hirdetés
hirdetés

A száraz szem szindróma (keratoconjunctivitis sicca) és kezelési alapelvei

Milyen a jó műkönny?

A szemszárazság a könnyfilmet és a szemfelszínt érintő, multifaktoriális betegség, amely diszkomfortérzést, látászavart és könnyfilm-instabilitást okoz.

hirdetés

Száraz szem szindróma akkor jelentkezik, (1) ha a könnyfolyadék termelődése elégtelen, (2) ha a könny minőségi összetétele megváltozik a könnymirigy rendellenes működése miatt, vagy (3) ha a könny túlzott mértékben párolog és emiatt víztartalma jelentősen lecsökken. A két utóbbi esetben a könnyfolyadékot alkotó víz, lipidek és mucin egymáshoz viszonyított aránya eltér a fiziológiástól, ami a termelődő könnyfilm instabilitását eredményezi. A csökkent könnytermelés és a fokozott párolgás (pl. az alacsony páratartalom, a magasabb hőmérséklet, a légkondicionálás) megnő a könny ozmolaritása, a hiperozmolaritás pedig gyulladásos kaszkádot indít el a szemfelszínen, ami epithelsérüléshez vezet. Az epithelsérülés a könnyfilm fehérjekomponenseinek termeléséért felelős kehelysejtek pusztulását és a mucinkiválasztás következményes zavarát okozza, ez pedig – ördögi körként – tovább növeli a szemfelszíni hiperozmolaritást. Az epithelsérülés stimulálja a cornealis idegvégződéseket, ami diszkomfortérzésben, pislogási ingerben és reflexes könnyszekrécióban nyilvánul meg. Paradox módon azonban, a fokozódó könnytermelés nem enyhíti a panaszokat, mert ilyen esetben a könny összetétele már nem fiziológiás, ezért a könny nem képes hiánytalanul befedni a conjunctiva és a cornea teljes felszínét. A fiziológiás mucintartalom csökkenése miatt pislogáskor „súrlódásérzést” tapasztal a beteg, és a könnymirigy neurogén gyulladása jön létre. A száraz szem szindróma kórismézésének alapja a könnyfolyadék ozmolaritásának vizsgálata.

Tünetek

A száraz szem szindróma jeleként a szem kivörösödik, csípő, viszkető érzés, szemfáradtság vagy -fájdalom, fényérzékenység, könnyezés, homályos látás, idegentestérzés jelentkezik. Az anamnézis felvételekor nagyon fontos pontosan tisztázni a beteg panaszait és azok időbeliségét. A megfelelő kezelés megválasztásához lényeges támpontot ad, hogy a panaszok egy- vagy kétoldaliak, egész nap vagy csak időszakosan jelentkeznek-e, az égő, szúró, idegentestérzés folyamatosan fennáll-e vagy csak bizonyos körülményekhez köthető (pl. a munkahelyen, munka közben jelentkezik). Lényegi kérdés, hogy a szempanaszok fellépése köthető-e bármilyen időszakhoz (évszakhoz) vagy helyhez. Meg kell vizsgálni, mennyire erezett a szem, és tájékozódni kell arról, kíséri-e kétoldali szemviszketés, illetve a reggeli ébredéskor váladékos-e a szem. Ha igen, tisztázandó, hogy sárgás vagy fehér színű-e a váladék. A helyes diagnózis felállításához és a megfelelő terápia kiválasztásához a beteg életkora, egyéb betegségei, szociális körülményei, foglalkozása és szabadidős tevékenységei, valamint az esetleges gyógyszeres kezelések is fontos kiegészítő információkkal szolgálnak.

Mi állhat a szemszárazság hátterében?

A fenti kérdések tisztázása azért fontos, mert a szemszárazság panaszait el kell különíteni az allergiás tünetektől és egy esetleges szemgyulladás jeleitől, bár a háromféle elváltozás együttesen is előfordulhat. Ha az allergiás időszak elmúltával is jelentkeznek szemszárazságra utaló panaszok, műkönny szemcsepp folyamatos alkalmazása indokolt. Gyulladás esetén antibiotikum vagy antibiotikum + szteroid tartalmú szemcseppet adunk legalább 10 napig, műkönny szemcsepp folyamatos alkalmazásával kiegészítve.

Tudni kell, hogy a szemszárazság számos szisztémás betegség kísérője is lehet. Az autoimmun betegségek – köztük például a Sjögren-szindróma vagy a szisztémás lupus erythematosus – a lipidfázist termelő, szemhéjszéli Meibom-mirigyek funkciógátlása miatt okoznak szemszárazságot, de a reumatológiai kórképeket, az ízületi gyulladásokat, a köszvényt, a neurodermatitist, bizonyos allergiás betegségeket vagy a pajzsmirigy betegségeit is kísérheti a szem kiszáradása. Ha tehát a szempanaszokat egyéb általános tünetek is kísérik, érdemes a beteget a háziorvoshoz irányítani.

Egyes gyógyszerek is csökkenthetik a könnytermelést – ilyenek az antihisztaminok, az antikolinerg szerek, az A-vitaminokhoz tartozó isotretinoin, a béta-blokkolók, egyes antidepresszívumok, a fogamzásgátlók, a kemoterápiás szerek, az altatók és nyugtatók vagy a szteroidtartalmú készítmények.

Krónikus szemirritáció környezeti tényezők (por, oldószerek, dohányfüst, égéstermékek és kipufogógázok stb.) nyomán is kialakulhat. Napjainkban a fiatalok körében is egyre gyakoribb probléma a szemszárazság, ami részben a számítógép-használat elterjedésével és a monitor előtt töltött idő alatti ritkább pislogással, a légszennyeződéssel, az időjárási viszonyokkal függ össze.

Kezelési stratégiák

Enyhe szemszárazság esetén a panaszok általában bizonyos tevékenységekhez kötődnek. Ilyenkor érdemes a tüneteket provokáló tevékenységek időtartamát korlátozni vagy hosszabb szüneteket kell tartani, és fokozottan figyelni a gyakoribb pislogásra. A kezelés lényegében a műkönnyekkel való könnypótlást jelenti. A műkönnyek olyan pufferoldatok, amelyek elektrolitokat, surfactant (felületi feszültséget csökkentő) összetevőt és egy vagy több viszkózus komponenst (lubrikánst) tartalmaznak. Az ideális lubrikáns gyorsan és egyenletesen szétterül a szemfelszínen, így minimalizálja a „súrlódást”, enyhítve a szemszárazság okozta tüneteket.

Középsúlyos esetben gyakoribb könnypótlásra és nedvesítő szemkenőcsök éjszakai alkalmazására is sor kerülhet. A kenőcsök hátránya, hogy kisebb-nagyobb mértékben rontják a látást, egyenetlen réteget képeznek a cornea felszínén és csökkentik a könnyfilm stabilitását, ezért kedvező hatásukat csak csukva tartott szem mellett fejtik ki. A terápiás lágy kontaktlencse vagy az oldalról zárt szemüveg használata csökkentheti a párolgást. Igen súlyos esetben a könnypontok ideiglenes vagy végleges elzárása jöhet szóba. Műanyag vagy szilikondugót helyezve a könnypontok nyílásába, megakadályozhatjuk az elfolyást, így nagyobb volumenű könny marad a kötőhártyán és szaruhártyán. Nagyon ritkán, extrém súlyos esetben, a szemrést beszűkítő műtét is szóba jöhet a párolgás jelentősebb csökkentésére.

A könnyszekréciót fokozó gyógyszeres kezelés (kolinerg szerek, brómhexin) csak akkor alkalmazható, ha a könnymirigy még működőképes. Leírták, hogy az ómega-3 zsírsavak fogyasztása az egészséges könnyfilm megtartása szempontjából is kedvező hatású lehet. Szemszárazság esetén az érösszehúzó hatású és a kortizontartalmú szemcseppek tovább súlyosbíthatják a tüneteket.

A műkönnyek

A műkönnyek célja a szemfelszín tartós nedvesítése. Amellett, hogy síkosítják a szemfelszínt, elősegítik a károsodott szaruhártya sérüléseinek gyógyulását. Ezáltal megszűnik az irritáció, a fényérzékenység, a homályos látás, a gyakori pislogás, a szem vörössége és az idegentestérzet.

Sokféle műkönny szemcsepp létezik, amelyek összetétele különböző. Gélképzőként alapvetően szintetikus polimereket (pl. polivinil-pirrolidon, poliakrilátok), félszintetikus cellulózszármazékokat (pl. hidroxi-etil-cellulóz, hidroxi-propil-metil-cellulóz) vagy egyéb, természetes polimereket (pl. dextrán, tamarindfa magjának kivonata) tartalmaznak. Egyedülálló összetevővel bír a cink-hialuronát-tartalmú készítmény.

A hialuronát poliszacharidhoz hasonló, komplex molekula, amely nedvesíti-síkosítja a kötő- és a szaruhártyát. A könnyfolyadékban fiziológiásan is jelen lévő hialuronát kiváló vízmegkötő képességgel bír; a hidratált cink-hialuronát sűrű molekuláris hálót – lényegében egy stabil és biokompatibilis filmréteget – képez a szemfelszínen. Ez a tartós védőréteg a pislogások közötti időben hatékonyan csökkenti a könny párolgását, megóva ezzel a szemet a kiszáradástól és enyhítve a szemszárazság okozta irritációt. Emellett az UV-sugárzás káros hatását is mérsékli. A cink antibakteriális hatásának köszönhetően a cink-hialuronát tartósítószer hozzáadása nélkül biztosítja a szemcsepp mikrobiológiai stabilitását; emellett a cink a sejtmembrán integritásának fenntartásában is szerepet játszik. A cink-hialuronát-tartalmú készítmény további előnye, hogy szinte bármilyen típusú kontaktlencse viselése esetén is alkalmazható (kivéve az ionos kontaktlencséket). Bár a cink-hialuronát-tartalmú szemcsepp pH-ja és ozmolaritása a természetes könnyéhez hasonló, az alkalmazás kezdeti szakaszában – a szemszárazság miatt kialakult felszíni sérülések következtében – a becseppentéskor átmeneti kivörösödés, égő, szúró érzés jelentkezhet. Ez többnyire 10-20 másodperc elteltével megszűnik, és a hialuronát hámregeneráló hatásának köszönhetően röviddel az alkalmazás megkezdése után már nem tapasztalható, így a készítmény jól tolerálható. Mindazonáltal, expediáláskor érdemes erre felhívni a beteg figyelmét.

A szemcseppekben használt tartósítószerek felelősek a rossz tolerancia és a toxikus epithelopathia kialakulásáért. A szemészeti készítmények leggyakoribb tartósítószere a benzalkónium-klorid. Hátránya, hogy tartós alkalmazás során károsítja a szemfelszínt, mert felszakítja az epithelsejtek közötti kapcsolatokat. A mikrobiológiai szennyeződés megakadályozásának kedvezőbb alternatívájaként választható, baktericid hatású polyquad.

A jó műkönnynek nincs mellékhatása, és nem tartalmaz tartósítószert.

Milyen műkönnyet válasszunk?

A legmegfelelőbb műkönny kiválasztása egyénenként változik, így előfordulhat, hogy többféle készítményt is ki kell próbálni a könnypótlás legoptimálisabb formájának megtalálásához. A megfelelő műkönny kiválasztásakor fontos szempont a kontaktlencse-viselés, mert a lágy lencsék polimerei hajlamosak a konzerválószereket adszorbeálni – ilyen esetben tehát tartósítószer-mentes műkönnyet célszerű a betegnek ajánlani. Ha a szemszárazság mellett gyulladás is fennáll, a kezelés ideje alatt a kontaktlencse-viselést mellőzni kell. Szintén a tartósítószermentes készítmények részesítendők előnyben, ha a páciens hosszú távon kezelésre szorul vagy naponta legalább 4-5 alkalommal cseppent a szemébe. Ha a szemszárazság hátterében a foglalkozással összefüggő ok áll, a műkönnyterápia mellett javasolhatunk megfelelő védőeszközöket (védőszemüveg, monitor-védőszemüveg). A tapasztalatok azt jelzik, hogy a monitor-védőszemüvegek használata enyhíti a száraz szem bizonyos tüneteit. Megjegyzendő, hogy esetenként a műkönnykészítmények is okozhatnak nemkívánatos hatásokat, így ha alkalmazásuk során irritáció, kellemetlen érzés, esetleg szemfájdalom, fejfájás, látászavar, fényérzékenység, kötőhártya-erezettség jelentkezne, érdemes más összetételű műkönny szemcseppre áttérni.

A csökkent lipidtermelődés kezelése

A lipidréteg elégtelenségéből adódó szemszárazság kezelésének eszközei a szemhéjhigiéné, a melegítés (például infravörös lámpa, forró levegő, melegíthető maszkok használatával) és a finom szemhéjmasszázs, amivel a lipid felszabadítását segíthetjük. Szükség esetén antibiotikumos kezeléssel, ómega-3-pótlással,műkönnyekkel helyreállítható a könnyfolyadék lipidrétege.

Megelőzés

A szem kiszáradásának elkerülése érdekében ne tartózkodjunk huzatos helyen. A levegő megfelelő páratartalmának biztosításához javasolt a többszöri szellőztetés, szükség esetén a párásítással kiegészítve. Száraz környezetben (légkondicionált helyiségben, repülőn) segíthet a műkönny preventív alkalmazása. Kontaktlencsét viselőknek lehetőség szerint a hidrogél vagy szilikonhidrogél lencsék használata javasolt, mert ezek a típusú lencsék kevesebb vizet vonnak el a szem felszínéről. Nagyfokú szemszárazság esetén kemény kontaktlencse viselése nem ajánlott. A szemszárazság megelőzése érdekében a kellő mennyiségű folyadékfogyasztásra is oda kell figyelni. Mivel a kozmetikumok is elzárhatják a könnymirigyek kivezető nyílásait, a szemhéj higiénéjére kiemelt figyelmet kell fordítani.

Dr. Hassan Ziad PhD, Orbi-Dent egészség- és szemészeti lézer klinika, Debrecen
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 1,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés