelmiszerek, élelmiszer-összetevők kerülése, speciális diéták betartása. Emellett, a specifikus IgE-szintek mérése – családi halmozódás esetén – hozzájárul a fokozott kockázatú egyének korai azonosításához.

Annak ismeretében, hogy a tej- és tojásfehérjével szembeni korai IgE-szenzitizáció fokozza az asztma kialakulásának későbbi kockázatát, az említett allergénekkel szemben érzékeny egyének kiszűrése nagy jelentőségű.

Mostantól otthon is elvégezhető az IgE-meghatározáson alapuló allergiavizsgálat

Magyarországon eddig laboratóriumi körülmények között kivitelezett IgE-méréseket kellett a betegeknek igénybe venni, ha az össz-IgE-szintjüket vagy specifikus IgE-szintjüket akarták meghatározni.

2016 áprilisától azonban gyógyszertári forgalomba kerülnek azok az otthoni használatra is alkalmas, össz- vagy specifikus IgE-kimutatáson alapuló allergiagyorstesztek – orvostechnikai eszközök (Imutest) –, amik ujjbegyvérből mintegy 30 percen belül kimutatják azt, hogy a fennáll-e a betegnél allergiás reakció, illetve macskaszőr és -hám, fűpollen, poratka, tejfehérje vagy tojásfehérje okozta fokozott érzékenységi reakció.

 

Az egyszerűen, gyorsan kivitelezhető allergiatesztekkel kapott eredmény – éppúgy, mint bármely más laboratóriumi allergiateszttel kapott eredmény – megerősítéséhez szükséges a tünetek pontos feltérképezése, továbbá a lehetséges kiváltó ok és a válaszreakció bekövetkezte közötti időbeni, ok-okozati kapcsolat megállapítása. Egy otthon elvégzett allergiateszt pozitív eredménye esetén is lényeges a konzultáció az orvossal, amire expediáló gyógyszerészként fel kell hívnunk a betegek figyelmét.

www.allergiagyorsteszt.hu
Dr. B. L.
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés